Menü

Mennyire hatékony a koffeines sampon?

Néhány éve nagy sikerrel tört be a piacra a koffeines sampon. Kopaszodó férfiak milliói vásárolták nagy reményeket fűzve hajkoronájuk visszaszerzéséhez. Még ma is nap mint nap találkozunk a reklámmal a televízióban, az újságokban, a plakátokon, de eszünkbe jutott-e már az, hogy vajon tényleg annyira hatásos-e ez a szer, mint gondoljuk?

Az elmélet

A tudományosan is alátámasztott elmélet szerint a koffein úgy hat a hajhagymákra, hogy növeli a sejtek energiáját azáltal, hogy egy fehérje, az úgynevezett foszfodiészteráz aktivitását növeli. Ezen felül hat egy másik fehérjére, az IGF1-re is, ami szintén a hajnövekedés serkentésében játszik szerepet, valamint gátolja a dihidrotesztoszteron hatását. A dihidrotesztoszteron a kopaszodásért általánosan felelős hormon.

A reklám alapja

A felhajtás és reklámáradat egy német kutatásból ered. Egy 2007-es vizsgálatsorozat alkalmával ugyanis laboratóriumi körülmények között koffein segítségével kutatók hajhagymákat tudtak újranöveszteni. Tehát a reklám nagyon is megalapozottnak tűnik, akkor azonban még nem álltak rendelkezésre humán kísérleti adatok.

Vajon tényleg annyira hatásos-e a koffeines sampon?

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy klinikailag igazolt bizonyítékok még nincsenek arra, hogy a koffeines sampon hosszútávú hatással bírna a hajnövekedésre. 2018-ban Angliában a reklámot be is tiltották pontosan a klinikai kutatási eredmények hiánya miatt. Azt sem tudni egyelőre, hogy a samponból hajmosáskor mennyi koffeinnek kellene vagy mennyi koffein szívódik fel.

Mit tehetünk?

A szakorvosok azt javasolják, hogy a további klinikai kutatások végéig nyugodtan használhatjuk a koffeines sampont, azonban főként megelőzésre ajánlják, illetve olyan esetekben, ahol a kopaszodás genetikai eredetű és még korai stádiumban van.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.