Mesével a gyógyulásért
- Dátum: 2019.11.15., 05:32
- Sipos Zsófia
- betegség, gyász, gyógyászat, lelki, mentális, mese, meseterápia, probléma, terápia, tragédia, trauma, veszteség
A művészetterápia bizonyítottan segít lelki és mentális problémákon, traumák és tragédiák feldolgozásában. Ennek egyik ága, az egyre ismertebbé váló meseterápia, ami Magyarországon leginkább Boldizsár Ildikó nevéhez köthető.
A mesék már a hindu gyógyászatban is megjelentek, amikor mentális betegséggel küzdőknek olyan történeteket mondtak, amik összefüggésbe állíthatók a problémáikkal. Folyamatokról szóltak, amelyek a problémából és a bajból a megoldás felé mutattak. Különböző magyarázatok léteznek arra, hogy miért is hatásos a mese a gyógyítás során. Bruno Battelheim osztrák pszichológus szerint a meseolvasó magára vonatkoztatja a történetet, azonosul a szereplőkkel és ezáltal talál megoldás a saját problémáira. Boldizsár Ildikó magyar mesekutató és terapeuta pedig azt mondja, minden élethelyzetünk megtalálható egy-egy mesében, és a hőssel való azonosulás során fejti ki a mese gyógyító hatását. A meseterápia fontos alapeleme, hogy a meséket nem magyarázza, hanem hagyja, hogy magától dolgozzon.
Magyarországon Boldizsár Ildikó nevéhez kötődő Metamorphoses Meseterápiai Módszer a legelterjedtebb. A módszer nevét Ovidius Metamorphoses, azaz Átváltozás című művéről kapta, amely azt mutatja be mivé és hová változott a világ keletkezése óta. A meseterápia lényegét is a változás adja, a személyes történetekben segít a lelki, fizikai feltételek megteremtésében, hogy mindez létrejöhessen.
Alapgondolata, hogy a népmesék párhuzamba állíthatók az élethelyzeteinkkel és a hősök történetei megoldást mutathatnak problémáinkra.
Az ősi hagyományokból táplálkozó mesék azt mutatják, hogy ami rosszul működik az életünkben és bennünk azt meg lehet változtatni. A meseterápia abban segít, hogy megtaláljuk életünk meséjét, amin keresztül ráismerünk a hibáinkra és ezeken változtatunk.
A meseterápia a legkülönbözőbb élethelyzetekben jelent segítséget. Amikor veszteség, gyász, fájdalom éri az embert, amikor szorong, párkapcsolati vagy családi problémákkal küzd. Sikeresen alkalmazható terápia bármilyen korú és élethelyzetű embernél.
A terápia során megtanulható egy mese helyes értelmezése, megoldása. Jelentést kapnak, korábban semmitmondónak tűnő részletek, mint egy bot szerepe. Az ilyen apró elemek megértése adja a nagy egész megértésének alapját.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.