Tud-e akárki jól énekelni?
- Dátum: 2019.07.25., 03:42
- Varga Ágnes Kata
- ének, énekhang, érzék, fejlesztés, fejlődés, gyakorlás, hallás, hangszín, hobbi, intonáció, képesség, készség, kultúra, művelődés, ritmusérzék, szabadidő, szorgalom, tanár, tanítvány, tanulás, zene, zenei érzék
Az énekhang kifejezés önmagában nem fedi le azt a sok mindent, ami ahhoz szükséges, hogy valaki szépen tudjon énekelni. A zenei érzék, a jó hallás, a tiszta hang, a helyes légzés és a jó intonáció mind elengedhetetlen feltételei a jó előadásmódnak. Ezek közül bizonyos tulajdonságok adottak, mások tanulhatóak. A hangszín nyilván adottság kérdése, de ez nem azt jelenti, hogy nem tud változni. Folyamatos gyakorlás és igénybevétel mellett tisztulni is képes a hang, illetve kicsit meg is változik, tisztábbnak, pontosabbnak, képzettebbnek fog tűnni. Előnyére változni bármely hang képes.
A halláson is lehet finomítani, bár ez lényegesen nehezebb. Sokféle zenehallgatási és éneklési gyakorlat szükséges az alakításához. Ám a jó zenei hallás nemcsak abból áll, hogy felismerjük a különböző hangközöket a zenékben és mások énekes vagy hangszeres előadásában, hanem az is szükséges, hogy a saját előadásunkban is pontosan és kellő finomsággal fel tudjunk fedezni minden apró hangkülönbséget. Ehhez pedig olykor sok év fejlesztés és gyakorlás szükséges. Mint a legtöbb fejlődési folyamatban, itt is a koncentráció és a rendszeresség a legfontosabb.
Fontos tényező még a ritmusérzék, melynek java részét a kisgyermekkorban elsajátított elemek adják. Tehát ezért fontos mindenféle koordinációs feladatokat adni a kisgyermekeknek. Ha gyermekként ez az elsajátítás elmarad, akkor felnőtt korban sokkal nehezebb pótolni a hiányosságokat. Természetesen nem lehetetlen, és felnőttként is el lehet érni jelentős fejlődést a ritmusérzék terén, de sokkal jobb, ha van egy biztos alapunk.
Az intonációs képesség már több elem következményeképpen lép fel. Egyrészt a hangszínünk erőssége, biztossága, fejlettsége adja egy bizonyos részét, másrészt pedig a hallásunk finomsága.
Akkor végül is kellő gyakorlással bárki tud jól énekelni? Nos, nem lesz mindenkiből operaénekes csak azért, mert sokat gyakorol. Hiszen nem véletlenül hívják az énektudást készségnek. De széles zenei műveltséggel, jó alapokkal, szorgalommal és egy jó tanárral viszonylagosan jó szintre fejleszthető mindenki, természetesen a saját képességeinek megfelelően. A hangszín karban tartható és edzhető, a hallás (kis mértékben) javítható, fejleszthető, a helyes légzés technikája és a helyes intonáció is elsajátítható, a ritmusérzékre pedig rá lehet dolgozni. Ha valakinek nagy álma, hogy legalább nagyjából megfelelő szinten tudjon énekelni, annak van egy jó hírünk: van esélye rá. De nem szabad túl nagy elvárásokat támasztanunk sem magunkkal, sem esetleges tanárainkkal szemben, hiszen az éneklés jó része mégis adottság kérdése.
Nyárzáró kalandok: hová utazzunk Európában?

Az augusztusi üdülőhelyek manapság a legkelendőbbek. A főszezon utolsó hónapja tökéletes alkalom arra, hogy még egyszer elkapjuk a napsütést és felfedezzünk új tájakat Európában. Legyen szó történelmi városokról, mesés strandokról vagy pezsgő éjszakai életről, a vakáció vége még bőven kínál lehetőséget a kikapcsolódásra. Noha tömeggel és hosszú sorokkal folyamatosan számolni kell, a forróság már alábbhagy, így az üdülés is jobban élvezhető.
Hogyan befolyásolja életünket a dallam?

A zene az emberiség egyik legrégebbi és legelterjedtebb művészeti formája, amely szinte minden kultúrában jelen van. Nem csupán szórakoztat, hanem mély hatással van testi-lelki állapotunkra, viselkedésünkre és gondolkodásunkra is. De pontosan hogyan hat ránk a zene?
Nyugalom egy csésze kávé mellett

A fika nem csupán egy csésze kávé elfogyasztása – a svédek számára ez a nap egyik legfontosabb része. A társas kávészünet nemcsak kikapcsolódás, hanem a kapcsolódás ideje is, amely mára egész Svédországot átszövi. De hogyan lett a fika kulturális jelenség, és mi mit tanulhatunk belőle?
Séta, hogy egészséges maradj

Az egyik legegyszerűbb mozgásforma, amit szinte mindenki be tud iktatni az életébe, az a séta. Nem is gondolnánk, hogy milyen remek egészségügyi hatásai lehetnek.
Ki vigyáz a gyerekre? A nyári szünet kihívásai és lehetőségei a családok számára

Ahogy becsukódnak az iskolakapuk június közepén, sok szülőnek egy kérdés jár a fejében: „Na és most mi lesz a gyerekkel?" A szünidő hivatalosan két és fél hónap, de a legtöbb család szabadságkerete ennél jóval szűkebb. A csemetéknek pihenés, a felnőtteknek viszont sokszor stressz a vakáció, különösen ha nincs nagyszülői segítség sem.