Menü

Ami összeköt

Hallottuk már a nevét a kollagénnek a reklámokból és innen a hajráegészségből is. A legkülönfélébb márkák dobják piacra készítményeiket, s mind ajánlja, a legtöbb arckrém alapanyaga, porcvitaminok alkotóeleme, vitaminok összetevője, de valójában mi ez és mire jó, egyáltalán kell nekünk, és ha igen, miért is?

A kollagén szerepét egyetlen mondatban össze lehet foglalni: bőrünk 75%-a kollagénből áll, testünk fehérjéjének 30%-a kollagén. A szervezet gumija és ragasztója. Hiányát a kor előrehaladtával viszont pótolni kell. Ahogy öregszünk sajnos a szervezet egyre kevésbé képes előállítani a megfelelő mennyiségű kollagént, így már 25-30 év felett célszerűnek tűnik táplálék-kiegészítővel, vagy speciális ételeken keresztül pótolni. Ahogy öregszünk, a kollagén termelésünk lelassul. Körülbelül 40 éves korunkra a testünk már sajnos elvesztette a természetes kollagén raktárainak mintegy 15%-át.

Az I-es típusú kollagén a leggyakrabban és legnagyobb mértékben, mintegy 90%-ban előforduló kollagéntípus. Az inakban, a szalagokban, a csontokban, a fogakban, a szív-és érrendszeri szövetekben, a bőrben is nagy mennyiségben megtalálható. A II-es típusú kollagén az ízületekben, ízületi porcokban van jelen, s az ízületeink állapotán javíthat. A III-as típusú kollagén nagyszerűen kiegészíti egymást az I. típusú kollagénnel, – olyannyira, hogy szinte egy lapon említhető a kettő.

Szakemberektől hallottam, hogy a kollagén akkor tud hasznosulni a szervezetben, ha van mellette C-vitamin is, ezért ajánlott, hogy C vitamint is szedjünk mellé, bár egyes kollagén készítmények ma már alapból hozzáadott C-vitaminnal készülnek. A kollagénhez a legegyszerűbb módon állati eredetű ételekből juthatunk hozzá, például egy jó tányér csontlevesből vagy kocsonyából, (ami viszonylag egyszerűen és olcsón elkészíthető).

Közben akár kollagént tartalmazó étrend kiegészítőket is szedhetünk, például por vagy kapszula, folyadék formájában. Ezek elfogyasztása után a kollagén rövid időn belül eljut a sejtjeinkhez. A legjobb eredményt azonban akkor érhetjük el, ha a két módszert ötvözzük és ételekből, illetve vitaminokból is fedezzük a szükségleteinket.

Természetesen az idő múlását nem állíthatjuk meg, így arra sincs megfelelő módszer, hogy a kollagén termelődés lassulását megállítsuk, valahogyan vagy éppen visszafordítsuk. Az egészséges életmóddal, megfelelő étrend-kiegészítőkkel azonban sokat tehetünk azért, hogy a szervezetünkben elegendő kollagén legyen.

A férjem is elolvasta a cikkem, és a fiaimmal együtt azt üzenik: ők azért esznek annyi gumicukrot, hogy pótolják az elveszített kollagént. Szeretem, mikor átjön nekik a lényeg és komolyan vesznek…

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.