Fáradtság 8 óra alvás után
- Dátum: 2019.07.30., 18:35
- Udvari Fanni
- alvás, alvási apnoé, alvásszakaszok, ébrenlét, egészség, energia, fáradtság, kimerültség, pihenés, vitalitás
Nem attól válik valaki kipihenté, hogy kipipálhatja a 8 órát, sokkal többet számít, hogy mindig ugyanakkor keljen fel reggel. A legtöbb ember nem is tudja, hogy a felkelés időpontja befolyásolja a leginkább, hogy mikor lesz képes nyugovóra térni a szervezete éjszaka. Amikor a hajnali fényeket érzékelni kezdi a testünk, az agyunk kikapcsolja a melatonin termelést és ez a mozzanat határozza meg a 24 órás biológiai óránkat.
Alvási szokás a régmúltban
Az alvás emberemlékezet óta túlnyomórészt kétfázisos volt. Az emberek két részletben aludtak 4-4 órát, a két szakasz között akár egy óránál több időt is ébren töltve. Ezalatt egyesek az ágyban maradtak, imádkoztak, az álmaikon elmélkedtek, vagy házastársukkal beszélgettek. Mások felkeltek, elvégezték munkájukat vagy akár szomszédjukat is meglátogatták mielőtt újra lefeküdtek. A 19. század folyamán aztán fokozatosan eltűntek a szakaszokra oszló alvásra vonatkozó hivatkozások, és megjelent az álmatlanság fogalma. Tehát ha felébredünk az éjszaka közepén, nem kell megijedni, ez még nem álmatlanság, ez a normális alvás része. Az is lehet, hogy jobban járnánk, ha elfogadnánk elődeink alvási szokásait.
Érdekesség
Feljegyzések szerint Beethoven, Csajkovszkij vagy Victor Hugo akkor tudott a legjobban alkotni, ha 8 órát aludt, míg Einstein 10-11 órát szeretett aludni; ezzel szemben Margaret Thatcher, Napoleon, Thomas Edison vagy Michelangelo nem aludt többet napi 4-5 óránál.
Alvási apnoé
Gyakran megtörténhet, hogy valamilyen probléma miatt nem tudjuk kipihenni magunkat. Befolyásolhatja az alvást a kényelmetlen fekhely, egy betegség, vagy a stressz, az életkörülmények is, melyek nem hagynak nyugodni. Legelterjettebb az alvási apnoé szindróma. Ha a fáradtság mellett észrevesszük, hogy gyakran kell wc- re mennünk, hangosan horkolunk, illetve magas a vérnyomásunk, nagy a valószínűsége, hogy ebben szenvedünk. Alvási apnoé esetén a páciens légzése egy éjszaka alatt többször, akár ötvenszer is megáll, s nem vesz levegőt 10 másodpercig. Az ok: a légút nem áll ellen a befelé haladó levegőnek, megtörténik a felső légutak részleges vagy teljes elzáródása. Amikor az agy érzékeli az oxigén hiányát, az alvó hangosan horkant egyet, s újraindul a légzés. Ám az eset minden alkalommal felébreszti őt, anélkül, hogy ez tudatosulna.
A nem kielégítő alvást eredményező alvási apnoé nem csupán napközbeni fáradtságot okoz, hanem nagy terhet ró a keringési rendszerre, magas vérnyomást vált ki, befolyásolja a memóriát, mellesleg fejfájást is okozhat. Hogyha ezeket a tüneteket érzékeljük, akkor érdemes szakemberhez fordulni.
Szerző: Udvari Fanni
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?