Tippek az önjutalmazáshoz!
- Dátum: 2019.06.22., 14:07
- Udvari Fanni
- agyműködés, dopamin, energia, érzelem, hormon, lelkiállapot, örömforrás, sport, természet, vitalitás
A dopamint boldogsághormonnak is nevezik, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki. Így a dopaminszintünket növelhetjük kedvenc ételünk elfogyasztásával is, vagy éppen azzal, ha szerelembe esünk.

A tirozinban gazadag - és ezáltal - dopaminnövelő élelemforrások a mandula, avokádó, banán, tejtermékek, limabab, tökmag és szezámmag. A dopamin könnyen oxidálódik. Azok az ételek, melyek antioxidánsban gazdagok, mint a gyümölcs és a zöldség segíthetnek megvédeni a dopamint használó neuronokat a szabad gyökök károsító hatásától. Az olyan ételek, mint a cukor, telített zsír és a finomított ételek gátolják a megfelelő agyműködést és alacsony dopamin szintet okozhatnak. A koffeint szintén ajánlatos elkerülni főleg a depressziós és pánikbetegeknek.
Közönséges Gyömbér (Zingiber Officinale):
A Zingiber officinale (közönséges gyömbér) szedését nemcsak kellemes íze, de jótékony hatásai miatt is érdemes fokoznunk. Erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása mellett a gyömbér számos ingerületátvivő anyag szintjét, így a dopamin és szerotonin szintjét is növeli szervezetünkben.Az egészséges dopamin szint fenntartásához nélkülözhetetlenek az alábbi tábanyagok:
Magnézium
D-vitamin
Omega-3 zsírsav
B6-vitamin
Eme tápanyagok a változatos és egészséges táplálkozással könnyedén fedezhetőek, ha erre nincs módunk vagy lehetőségünk, akkor érdemes beszereznünk olyan kiegészítőket amelyek fedezik ezeket a szükségleteket.

Berberin:
A berberin egy több növényből is kinyerhető, de a leggyakrabban a Kaliforniai kakukkmákból kinyert vegyület, mely meggátolja olyan enzimek felszabadulását, melyek zavarják a tirozin dopaminné válását. Egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy a berberin hosszútávú szedése 50%-al növeli a kísérleti egyed dopamin szintjét.
Tornázz!
A testmozgás jótékony hatásait nem lehet elégszer hangoztatni. Az edzés által nemcsak formásabbak és izmosabbak leszünk, hanem könnyebben vehetjük a stresszhelyzeteket és energikusabbak is leszünk. A mozgás, az antidepresszánsokhoz hasonlóan, az agy bizonyos neurotranszmitter-rendszereire hat, növeli a szerotonin, az endorfin és a dopamin szintjét is. Keresd meg a személyiségedhez leginkább illő mozgásformát, és iktasd be mindennapjaidba.
Ne legyél függő!
Rengeteg féle függőség létezik, mint a drog, az alkohol, az evés és a vásárlás, amelyek hosszútávon eredeti céljuktól éppen ellentétes hatással vannak a dopaminszintre. A függőségek általában úgy alakulnak ki, hogy tele van a fejünk problémákkal, és olyan segítségre van szükségünk, ami feledteti velünk a gondokat, amihez bármikor nyúlhatunk mankóként.

Hallgass zenét!
A kutatók szerint a zenehallgatás ugyanolyan hatással van ránk, mint kedvenc desszertünk elfogyasztása vagy egy fergeteges vígjáték megnézése. Rossz a hangulatod? Jöhet a kedvenc számod!
Azok az emberek, akik agyában magas a dopamin hormon szintje, és kevésbé érzékenyek rá, nagyobb eséllyel mutatnak kockázatkereső vagy függő viselkedést. Figyeljünk tehát testünk jelzésére!
szerző: Udvari Fanni
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.