Fáradtság 8 óra alvás után

Nem attól válik valaki kipihenté, hogy kipipálhatja a 8 órát, sokkal többet számít, hogy mindig ugyanakkor keljen fel reggel. A legtöbb ember nem is tudja, hogy a felkelés időpontja befolyásolja a leginkább, hogy mikor lesz képes nyugovóra térni a szervezete éjszaka. Amikor a hajnali fényeket érzékelni kezdi a testünk, az agyunk kikapcsolja a melatonin termelést és ez a mozzanat határozza meg a 24 órás biológiai óránkat.

Alvási szokás a régmúltban

Az alvás emberemlékezet óta túlnyomórészt kétfázisos volt. Az emberek két részletben aludtak 4-4 órát, a két szakasz között akár egy óránál több időt is ébren töltve. Ezalatt egyesek az ágyban maradtak, imádkoztak, az álmaikon elmélkedtek, vagy házastársukkal beszélgettek. Mások felkeltek, elvégezték munkájukat vagy akár szomszédjukat is meglátogatták mielőtt újra lefeküdtek. A 19. század folyamán aztán fokozatosan eltűntek a szakaszokra oszló alvásra vonatkozó hivatkozások, és megjelent az álmatlanság fogalma. Tehát ha felébredünk az éjszaka közepén, nem kell megijedni, ez még nem álmatlanság, ez a normális alvás része. Az is lehet, hogy jobban járnánk, ha elfogadnánk elődeink alvási szokásait.

Érdekesség

Feljegyzések szerint Beethoven, Csajkovszkij vagy Victor Hugo akkor tudott a legjobban alkotni, ha 8 órát aludt, míg Einstein 10-11 órát szeretett aludni; ezzel szemben Margaret Thatcher, Napoleon, Thomas Edison vagy Michelangelo nem aludt többet napi 4-5 óránál.

Alvási apnoé

Gyakran megtörténhet, hogy valamilyen probléma miatt nem tudjuk kipihenni magunkat. Befolyásolhatja az alvást a kényelmetlen fekhely, egy betegség, vagy a stressz, az életkörülmények is, melyek nem hagynak nyugodni. Legelterjettebb az alvási apnoé szindróma. Ha a fáradtság mellett észrevesszük, hogy gyakran kell wc- re mennünk, hangosan horkolunk, illetve magas a vérnyomásunk, nagy a valószínűsége, hogy ebben szenvedünk. Alvási apnoé esetén a páciens légzése egy éjszaka alatt többször, akár ötvenszer is megáll, s nem vesz levegőt 10 másodpercig. Az ok: a légút nem áll ellen a befelé haladó levegőnek, megtörténik a felső légutak részleges vagy teljes elzáródása. Amikor az agy érzékeli az oxigén hiányát, az alvó hangosan horkant egyet, s újraindul a légzés. Ám az eset minden alkalommal felébreszti őt, anélkül, hogy ez tudatosulna.

A nem kielégítő alvást eredményező alvási apnoé nem csupán napközbeni fáradtságot okoz, hanem nagy terhet ró a keringési rendszerre, magas vérnyomást vált ki, befolyásolja a memóriát, mellesleg fejfájást is okozhat. Hogyha ezeket a tüneteket érzékeljük, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

Szerző: Udvari Fanni