Mennyire hatékony a koffeines sampon?
- Dátum: 2019.05.31., 08:16
- biológia, bizonyíték, egészség, fehérje, haj, hajnövesztés, hatás, hormon, kutatás, reklám, sampon, tudomány
Néhány éve nagy sikerrel tört be a piacra a koffeines sampon. Kopaszodó férfiak milliói vásárolták nagy reményeket fűzve hajkoronájuk visszaszerzéséhez. Még ma is nap mint nap találkozunk a reklámmal a televízióban, az újságokban, a plakátokon, de eszünkbe jutott-e már az, hogy vajon tényleg annyira hatásos-e ez a szer, mint gondoljuk?
Az elmélet
A tudományosan is alátámasztott elmélet szerint a koffein úgy hat a hajhagymákra, hogy növeli a sejtek energiáját azáltal, hogy egy fehérje, az úgynevezett foszfodiészteráz aktivitását növeli. Ezen felül hat egy másik fehérjére, az IGF1-re is, ami szintén a hajnövekedés serkentésében játszik szerepet, valamint gátolja a dihidrotesztoszteron hatását. A dihidrotesztoszteron a kopaszodásért általánosan felelős hormon.
A reklám alapja
A felhajtás és reklámáradat egy német kutatásból ered. Egy 2007-es vizsgálatsorozat alkalmával ugyanis laboratóriumi körülmények között koffein segítségével kutatók hajhagymákat tudtak újranöveszteni. Tehát a reklám nagyon is megalapozottnak tűnik, akkor azonban még nem álltak rendelkezésre humán kísérleti adatok.
Vajon tényleg annyira hatásos-e a koffeines sampon?
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy klinikailag igazolt bizonyítékok még nincsenek arra, hogy a koffeines sampon hosszútávú hatással bírna a hajnövekedésre. 2018-ban Angliában a reklámot be is tiltották pontosan a klinikai kutatási eredmények hiánya miatt. Azt sem tudni egyelőre, hogy a samponból hajmosáskor mennyi koffeinnek kellene vagy mennyi koffein szívódik fel.
Mit tehetünk?
A szakorvosok azt javasolják, hogy a további klinikai kutatások végéig nyugodtan használhatjuk a koffeines sampont, azonban főként megelőzésre ajánlják, illetve olyan esetekben, ahol a kopaszodás genetikai eredetű és még korai stádiumban van.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.