Menü

A délutáni alvás hatásai

Délután 2 és 4 óra között erős az úgynevezett alvásnyomás, melyet a déli népek ki is használnak, megszakítják a munkájukat és elmennek pihenni. Ezek a sziesztával megáldott társadalmak tipikusan azok az emberek, akik mindig tudnak aludni – mondja a szakember és hangsúlyozza, hogy a tervezett pihenés a szellemi kapacitásokat, a fizikai erőnlétet is helyrehozza, javul a memóriánk, munkateljesítményünk is, oda tudunk figyelni ismét a tennivalóinkra, de fontos megemlíteni a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatását is, hiszen alvás alatt alacsonyabb a vérnyomásunk, és egy stresszes nap után a magasabb vérnyomás lecsökkenhet.

A délutáni szunyókálásnak is vannak típusai. Megkülönböztetünk habituális, vagyis életkor-specifikusan meglévő napközbeni alvásokat, ilyen például a csecsemő és gyermekkor nappali alvásai, vagy az időskorban megjelenő délutáni alvás, emergency – vészhelyzeti – alvást, mely ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan elalvást jelent. Ez mindig kóros, ellenben a tervezett, tudatos szunyókálással, ami a legelőnyösebb típus.

A kis dózisú vérnyomáscsökkentők általában 5-7 higanymilliméterrel csökkentik a vérnyomás szintjét – tette hozzá magyarázatként. A rendszeres délutáni szieszta mintegy 5 higanymilliméterrel csökkentette a vérnyomást, ami a kutatók szerint azonos a más ismert vérnyomáscsökkentő beavatkozásokkal. Ráadásul minden 60 percnyi napközbeni alvás 3 higanymilliméterrel csökkentette a vérnyomást.

Kamaszkorban megváltozik a napi ritmus

Ji a cirkadián ritmus, vagyis a napi biológiai óra tanulmányozása során megállapította, hogy kamaszkorban a ritmus 1-2 órát tolódik a korábbihoz képest. Ezért van az, hogy a tinédzserek később fekszenek le, viszont reggel ugyanakkor kell kelniük, és ettől kialvatlanok. Ez pedig a neurokognitív funkciók romlásához vezethet: a diákok nehezebben tudnak figyelni, és a memóriájuk is romlik.

A megfelelő szunyókáláshoz délutánra is szükséges a jó matrac. Ha kényelmetlen a felhely, sokkal kevésbé lehet elaludni és ha sikerül, akkor sem biztos, hogy a délutáni kis szieszta, a rossz matracon ugyanolyan pihentető és eredményes lesz, mintha egy kellemes matrac nyújtana tökéletes kényelmet.

Sem éhesen, sem teli gyomorral nem lehet jól aludni. Ezért érdemes a lefekvés előtti egy órában is étkezni, azonban csak könnyen emészthető fehérjeforrások jöhetnek szóba: zöldségek, tojás fehérje, kefír, hal. Ahogy zsírt gyors szénhidrátot se fogyassz ilyenkor, tehát a gyümölcs sem kívánatos.

Szerző:Udvari Fanni

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.