Hogyan befolyásolhatják a fogaink az önbecsülésünket?
- Dátum: 2019.05.18., 13:13
- boldogság, egészség, elégedettség, endorfin, fog, fogorvos, fogszabályzás, mentális egészség, mosoly, önbecsülés, önbizalom, szépség
A fogaink egészségi állapota valóban befolyásolja az önbizalmunkat. Hogy valaki mennyit mosolyog, mutatja az elégedettségi szintjét is. Ha valaki sokat mosolyog, elégedettebb az életével, mint azok a társai, akik életében ritka vendég egy-egy mosoly. A mosoly endorfint (közismertebb nevén boldogsághormont) szabadít fel a szervezetben, ami további mosolyokhoz fog vezetni, tehát ez a folyamat is olyan, mintha egy mókuskerékbe kerülnénk bele. Annyi különbséggel, hogy ez egy pozitív mókuskerék, amiben jó benne maradni.
Napjainkban a digitális média aktív jelenléte miatt a világot sajnos gyakran csak egy szűrőn keresztül látjuk. A fiatalok körében egyre fiatalabb korban jelenik meg a testképzavar, a hangulatzavarok, a depresszió. A fotókon az ismerőseinknek tökéletesen csillogó, szabályosan álló, hibátlan fogsoruk van. Ezek után ha tükörbe nézünk, nem mindig érezzük azt, hogy számunkra is engedélyezett a széles mosoly. Valamelyik fogunk kicsit ferdén áll, esetleg egy kis fogkő is megjelent már a fogainkon, ami mindegy is, mert amúgy sem szemet bántóan fehér a fogsorunk. Ezért a fotókon inkább csak mérsékelten és csukott szájjal mosolygunk.
Pedig a történet itt nem érhet véget!
Foglaljunk időpontot a fogorvoshoz, aki ellát minket a megfelelő tanácsokkal az esetleges javításra, megtanít a megfelelő szájhigiénia betartására, és tanácsokkal lát el a problémák megelőzésére vonatkozóan. Egyre többen kezdik felismerni, hogy mennyire fontos, hogy a fogsoruk kielégítően szép legyen, hiszen így tudnak szabadon, szélesen, nyitott szájjal mosolyogni. Nem is csoda, hogy az utóbbi időben rohamosan nő a fogszabályozási eljárások száma a felnőttek körében is.
A kielégítően szép mosoly nagymértékben emelheti az életminőségünket, jobban megélhetjük a mindennapjainkat, és ezt a környezetünk is észre fogja venni.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.