Menü

Van-e olyan, hogy túl sok alvás?

Különösen az okoz égetően nagy problémát manapság, hogy a normál alvásra egyre kevesebbeknek van lehetősége. Normál alvás alatt a normál, körülbelül nyolc órás időtartamú, estétől reggelig tartó, folyamatos, nyugodt pihenést értem. De ezt ma már befolyásolja éjszakába nyúló tanulás, késő estig tartó, vagy esetleg éjszakai munkavégzés, bulizás, túl korai kelés, ami miatt alvásunk nemcsak rövidebbé, de rendszertelenebbé is válik. Ezzel a szervezetünk nem tud megbirkózni olyan könnyen.

Elég nehéz ezekhez a megváltozott alvási szokásokhoz alkalmazkodni, főképpen akkor, mikor ennyi más tényező is befolyásolja, mennyire vagyunk kipihentek. Például, aki egész nap ülőmunkát végez, az szellemileg nagyon elfárad, de mivel fizikailag nem eléggé, ezért nem tud olyan pihentető alvásban részesülni. Pedig gyakran azért érezzük magunkat olyan fáradtnak, mert mentálisan minden tartalék energiánkat felhasználjuk. A mentális fáradtság sokszor rosszabbnak tűnik, mint a fizikai, mert mindenféle koncentrációra, gondolkodásra, figyelemre képtelenné válunk. Ezért például nem tudunk olvasni sem, vagy tévét nézni.

Ha nincs egyensúlyban az alvásunk mértéke a fáradtságunkkal, vagy rosszul azonosítjuk a közérzetünket, akkor előfordulhat kialvatlanság, de előfordulhat túlpihentség is. Ilyenkor testileg pihenjük ki a mindennapok fáradalmait, olykor túl sok alvással vagy fekvéssel, ami hosszú távon még rosszabb közérzethez vezet.

Mit tehetünk a túlpihentség ellen? Igyekezzünk minden nap nagyjából hasonló mennyiségű alváshoz jutni. Körülbelül nyolc óra alvás elég, hogy a szervezetünk egészséges maradjon, ezt tartsuk szem előtt! Persze, néha előfordul, hogy több pihenésre vágyunk, vagy délután is ledőlünk fél órára. Ez teljes mértékben rendben van, de nem szabad, hogy átessünk a ló túloldalára. Legyünk megfontoltak és tudatosak az alvással és pihenéssel kapcsolatos kérdésekben is. Törekedjünk arra, hogy eleget, de ne túl sokat pihenjünk! Mindemellett rendszeres levegőzéssel, sétával, sportolással a testünket is karban tarthatjuk, és megfelelő fizikai állapotba kerülhetünk.

Erő a tányéron – mit tehetünk magunkért endometriózis mellett?

Az endometriózis egy krónikus, gyakran fájdalmas nőgyógyászati betegség, amelyben a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetőkön, a hasüregben vagy akár a húgyhólyagon és belek körül is megjelenik.

Viszket, vakar – mi az? Rühesség!

A rühesség (scabies) egy rendkívül fertőző bőrbetegség, amit a Sarcoptes scabiei nevű mikroszkopikus atka okoz. Bár kellemetlen, a rühesség jól kezelhető, ha időben felismerik, és megfelelően kezelik.

Allergiás és/vagy asztma– nyáron sokakat kínozhat a betegség

Az asztma és az allergia két különálló betegség, gyakran mégis kéz a kézben járnak. Ilyenkor allergiás asztmáról beszélünk, amely esetén az asztmás rohamot valamilyen légúti allergén váltja ki.

Segít vagy árt a kalóriaszámlálás?

A kalóriaszámlálás sokak számára az első lépés a tudatos étkezés felé, hiszen segít átlátni, mennyi energiát viszünk be nap mint nap. Ugyanakkor a számolgatás nemcsak hasznos, hanem megterhelő is lehet: könnyen elvonja a figyelmet az ételek minőségéről, és akár pszichés nyomást is okozhat. Vajon valóban megéri a kalóriák bűvöletében élni?

Az e-rollerek árnyoldalai – Kényelmes közlekedés vagy rejtett veszélyforrás?

Az elektromos rollerek az utóbbi években szinte berobbantak a városi közlekedésbe. Gyorsak, környezetbarátok, nem igényelnek parkolóhelyet, és rövid távokon gyakran gyorsabbak, mint az autó vagy a tömegközlekedés. Ugyanakkor a kényelmi előnyök mögött komoly biztonsági kockázatok is rejlenek, amelyekről kevesebb szó esik.