Menü

Számoljunk el tízig. Vagy?

Amikor valaki, vagy valami feldühít bennünket, azonnal megváltozik a hangulatunk, viselkedésünk: kiabálunk, vagy csapkodunk, esetleg káromkodunk is, de rettentő dühösek leszünk hirtelen. Van, aki könnyebben kezeli ezt, és pár perc múlva lehiggad, más sokáig bosszankodik, idegeskedik, pedig az önuralmunkat meg kell őrizni, minden körülmények között. A főnököm mindig azt mondta: „ha igazunk van, azért, ha nem, akkor pedig azért.”

Hogyan kezeljük a dühkitöréseinket és milyen módon nyugodhatunk meg mielőbb? Vannak erre is módszerek.

Én először azt szoktam gyorsan átgondolni, hogy hol lesz ez a probléma egy hét, egy hónap, egy év múlva…Valószínűleg már nem lesz olyan nagy probléma, megoldódik így vagy úgy, nem érdemes idegeskedni miatta, hiszen egy hónap vagy fél év távlatából már banális dolognak fog tűnni, amiért kár volt háborogni, másokkal összeveszni.

Van, aki szerint segít békét, nyugalmat árasztó szavakat ismételgetni magunkban, csukjuk be a szemünket, lélegezzünk mélyen, s gondoljunk arra erősen: „nyugodt vagyok”.

Ha lehetőségünk van rá, relaxáljunk. A relaxációs gyakorlat semmilyen felszerelést nem igényel, és mégis képes lehet helyreállítani a lelkünk egyensúlyát. Kényelmesen elhelyezkedünk egy székben, vagy kanapén, behunyjuk a szemünket és lazítunk, meditálunk, relaxációs zenét hallgatunk és megszabadulunk a problémás gondolatoktól.

El kell menni sportolni. Gyakran, rendszeresen. Ez szerintem az egyik legjobb eszköze a stresszlevezetésnek, idegességűzésnek. Egy jó futás rendbe teszi a fejünkben a káoszt. Nem oldja meg a problémákat, de segít hideg fejjel, nyugodt lélekkel, átgondoltan szembenézni velük. Nagyon fontos stresszhelyzetben a légzés kontrollja. Ha idegesek vagyunk, légzésünk szaporává válik. Szívjunk friss levegőt, lélegezzünk mélyeket, pár perc múlva kicsit csökken a feszültség és tovább lehet gondolni, mi következzen.

Nyugtató teák is léteznek, lehet érdemes inni alkalmanként, ha hosszútávon stresszes a munkahelyünk, az életünk, rendszeresen alkalmazva a teákat – például kamilla, vagy citromfű -, csak úgy, mint a sportot, segíthetünk magunkon.

Foglaljuk el magunkat a rossz szokások helyett. Kolleganőm a körmét rágja, vagy a száját, más ismerősöm pszichés köhögésbe kezd. Ezek helyett nagyon tudatosan valami más cselekvésre kell váltanunk. Forró fürdő. Szerintem az mindenre jó. Pláne, ha van levendula illatú habfürdőnk. Én mondom, az mindenre jó. Magnézium. Érdemes szedni időnként. Sportolóknak is, meg amúgy is. Nem árt. stresszkezelésre, magnéziumhiányra. A hagyományos kínai orvoslás hatékonyságát sokan megkérdőjelezik, pedig már rengeteg egészségügyi problémát kezelnek akupresszúrával, melynek lényege bizonyos pontok kézzel való nyomogatása, és ezáltal a hozzájuk kapcsolódó szervek egészséges működésének elősegítése, ehhez szakemberek tudnak pontos tanácsot adni.

A stressz, az idegesség, a düh, a harag tönkre teheti a mindennapjainkat, az életünket, ha nem tanuljuk meg csillapítani, kordában tartani önmagunkat. Úgyhogy nyugalom, béke.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.