Menü

Szolizz nyugodtan! Ne szolizz, nagyon ártalmas!

„Szolizz nyugodtan!” „Ne szolizz, nagyon ártalmas!” Ezek váltakoznak kábé manapság, amikor a mesterséges fényfürdőt firtatva beleállok olyan vitákba, melyeknek se vége, se hossza. Mi az igazság és kinek szabad hinnünk?

Annak semmiképp, aki a mértéktelen szolizástól már égettbarna, de annak sem kell bedőlnünk, aki azzal ijesztget, mennyire káros és azt rikácsolja, hogy mindenki bőrrákos lesz tőle. A lényeg az, hogy az UV sugárzásnak 3 tartománya van:

A: a pigmentsejtek aktivizációja, vagyis a gyors barnulás tartománya

B: egészséges mértékben elősegíti a D vitamin képződését

C: ezt elvileg kellene, hogy szűrje a légkör és az ózonpajzs.

Az UV-A sugárzás a legkevésbé veszélyes az egészségre. Ez a fény jótékony hatást fejt ki a szervezetre. Az UV-B sugárzás jótékony hatással van az egészségre, ám túl nagy dózisban növeli a bőrrák kockázatát. Normális körülmények között elnyeli a Föld ózonrétege, ám ha nagy mennyiségben éri testünket, leégünk és rákos elváltozásokat okozhat a bőrünkön. Az UV-C sugárzás pedig a legerősebb, a legártalmasabb és a legveszélyesebb sugárzás, de szerencsére az ózonréteg egyelőre teljesen kiszűri!

Az egyik legfontosabb tanács és legbölcsebb álláspont a vitában, hogy a mérték az érték. A dózistól függ, hogy a szoláriumban eltöltött idő káros, vagy jótékony hatású.

A szolárium mellett szóló érvek egyike, hogy a D vitamin termelődése mellett a depresszió kezelésére is alkalmas, fertőtlenítő hatása miatt pedig elősegíti a bakteriális bőrproblémák mérséklését, jót tesz a pattanásos, aknés bőrrel, továbbá jó hatással van az immunrendszerre, esztétikus a szépen barnított bőr, a szoláriumban töltött nyugodt pár perc sziesztáról nem is beszélve. Mértéktelen alkalmazása, túlzottan hosszú ideig történő és gyakori használata azonban káros és veszélyes.

Szerencsére mára a szolárium technika képessé vált a megfelelő erejű és összetételű, kontrollált fény előállítására. A kérdés már csak az, hogy hogyan és mennyit használjuk a mesterséges napfényt. Arra a kérdésre, hogy „hogyan kell szoláriumozni?” talán sokan legyintenek, mintha tisztában lennének a pontos válasszal, azonban sokan nem veszik figyelembe, hogy a szolizásnak is megvannak a maga szabályai:

A kezdők fokozatosan szoktassák bőrüket a szoláriumhoz és mértékletesen használják. Soha nem szabad megégni, megpirulni. Anyajegyeinket, szemölcseinket, bőrünket védőkrémekkel vigyázzuk és használjuk a nem véletlenül odakészített védőszemüveget! A fényfürdő után azonnal gondoskodjunk róla, hogy elegendő vizet megigyunk.

Manapság mindennapjainkat mesterséges megvilágításban éljük és nem részesülünk elegendő természetes napfényben, emiatt sokaknál alakulhat ki D vitamin hiány, főleg télen, ezért a szakemberek állítása szerint heti két, ésszerű és mértékletes napozás, szolárium használat megengedett.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?