Menü

Hogyan bírjuk sportolásra a gyereket?

Azt be kell látni, hogy ebben a digitalizált világban már az is egyre nehezebb, hogy a gyermeket rábírjuk egyáltalán a sportolásra. Nem kell, és belátásunk szerint nem is szabad bűnbakokat keresni ebben, a jelenség ugyanis globális és tendenciózus. Megpróbálunk összegyűjteni néhány, nevezzük így jó tanácsot, hogyan is vihetjük-e a gyermekünket a rendszeres sportolás felé.

A kezdő lépés, és az elsődlegesen nehéz feladat ugyanis az, hogy a gyermeket felállítsuk a televízió, számítógép elől. Nagyon sokszor van olyan, és nem csak gyermekeknél, hogy egyébként nagyon szeretnek sportot nézni a televízióban, azonban ezt aktívan nem szokták gyakorolni. Általános javaslat, hogy a szülőknek napi 2 óránál többet nem szabadna, hogy a gyermeküket a képernyők előtt ülni engedjék. Fontos a mértéket szabályokban rögzíteni. Szakértők hozzáteszik, ebben a szülőnek is fontos példát mutatnia a gyermek felé, sőt, mindennek ez az alapja.

Azt is érdemes számba venni, hogy milyen mozgásformát szeret a gyermek. Mert minden gyermek szeret mozogni. de van aki nem a monotonabb futás híve, hanem mondjuk focizik a társaival. Ilyenkor a szülő az iskolától is kaphat segítséget, akár egy testnevelés tanártól, akár pedig, kisebb gyermekeknél még sokkal jobban szem előtt van, az osztályfőnöktől is.

Egyáltalán, vonzóvá kell a gyermek számára tenni a mozgást. Lehet azt persze azzal kezdeni, hogy rábírjuk a takarításra, vagy bármilyen más segítségre a házimunkában, hiszen az is testmozgás.

Bárhogy is legyen azonban, amennyiben a gyermeket nekünk kell kimozdítani a viszonylagos “tunyaságból”, fontos, hogy náluk is bevezessük a fokozatosság elvét. Vannak persze örökmozgók, akiket nem lehet megállítani, és őket azért kell minél gyorsabban valahova szervezetten beíratni sportolni. Járjon ez bármekkora lemondással is, mert egyszer úgyis “kifizetődik”. Nem feltétlenül csak sporteredményekben, hanem gyermekünk későbbi személyiségében is. És még ráadásul nem is kell nagy befektetés. Edzeni otthon is lehet, ha nincs más mód, és persze nem kell feltétlenül szervezett keretek, pontosabban egyesületi keretek között sportolnia. A kerékpározás, az úszás, a futás tipikusan olyan sport, amit egyedül, a magunk szorgalmára csinálhatunk. De lehet, hogy a szülőknek kell ehhez megadni a kezdőlökést.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Az olvasás jótékony hatásai, mentalizáció

Kutatások egész sora támasztja alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Köztudottan bölcsebbé válhatunk, okosabbá, empatikusabbá, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha klasszikusan könyvet tartunk a kezünkben és úgy olvasunk, nem pedig a neten görgetünk, chatet olvasunk, közösségi oldalakat csekkolunk.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Tavaszi feltöltődés fontossága

Tavasz közeledtével ébredeznünk kellene pont úgy , mint a természetnek, de előfordul, hogy a tavaszi „kikelet” helyett, sokan bágyadtak, aluszékonyak, sőt sokan fejfájásról, szédülésről panaszkodnak.
Mára, már a tudomány is elismeri, „tavaszi fáradtság” létezik.