Menü

A nyári depresszió ritkaságnak számít, de létezik

Kialakulásának okai:

Aki lelkileg egyébként is rosszul érzi magát, annál inkább elhatalmasodik rajta ez az érzés, minél jobb kedvük van a környezetében lévő embereknek. A nyári depresszió kialakulásában az is szerepet játszhat, hogy sok nő nem elégedett alakjával, és míg mások miniszoknyát hordanak, ők inkább elrejtenék magukat. Mindezek mellett érzéseik miatt még bűntudat is gyötri őket.

Felborul az addig megszokott rutin, ami adott egy bizonyos megnyugtató keretet a napnak. Ez lehetett akár a munka eddig megszokott ritmusa, és előforduhat, hogy pont egy hosszabb nyári szabadság az, ami felborítja.

Aki hajlamos a depresszióra annak egyébként is fontos, hogy legyen egy megszokott rend, amiben vannak biztos pontok, kapaszkodók. A napok rutinja pedig nyáron tud leginkább felborulni, hiszen elkezdődnek a szabadságok, az óvodai/iskolai szünet, hirtelen nagyon sok időt kell kitölteni, és ez nem mindig könnyű.

Sajnos néha valóban elviselhetetlen tud lenni a meleg és ezt sokan nagyon nehezen bírják. Sőt, előfordulhat, hogy a hétvégét sokkal szívesebben töltik a hűvös, besötétített szobában, mint kint a nagy melegben.

Mi a megoldás?

Ha az év bármely szakában úgy érzed, hogy tartósan nyomott a hangulatod, fordulj terapeutához. Ilyenkor egy általános kivizsgálás is sokat segíthet, hiszen már egy egyszerű orvosi diagnózis is megmagyarázhatja, miért érzed úgy, hogy valami nem stimmel. A vashiányos vérszegénység például állandó kimerültséggel járhat, de a létfontosságú ásványi anyag pótlása megoldja. Soha ne vedd félvállról a depressziós tüneteket, mert a nyári probléma akár tartós klinikai depresszióvá is fajulhat.

Rosszul érzed magad, amikor jól kéne érezned magad, ezért még rosszabbul érzed magad. A 22-es csapdája. Csak rajtad múlik, mikor törsz ki belőle. Ehhez először is el kell fogadnod, hogy igen, most éppen ez a helyzet, de már felismerted, hogy baj van, és tudsz tenni a javulásért. Jusson eszedbe, hogy egyáltalán nem vagy "kakukkfióka": rengeteg embert érint a nyári depresszió valamilyen foka.

A nyári depresszióra a fő magyarázat a „kimaradás” erősödése lehet, vagyis az, hogy ha valaki eleve súlyosan rosszkedvű, akkor a sok jókedvű ember látványa csak ront a lelki állapotán. Arról nem beszélve, hogy jobban szembesül azzal, hogy másnak mennyire könnyű az, ami neki nehéz, azaz a szocializálódás.

Udvari Fanni

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Lehet még szünetet tartani az online világtól?

Képzeld el, hogy egy nap felébredsz, és minden digitális nyomodat eltünteted. Nincs többé Facebook, Instagram, Gmail, YouTube-előzmény vagy keresési múlt. Egyetlen kattintás, és mintha soha nem is léteztél volna az internetes térben. Elsőre talán felszabadítónak hangzik, de a legtöbbünk már a gondolattól is feszültté válik, hiszen minden virtuális kényelmünk kámforrá válna.

Hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz egy trauma után?

Az életünk során egy tragédia vagy csalódás nemcsak fájdalmat hagy maga után, hanem űrt is. Az egyén ilyenkor gyakran elveszíti az iránytűjét, és minden, ami korábban biztosnak tűnt, hirtelen megkérdőjeleződik. A nehéz helyzetekből való felépülés nem csupán a sebek gyógyulásáról szól, hanem arról is, hogy újra felfedezzük, kik vagyunk valójában.

Amikor a munkahelyen születik szerelmi kapcsolat

A legtöbben a munkahelyükön töltik napjuk nagy részét. Itt szocializálódnak, idegeskednek és oldanak meg problémákat olyan emberekkel, akiket nap mint nap látnak. Nem meglepő, hogy időnként a közös munka többé válik puszta alkalmi kapcsolódásnál. A határ a szakmaiság és a vonzalom között sokszor átjárható, ez bizonyos esetekben nagyon rosszul sül el, néha viszont egy életre szóló szerelem születik belőle.

A hála ereje, a mindennapok gyógyítója

Gondoltál már arra, hogy nem minden alapvető és hogy sokszor csak a negatív dolgokat veszed észre, pedig vannak jó dolgok is? Mennyire vagy a hálás azokért a dolgokért, amik történnek veled?