Menü

Ami összeköt

Hallottuk már a nevét a kollagénnek a reklámokból és innen a hajráegészségből is. A legkülönfélébb márkák dobják piacra készítményeiket, s mind ajánlja, a legtöbb arckrém alapanyaga, porcvitaminok alkotóeleme, vitaminok összetevője, de valójában mi ez és mire jó, egyáltalán kell nekünk, és ha igen, miért is?

A kollagén szerepét egyetlen mondatban össze lehet foglalni: bőrünk 75%-a kollagénből áll, testünk fehérjéjének 30%-a kollagén. A szervezet gumija és ragasztója. Hiányát a kor előrehaladtával viszont pótolni kell. Ahogy öregszünk sajnos a szervezet egyre kevésbé képes előállítani a megfelelő mennyiségű kollagént, így már 25-30 év felett célszerűnek tűnik táplálék-kiegészítővel, vagy speciális ételeken keresztül pótolni. Ahogy öregszünk, a kollagén termelésünk lelassul. Körülbelül 40 éves korunkra a testünk már sajnos elvesztette a természetes kollagén raktárainak mintegy 15%-át.

Az I-es típusú kollagén a leggyakrabban és legnagyobb mértékben, mintegy 90%-ban előforduló kollagéntípus. Az inakban, a szalagokban, a csontokban, a fogakban, a szív-és érrendszeri szövetekben, a bőrben is nagy mennyiségben megtalálható. A II-es típusú kollagén az ízületekben, ízületi porcokban van jelen, s az ízületeink állapotán javíthat. A III-as típusú kollagén nagyszerűen kiegészíti egymást az I. típusú kollagénnel, – olyannyira, hogy szinte egy lapon említhető a kettő.

Szakemberektől hallottam, hogy a kollagén akkor tud hasznosulni a szervezetben, ha van mellette C-vitamin is, ezért ajánlott, hogy C vitamint is szedjünk mellé, bár egyes kollagén készítmények ma már alapból hozzáadott C-vitaminnal készülnek. A kollagénhez a legegyszerűbb módon állati eredetű ételekből juthatunk hozzá, például egy jó tányér csontlevesből vagy kocsonyából, (ami viszonylag egyszerűen és olcsón elkészíthető).

Közben akár kollagént tartalmazó étrend kiegészítőket is szedhetünk, például por vagy kapszula, folyadék formájában. Ezek elfogyasztása után a kollagén rövid időn belül eljut a sejtjeinkhez. A legjobb eredményt azonban akkor érhetjük el, ha a két módszert ötvözzük és ételekből, illetve vitaminokból is fedezzük a szükségleteinket.

Természetesen az idő múlását nem állíthatjuk meg, így arra sincs megfelelő módszer, hogy a kollagén termelődés lassulását megállítsuk, valahogyan vagy éppen visszafordítsuk. Az egészséges életmóddal, megfelelő étrend-kiegészítőkkel azonban sokat tehetünk azért, hogy a szervezetünkben elegendő kollagén legyen.

A férjem is elolvasta a cikkem, és a fiaimmal együtt azt üzenik: ők azért esznek annyi gumicukrot, hogy pótolják az elveszített kollagént. Szeretem, mikor átjön nekik a lényeg és komolyan vesznek…

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?