Hogyan befolyásolhatják a fogaink az önbecsülésünket?
- Dátum: 2019.05.18., 13:13
- boldogság, egészség, elégedettség, endorfin, fog, fogorvos, fogszabályzás, mentális egészség, mosoly, önbecsülés, önbizalom, szépség
A fogaink egészségi állapota valóban befolyásolja az önbizalmunkat. Hogy valaki mennyit mosolyog, mutatja az elégedettségi szintjét is. Ha valaki sokat mosolyog, elégedettebb az életével, mint azok a társai, akik életében ritka vendég egy-egy mosoly. A mosoly endorfint (közismertebb nevén boldogsághormont) szabadít fel a szervezetben, ami további mosolyokhoz fog vezetni, tehát ez a folyamat is olyan, mintha egy mókuskerékbe kerülnénk bele. Annyi különbséggel, hogy ez egy pozitív mókuskerék, amiben jó benne maradni.
Napjainkban a digitális média aktív jelenléte miatt a világot sajnos gyakran csak egy szűrőn keresztül látjuk. A fiatalok körében egyre fiatalabb korban jelenik meg a testképzavar, a hangulatzavarok, a depresszió. A fotókon az ismerőseinknek tökéletesen csillogó, szabályosan álló, hibátlan fogsoruk van. Ezek után ha tükörbe nézünk, nem mindig érezzük azt, hogy számunkra is engedélyezett a széles mosoly. Valamelyik fogunk kicsit ferdén áll, esetleg egy kis fogkő is megjelent már a fogainkon, ami mindegy is, mert amúgy sem szemet bántóan fehér a fogsorunk. Ezért a fotókon inkább csak mérsékelten és csukott szájjal mosolygunk.
Pedig a történet itt nem érhet véget!
Foglaljunk időpontot a fogorvoshoz, aki ellát minket a megfelelő tanácsokkal az esetleges javításra, megtanít a megfelelő szájhigiénia betartására, és tanácsokkal lát el a problémák megelőzésére vonatkozóan. Egyre többen kezdik felismerni, hogy mennyire fontos, hogy a fogsoruk kielégítően szép legyen, hiszen így tudnak szabadon, szélesen, nyitott szájjal mosolyogni. Nem is csoda, hogy az utóbbi időben rohamosan nő a fogszabályozási eljárások száma a felnőttek körében is.
A kielégítően szép mosoly nagymértékben emelheti az életminőségünket, jobban megélhetjük a mindennapjainkat, és ezt a környezetünk is észre fogja venni.
Mit jelent az úszófül és mely tünetekkel jár?
![](/data/image/150x200/2024/07/25/1420-cikkemhez-kep2.jpg)
A strandolás kellemetlen velejárója lehet a füldugulás, fülfájás, különösen gyermekek és fiatalok körében fordul elő gyakran. Mit jelent az úszófül, s vajon összefügg a strandolással? Mitől fáj a fülünk úszás után, s miért a gyerekek és fiatalok leginkább érintettek ebben?
Napégés után…
![](/data/image/150x200/2024/07/24/1419-cikkemhez-kep1.jpg)
A nyár gyakori veszélye az erős UV-sugárzás, ami különösen veszélyes, hiszen percek alatt leéghetünk a napon. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a megelőzésre, ám ha már megtörtént a baj, akkor a napégett bőr ápolására.
Ellenőrizzük rendszeresen a vércukorszintünket!
![](/data/image/150x200/2024/07/24/14018-cikkemhez-kep1.jpg)
Sokak életét keseríti meg a cukorbetegség, ami köztudottan az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma Magyarországon. A cukorbetegséget megelőzi az inzulinrezisztencia, mely sokszor tünetmentesen jelentkezik. Mit jelent a magas vércukorszint és az alacsony vércukorszint és miért ajánlott mérni. Erről szól mai cikkünk.
A túlzott engedékenység nem tesz jót
![](/data/image/150x200/2024/07/21/pexels-josh-willink-11499-853408.jpg)
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
![](/data/image/150x200/2024/07/21/pexels-enginakyurt-1458826.jpg)
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.