Kitartás és a mentális erő fejlesztése
- Dátum: 2019.10.05., 20:45
- Udvari Fanni
- edzés, egészség, fejlődés, kitartás, lélek, mentális erő, motivációs, psziché, tudatosság
A mentális erő építése hasonlít a fizikai erő növeléséhez. Napi 50 súlyzós gyakorlat csak néhány percet vesz igénybe, ám kitartó munkával komoly eredményt érhetünk el felsőtestünkön. A mentális izom is hasonlóan növelhető. Naponta néhány perc gyakorlással felkészíthetjük agyunkat.
Legyél tudatosan a jelen pillanatban!
Lehetetlen, hogy erősek maradjunk, ha éppen egy múlt heti eseményt idézünk vissza, vagy amikor félünk a másnapi kihívásoktól. A mindfulness lényege a pillanatok megélése tudatos jelenléttel. Viselkedésünket csak a jelen pillanatban tudjuk megváltoztatni. Éppen ezért lényeges, hogy tudjunk a jelen pillanatra és helyre koncentrálni. A tudomány álláspontja szerint a mindfulness rengeteg fizikai és pszichológiai előnnyel jár. Ezek közé tartozik a stressz csökkenése és a belső párbeszéd magasabb szintre emelkedése. arra, hogy másképp gondolkozzon, kezelje az érzelmeket és produktívan dolgozzon.
Tornászd fel a mentalitásod!
Minden nap egy lehetőség arra, hogy a mentális erőnket fejlesszük. Az egyszerű, rövid feladatok kitartó és mindennapos gyakorlása idővel segítik a mentalitás fejlődését.Érdemes figyelni a rossz szokásokra is, melyek megfékezik a mentális erőt. Önmagunk sajnáltatása, egy kudarc miatti feladás, vagy a hatalmunkról való lemondás mind pusztítást okoz a mentális egészségben.
Tarts étkezési naplót!
Ugyanaz a kutatás mutatta ki, hogy akik étkezési naplót vezettek, fejlődött az akaraterejük. Általában nem szoktuk lejegyezni, hogy mi mindent eszünk, ezért nehezebb is nyomon követni étrendünket. Sokat segít a szimpla jegyzetelés is, de még hasznosabb a pontos napló vezetése. Próbáld ki csak két hétig, meglátod, jobban ellen tudsz majd állni a kísértéseknek.
Kövesd nyomon a kiadásaidat!
Ahogy legtöbben nem vezetünk étkezési naplót, úgy a kiadásainkat sem jegyezzük le rendszeresen. Még ha nem is fogjuk vissza a költekezési szokásainkat – ami mellesleg szintén akaraterő-edző lenne –, a szakértők szerint csak az, hogy egyszerűen számon tartjuk, mire adunk ki pénzt, már lényegesen erősíti az akaraterőnket. Például, ha megtartjuk a vásárlási blokkokat, nyomon követhetjük, hogy mire „szórtuk” el a pénzt.
Lényeg a logikában keresendő: ha tudatosan a kitartás irányába ható kérdéseket teszünk fel magunknak, arra irányítjuk az agyunkat, hogy a kérdés megoldásán töprengjen. A figyelmi fókusz tudatos irányításával és válaszok találásával pedig lehetségesnek fogjuk érezni, hogy kitartóak legyünk, ha arra van szükségünk!
Szerző:Udvari Fanni
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.