Menü

Van-e olyan, hogy túl sok alvás?

Különösen az okoz égetően nagy problémát manapság, hogy a normál alvásra egyre kevesebbeknek van lehetősége. Normál alvás alatt a normál, körülbelül nyolc órás időtartamú, estétől reggelig tartó, folyamatos, nyugodt pihenést értem. De ezt ma már befolyásolja éjszakába nyúló tanulás, késő estig tartó, vagy esetleg éjszakai munkavégzés, bulizás, túl korai kelés, ami miatt alvásunk nemcsak rövidebbé, de rendszertelenebbé is válik. Ezzel a szervezetünk nem tud megbirkózni olyan könnyen.

Elég nehéz ezekhez a megváltozott alvási szokásokhoz alkalmazkodni, főképpen akkor, mikor ennyi más tényező is befolyásolja, mennyire vagyunk kipihentek. Például, aki egész nap ülőmunkát végez, az szellemileg nagyon elfárad, de mivel fizikailag nem eléggé, ezért nem tud olyan pihentető alvásban részesülni. Pedig gyakran azért érezzük magunkat olyan fáradtnak, mert mentálisan minden tartalék energiánkat felhasználjuk. A mentális fáradtság sokszor rosszabbnak tűnik, mint a fizikai, mert mindenféle koncentrációra, gondolkodásra, figyelemre képtelenné válunk. Ezért például nem tudunk olvasni sem, vagy tévét nézni.

Ha nincs egyensúlyban az alvásunk mértéke a fáradtságunkkal, vagy rosszul azonosítjuk a közérzetünket, akkor előfordulhat kialvatlanság, de előfordulhat túlpihentség is. Ilyenkor testileg pihenjük ki a mindennapok fáradalmait, olykor túl sok alvással vagy fekvéssel, ami hosszú távon még rosszabb közérzethez vezet.

Mit tehetünk a túlpihentség ellen? Igyekezzünk minden nap nagyjából hasonló mennyiségű alváshoz jutni. Körülbelül nyolc óra alvás elég, hogy a szervezetünk egészséges maradjon, ezt tartsuk szem előtt! Persze, néha előfordul, hogy több pihenésre vágyunk, vagy délután is ledőlünk fél órára. Ez teljes mértékben rendben van, de nem szabad, hogy átessünk a ló túloldalára. Legyünk megfontoltak és tudatosak az alvással és pihenéssel kapcsolatos kérdésekben is. Törekedjünk arra, hogy eleget, de ne túl sokat pihenjünk! Mindemellett rendszeres levegőzéssel, sétával, sportolással a testünket is karban tarthatjuk, és megfelelő fizikai állapotba kerülhetünk.

A torokfájás okai

A torokfájásnak számos, rendkívül szerteágazó oka lehet, és nem árt tudni, hogy a torokfájás nem önálló betegség, hanem egy tünet. A panaszt okozó betegségtől függően változhat a fájdalom jellege szerint: gombócérzés, viszketés jelentkezhet és lehet fájdalmas a nyelés is. Az intenzitását tekintve is változatos lehet, az egyszerű kellemetlenségtől a súlyos, alig elviselhetőig változhat.

Az ínhüvelygyulladásról

Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) világszerte emberek millióit érintő fájdalmas és hátráltató mozgásszervi betegség, ami a test különböző részein jelentkezhet. Leggyakrabban a csuklók, az ujjak inai, valamint az Achilles-ín érintett.

A balkezességről

A balkezesség kialakulásának pontos okát még nem sikerült teljesen feltárni. Sokan az agyféltekék dominanciájával magyarázzák: a jobbkezeseknél a racionális gondolkodásért felelős bal agyfélteke, míg a balkezeseknél a „művészi” jobb agyfélteke domináns. Van, aki szerint ennek köszönhető, hogy a balkezesek között nagyobb a művészi tehetséggel megáldottak aránya.

Az UV-sugárzás veszélyei

Az UV-sugárzás veszélyeire figyelmeztettek meteorológiai, bőrgyógyász, egészségvédelmi és klímapolitikai szakértők. Sokszor hallottuk már, hogy délelőtt 11 óra és délután 3 óra között mindenki kerülje a napon tartózkodást, mert ilyenkor nagyobb a leégés veszélye.

A nevetés jótékony hatásai

Kitörő kacaj, elfojtott nevetés, röhögőgörcs, csendes rötyögés, vihorászás, szolid mosolygás. Hívhatjuk bárhogy, nevetni mindannyian szeretünk, hiszen ezzel a reakcióval az örömünket, a vidámságunkat fejezzük ki, azt, hogy valamin jól szórakozunk, bizonyos esetekben pont, hogy más embereken. Ez nem csupán egy öncélú jelenség, hanem egyfajta közös nyelvi eszköz is, amelyről az alábbi cikkben tudhatunk meg többet.