Évezredes csodaszernek mondható a kefir
- Dátum: 2019.05.13., 16:13
- Udvari Fanni
- bélflóra, egészség, emésztés, étkezés, joghurt, kefir, mikroflóra, probiotikum, védelem
A savanyított tejtermékek kialakulásáról nincsenek pontos évszámok és tudás a birtokunkban. Egy biztos, hogy kezdetben nem tudatosan savanyították a kifejt tejet őseink, hanem hűtés hiányában magától megsavanyodott a szabadlevegőn. Mondhatni, egy véletlennek köszönhetjük jelenlétüket. Majd felismerték előnyeiket, tartósságát, egészségre gyakorolt hatását. Mindezek után már tudatosan is foglalkozni kezdtek a tej savanyításával, illetve jótékony hatásainak kutatásával. Az egyik, talán legegészségesebb savanyított tejtermékünket, a kefirt valószínűleg a törököknek köszönhetjük. Az elnevezés a "keif" szóból származik, amely ma is létező török szó, jelentése kellemes, élvezetes. A kefir nem csodaszer, hanem egy csodálatos táplálék. Mi a különbség?

A kefir sajátosságai
A kefir a Kaukázus-hegységből származó tejkészítmény, mely a tejsavbaktériumok mellett élesztőgombákat is tartalmaz. Vegyes erjesztéssel készül, mert a levegőt nem igénylő lebontási folyamatok közül mind a tejsavas, mind pedig az alkoholos erjedés végbemegy benne. A kefir krémes állagú, íze enyhén kesernyés, és 35-40-féle ízkomponenst tartalmaz, melyek mindegyike hozzájárul egyedi, frissítő hatású aromájának kialakításához. Élőflórás változata elősegíti az emésztést. A bél baktériumflórája a betegségek, gyógyszerek hatására megfogyatkozhat, a savanyú tejtermékekben lévő baktériumok azonban segítik regenerálódását.
Kefir- és joghurt készítés
Egy liter minél magasabb zsírtartalmú, nem tartós tejhez hozzáadsz két deciliter kefirt vagy joghurtot, így gyakorlatilag egy már késztermékkel oltottad be a tejet. Arra figyelj, hogy ez a módszer csak akkor működik, ha a kefir vagy joghurt, amit használsz, élőflórás. Ha nem kedveled ezeket a savanykás ízeket, gyümölcsös joghurtot vagy kefirt is készíthetsz. Az alapanyaghoz tegyél lekvárt vagy friss gyümölcsdarabokat, esetleg mézet, és turmixold össze.
Kedvező hatásai:

Vérszegénység esetén napi egy liter kefir pár hét alatt normális vérképet eredményez.
Kiütéses, ekcémás tünetek esetén félliternyit célszerű naponta fogyasztanod.
A rendszeres kefirfogyasztás kedvező hatással van a vérnyomásra és a testsúly szabályozására. Magas vérnyomás esetén két hónap kefirkúra jelentős javulást eredményezhet a betegség okától függően.
A vér koleszterinszintje is kedvezően alakul, emellett hatásukra csökken a májban a zsírlerakódás, gyorsul a májregeneráció, és javul az összes ásványi elem felszívódása
kisebb lesz a csontritkulás kialakulásának veszélye, hiszen a kalcium jobban épül be a csontokba.
Az energiaszegény kefir fogyókúrázóknak és cukorbetegeknek is ajánlott egyaránt.
Érdekesség, hogy a joghurttal szemben a kefir komplex mikroflórát tartalmaz, melyet a tejsavbaktériumok mellett, élesztőgombák és egyéb mikroorganizmusok alkotnak. A kefirben található etilalkohol, CO2, ecetsav, propionsav, tejsav, propilalkohol, valamint hangyasav miatt a termék aromája is teljesen más, savasabb a joghurtnál, érdemes tehát őt választani a polcról.
Szerző: Udvari Fanni
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.