Kezelések előtt vagy mellett - Mit tehetünk a pollenszezon kellős közepén?
A pollenallergiásoknak rosszak az előrejelzések a következő napokra-hetekre az Országos Meteorológiai Szolgálattól. Azt írják, a parlagfű pollenkoncentrációja északon, északnyugaton jellemzően a magas, az ország többi részén a nagyon magas tartományban alakul. Mindezek mellett az Országos Tisztifőorvos saját facebook oldalán is jelzi, hogy a következő napokban emelkedni fog a parlagfű pollenkoncentrációja. Ő is kiemeli a különösen „szennyezett” területeket, mint az Alföld, a főváros térsége, valamint a Dunántúl keleti területei. Ezeken a helyeken is egyre többfelé lehet számítani magas parlagfű pollenkoncentrációra. Ez I. fokú riasztást jelent.
Később pedig, elsősorban az Alföld keleti területein, nagyon magas koncentrációban lehet a parlagfű pollenje, ami II. fokú riasztást jelent.
A leggyakoribb tanácsok, amiket szakértőktől kaphatunk, már a létező allergiás tünetek enyhítésére szólnak, mint az orrspray, a bőrre kenhető kenőcs, az immunterápia. Fontos, sőt elsődleges ezzel, mint mindennel kapcsolatban megjegyezni, hogy bármiféle tünettel szakemberhez kell fordulnunk. Ráadásul egyre több idős ember is allergiás lesz, olyanok is, akikre ez eddig nem volt jellemző, tehát eddigi életükben nem is volt jellemző, hogy allergiás reakciókkal orvoshoz fordultak volna. Tehát nem pusztán veleszületett tulajdonság az allergiára való hajlam.
De a kezeléseken túl máshogy s tehetünk az allergia ellen. Hajnali órákban javasolt a szellőztetés, de aki allergiás, az pollenszezonban ne a levegőn szárítsa a ruháit, mert akkor könnyen rátapadnak a pollenek. Sőt, mivel jellemzően ez nem mosáshoz kötött, ezért napközben is ránk tapadhat, így amikor hazaértünk, rögtön érdemes átöltözni. Meglepő vagy sem, de mindemellett a gyakori hajmosás is jó, sőt alkalmazandó megoldás a szakemberek szerint, ugyanis hajunkról az ágyneműbe is kerülhetnek a pollenek, ezért fokozódhatnak éjszaka a tünetek.
Ezen tünetek enyhítésében fontos a pollennaptár is. Mindig figyeljük az előrejelzést és a naptárat is! A pollenek még ősszel is velünk lesznek.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?