Mozgásformák magas vérnyomás esetén
- Dátum: 2019.08.29., 18:45
- Udvari Fanni
- betegség, diabétesz, életmód, endorfin, kezelés, magas vérnyomás, mozgás, psziché, sport, szervezet, testsúly
A mozgás megemeli a vérnyomást, de mégis az egyik leghatékonyabb módszer, amellyel sikerrel lehet hosszú távon csökkenteni a magas vérnyomást vagy kialakulásának kockázatát.
Mire figyeljünk?
Balesetveszélyes lehet, ha valaki a még nem beállított, vagy nem jól beállított gyógyszerezés mellett kezd intenzív mozgásba. Az sem mindegy, hogy az előírt gyógyszert mikor veszi be, ha túl sok idő telt el az utolsó gyógyszer óta, akkor csökken a szervezetre gyakorolt hatása, ha pedig túl közel van az időpont, akkor bizonyos gyógyszerek csökkenthetik a koncentráció képességét, a fókuszt és álmosíthatnak.
A magas vérnyomás betegségre való hajlam közel 40 százalékban meghatározott a génekben. De az, hogy ez felnőttkorban meg is jelenjen, erősen függ azoktól a kockázati tényezőktől, amelyeket befolyásolhatunk. Ilyenek a dohányzás, a stressz, a koleszterinszint, illetve a cukorbetegség. Igaz, hogy az 1. típusú diabétesz mutathat családi halmozódást, de a 2. típusúnak elsődleges rizikófaktora az elhízás.
A magas vérnyomás rendszeres testmozgással, életmódváltással és szükség esetén tablettával kordában tartható. A sportolás és egészséges táplálkozás hatására bizonyítottan javulnak az értékek, azonban fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés. A magas vérnyomás okát minden esetben meg kell keresni, és az alapbetegséget kezelni. Okozhatja érbetegség, hormonális zavar, vesebetegség, de lehet elsődleges magasvérnyomás-betegség is, amikor nincs egyéb kóros eltérés a háttérben. A helyesen megválasztott sport sokat javíthat a betegségen, de kiemelten fontos a fokozatosság. Aki korábban semmit nem mozgott, ne kezdjen hirtelen sokat sportolni!
Sportoláshoz tippek
A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a szív-érrendszeri betegségek tekintetében, azonban a megfelelő testmozgás bevezetésével 6-10 Hgmm-rel csökkenthetőek az értékek. Ehhez a kis súlyos erősítő edzés mellett hetente legalább 150 perc, közepes intenzitású kardió mozgás szükséges, ami lehet kocogás/futás, kerékpározás, úszás, vagy bármilyen olyan állóképességi sport, melynek végzése során a pulzus nem haladja meg a maximális 60-70%-át. A kiscsoportos edzések során fontos szempont, hogy a résztvevők megtanulják, mit jelent számukra a maximális pulzus. Ha heti öt-hat alkalommal sétálsz, nem többet, mint alkalmanként 30 percet, már sokat tettél az egészségedért.Nem ajánlott: nehéz súlyzós gyakorlatok, levegő visszatartás, feszítő gyakorlatok. Számos kutatás bizonyította már, hogy a rendszeres séta megelőzi a stroke, a cukorbetegség, a csontritkulás kialakulását, de a magas vérnyomás megelőzésében is fontos szerepe lehet. nem is beszélve a testsúlyra gyakorolt kedvező hatásról. Ha rossz a kedved, depresszióval küzdesz, akkor is hasznos tevékenység.
Egy tengerentúli tanulmány arról számolt be, hogy azok a depresszióban szenvedő túlsúlyos emberek, akik testsúlyukhoz képest kilónként 17,5 kilokalóriát égettek el szervezetükben sportolás által (ehhez a mennyiséghez mindössze heti 3-4 alkalommal kellett 30-40 percig lazán futni), súlyfeleslegük 47 százalékától szabadultak meg könnyedén.
A rendszeres sport még a hangulatunkat is javítja, segít leküzdeni a stresszt, valamint hozzájárul a kiegyensúlyozottság eléréséhez. Az edzés közben felszabaduló endorfin közvetlenül fejti ki pozitív pszichés hatását.
Szerző:Udvari Fanni
Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód
A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.