Menü

Érdemes-e beolvadni a tömegbe, csak hogy jó viszonyban légy egy csoporttal?

A kérdés pedig valójában az, hogy a személyiségünk belső jegyei egyeznek-e a csoport arculatával, és ha igen, milyen mértékben. Ez ugyanis meghatározza, hogy a csoporton belül milyen helyzetbe, szerepbe kerülünk. Ezek a szerepek nem állandóak, és nem mintaszerűek, de van néhány sztereotip tag, aki minden csoportban kiválasztásra kerül. Ilyen például az origó, vagyis a csoport középpontja. Ő könnyen mozgat szálakat, mindenkivel kapcsolatot tud tartani, és valahogy mindenki úgy érzi, hogy vele jó viszonyban kell lenni. Vannak hallgatók, akik általában ritkábban szólnak hozzá a közös beszélgetésekhez, kevesebbszer szorgalmazzák a találkozást, és a csoportot inkább egyének összességeként kezelik, nem egy nagy egészként, ami megtörhetetlen. Egyenként jól tudnak kommunikálni a tagokkal, de a csoportban meglehetősen hallgatagok. És sajnos minden csapatban vannak olyanok, akikre valahogyan másképp néznek. Vagy azért, mert valamilyen elvárásoknak nem felelnek meg, vagy azért, mert nincsenek olyan jó kapcsolatban a többiekkel.

Mit kell tenni, ha érzed, hogy te vagy az, aki eltér a többiektől? Érdemes feladni a személyiséged kis részét azért, hogy a közösség tagjai közé jobban be tudj illeszkedni? Valójában nem. De természetesen lehet tenni azért, hogy csökkenjen az a gát, ami elválaszt a teljes beilleszkedéstől. Készülhetsz a közös témákból, érdeklődhetsz a többiek iránt, lehetsz kedves, előzékeny, és fordulhatsz bizalommal a társakhoz. Ez mind nem is olyan nehéz, csak némi odafigyelést igényel. De a szokásaidat és a viselkedésedet, az elveidet megváltoztatni csak azért, hogy mások kedvében járj, sohasem szabad.

Vegyünk néhány konkrét példát! Ha a csapat, amelynek részese vagy, sűrűn szeret eljárni egymáshoz, esetleg együtt buliznak, közös programokat szerveznek, akkor jó, ha a programok legnagyobb részében te is részt veszel. Hogy miért? Mert ha áldozol rájuk a szabadidődből, azt később értékelni fogják. De ha az események során valami olyanra szeretnének rávenni, ami ellenkezik a meggyőződéseddel, akkor azt finoman visszautasíthatod, lelkiismeret-furdalás nélkül. A véleményed elfogadása az ő feladatuk, de annak tálalása a tiéd. Lehet úgy is véleményt nyilvánítani, hogy senkit sem bántasz meg vele. Fontos azonban, hogy légy ebben a kérdésben elég határozott. És hidd el, csak azért, mert van olyan dolog, amiben nem szeretnél részt venni, még nem biztos, hogy benned van a hiba. De ha igazán igyekszel, hogy kellemes társaság légy, akire számíthatnak, előbb-utóbb biztosan kedvelni fognak azért, amilyen vagy. Nem kell ezért megváltoznod.

Varga Ágnes Kata

A túlevés hatásai

A túlevés legnyilvánvalóbb hatásai a túlsúly és a romló egészség. A legtöbb ember joggal fél ezektől a negatív hatásoktól, de a túlevés az élet számtalan más területét is befolyásolja.

Komfortzónák és tudattalan gátak

Az ember énvédő mechanizmusai révén rengeteg tudattalan határvonalat állít fel magában, és ezeken csak a legritkább esetekben lép át akarattal. Ám nagyon könnyen kimozdul, más emberek hatására. Vajon ez hogyan működik?

Tanulásfüggőség

Az emberi elme annyira összetett, hogy egyes jelenségei szinte megmagyarázhatatlanok, mások viszont egészen egyszerű elemi okokra is visszavezethetőek. A függőség kérdése mind fiziológiai szempontból, mind lélektani szempontból igen érdekes. De rajongunk-e függőségig olyan dolgokért, amelyek elől mások menekülnek? A tanulásfüggőség példája ezt remekül szemlélteti.

Hogy álljunk fejben hozzá az államvizsgához?

Az államvizsgák során nagyon fontos, hogy hogyan kapcsolunk ki a tanulás közben, hogyan dolgozzuk fel azt a sokszor mérhetetlen anyagot, amit elénk kérdezhetnek tőlünk. Nem csak az lehet azonban fontos, hogy mit fogyasztunk, hogyan mozgunk kikapcsolódásképpen, hanem az is, hogy egyáltalán fejben hogyan állunk hozzá ehhez az egészhez.

Nemcsak támogató szülők léteznek

A szülők szeretete, nevelése és támogatása nélkül nem lennénk ott, ahol vagyunk – mondják sokan. A pszichológia jeles képviselői valamennyien egyetértenek abban, hogy a szülőkkel való kapcsolat és a szülők hatása meghatározza a személyiségünket. De ez nem mindig pozitív hatás.