Évezredes csodaszernek mondható a kefir
- Dátum: 2019.05.13., 16:13
- Udvari Fanni
- bélflóra, egészség, emésztés, étkezés, joghurt, kefir, mikroflóra, probiotikum, védelem
A savanyított tejtermékek kialakulásáról nincsenek pontos évszámok és tudás a birtokunkban. Egy biztos, hogy kezdetben nem tudatosan savanyították a kifejt tejet őseink, hanem hűtés hiányában magától megsavanyodott a szabadlevegőn. Mondhatni, egy véletlennek köszönhetjük jelenlétüket. Majd felismerték előnyeiket, tartósságát, egészségre gyakorolt hatását. Mindezek után már tudatosan is foglalkozni kezdtek a tej savanyításával, illetve jótékony hatásainak kutatásával. Az egyik, talán legegészségesebb savanyított tejtermékünket, a kefirt valószínűleg a törököknek köszönhetjük. Az elnevezés a "keif" szóból származik, amely ma is létező török szó, jelentése kellemes, élvezetes. A kefir nem csodaszer, hanem egy csodálatos táplálék. Mi a különbség?
A kefir sajátosságai
A kefir a Kaukázus-hegységből származó tejkészítmény, mely a tejsavbaktériumok mellett élesztőgombákat is tartalmaz. Vegyes erjesztéssel készül, mert a levegőt nem igénylő lebontási folyamatok közül mind a tejsavas, mind pedig az alkoholos erjedés végbemegy benne. A kefir krémes állagú, íze enyhén kesernyés, és 35-40-féle ízkomponenst tartalmaz, melyek mindegyike hozzájárul egyedi, frissítő hatású aromájának kialakításához. Élőflórás változata elősegíti az emésztést. A bél baktériumflórája a betegségek, gyógyszerek hatására megfogyatkozhat, a savanyú tejtermékekben lévő baktériumok azonban segítik regenerálódását.
Kefir- és joghurt készítés
Egy liter minél magasabb zsírtartalmú, nem tartós tejhez hozzáadsz két deciliter kefirt vagy joghurtot, így gyakorlatilag egy már késztermékkel oltottad be a tejet. Arra figyelj, hogy ez a módszer csak akkor működik, ha a kefir vagy joghurt, amit használsz, élőflórás. Ha nem kedveled ezeket a savanykás ízeket, gyümölcsös joghurtot vagy kefirt is készíthetsz. Az alapanyaghoz tegyél lekvárt vagy friss gyümölcsdarabokat, esetleg mézet, és turmixold össze.
Kedvező hatásai:
Vérszegénység esetén napi egy liter kefir pár hét alatt normális vérképet eredményez.
Kiütéses, ekcémás tünetek esetén félliternyit célszerű naponta fogyasztanod.
A rendszeres kefirfogyasztás kedvező hatással van a vérnyomásra és a testsúly szabályozására. Magas vérnyomás esetén két hónap kefirkúra jelentős javulást eredményezhet a betegség okától függően.
A vér koleszterinszintje is kedvezően alakul, emellett hatásukra csökken a májban a zsírlerakódás, gyorsul a májregeneráció, és javul az összes ásványi elem felszívódása
kisebb lesz a csontritkulás kialakulásának veszélye, hiszen a kalcium jobban épül be a csontokba.
Az energiaszegény kefir fogyókúrázóknak és cukorbetegeknek is ajánlott egyaránt.
Érdekesség, hogy a joghurttal szemben a kefir komplex mikroflórát tartalmaz, melyet a tejsavbaktériumok mellett, élesztőgombák és egyéb mikroorganizmusok alkotnak. A kefirben található etilalkohol, CO2, ecetsav, propionsav, tejsav, propilalkohol, valamint hangyasav miatt a termék aromája is teljesen más, savasabb a joghurtnál, érdemes tehát őt választani a polcról.
Szerző: Udvari Fanni
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?