Menü

Mesével a gyógyulásért

A művészetterápia bizonyítottan segít lelki és mentális problémákon, traumák és tragédiák feldolgozásában. Ennek egyik ága, az egyre ismertebbé váló meseterápia, ami Magyarországon leginkább Boldizsár Ildikó nevéhez köthető.

A mesék már a hindu gyógyászatban is megjelentek, amikor mentális betegséggel küzdőknek olyan történeteket mondtak, amik összefüggésbe állíthatók a problémáikkal. Folyamatokról szóltak, amelyek a problémából és a bajból a megoldás felé mutattak. Különböző magyarázatok léteznek arra, hogy miért is hatásos a mese a gyógyítás során. Bruno Battelheim osztrák pszichológus szerint a meseolvasó magára vonatkoztatja a történetet, azonosul a szereplőkkel és ezáltal talál megoldás a saját problémáira. Boldizsár Ildikó magyar mesekutató és terapeuta pedig azt mondja, minden élethelyzetünk megtalálható egy-egy mesében, és a hőssel való azonosulás során fejti ki a mese gyógyító hatását. A meseterápia fontos alapeleme, hogy a meséket nem magyarázza, hanem hagyja, hogy magától dolgozzon.

Magyarországon Boldizsár Ildikó nevéhez kötődő Metamorphoses Meseterápiai Módszer a legelterjedtebb. A módszer nevét Ovidius Metamorphoses, azaz Átváltozás című művéről kapta, amely azt mutatja be mivé és hová változott a világ keletkezése óta. A meseterápia lényegét is a változás adja, a személyes történetekben segít a lelki, fizikai feltételek megteremtésében, hogy mindez létrejöhessen.

Alapgondolata, hogy a népmesék párhuzamba állíthatók az élethelyzeteinkkel és a hősök történetei megoldást mutathatnak problémáinkra.

Az ősi hagyományokból táplálkozó mesék azt mutatják, hogy ami rosszul működik az életünkben és bennünk azt meg lehet változtatni. A meseterápia abban segít, hogy megtaláljuk életünk meséjét, amin keresztül ráismerünk a hibáinkra és ezeken változtatunk.

A meseterápia a legkülönbözőbb élethelyzetekben jelent segítséget. Amikor veszteség, gyász, fájdalom éri az embert, amikor szorong, párkapcsolati vagy családi problémákkal küzd. Sikeresen alkalmazható terápia bármilyen korú és élethelyzetű embernél.

A terápia során megtanulható egy mese helyes értelmezése, megoldása. Jelentést kapnak, korábban semmitmondónak tűnő részletek, mint egy bot szerepe. Az ilyen apró elemek megértése adja a nagy egész megértésének alapját.

Az eltávolodás okai

A szeretethiány nagyon sokféle lehet. Ráadásul nagyon alattomos dolog, hiszen sokszor észre se vesszük a lassan gyérülő bókokat, kedves pillantásokat, érintéseket. Mire észbe kapunk, sokszor már szinte alig vannak jelen ezek a hétköznapjainkban. Pedig, ha kiürül a szeretet tartályunk, nekünk se lesz miből adni. Sajnos ez a folyamat egy negatív spirálban folytatódhat és ha időben nem vesszük ezt észre és nem fordítjuk meg a folyamatot, akkor csak nőni fog a távolság.

Az összeköltözés pszichológiája

Manapság egyre több fiatal pár kezdi közös életét összeköltözéssel a házasságot megelőzően, vagy azt helyettesítve. Felmerül a kérdés: az elköteleződés szempontjából vajon mennyiben más az összeköltözés, mint a házasság?

Kivándorlási gyász - avagy miért félünk a külföldre költözéstől?

Sokan álmodoznak arról, hogy családi okból, kalandvágyból, esetleg egy stabilabb gazdasági, vagy politikai helyzet reményében kivándorolnak külföldre. Vannak, akik ezt a lépést meg is teszik, és elindulnak egy olyan ismeretlen úton, ami tele van kihívással, lehetőséggel, újfajta tapasztalatokkal, örömökkel, alkalmazkodással – és veszteséggel –. A cikkben azt tudhatjuk meg, hogy miért jár vegyes érzésekkel az áttelepülés, milyen veszteségekkel küzdünk meg a kiköltözés kapcsán, és hogyan érdemes erre felkészülni.

Hallottál már az AQ-ról?

Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?

A családi szocializáció hiánya

A családban-lét nem csupán a felnövő generációk érdeke. Számtalan vizsgálat támasztja alá, hogy a házasságban és családban élő személyek egészségkilátásai jobbak, mint a családon kívül élőkéi (az infarktus-kockázat például nagyobb az egyedül élő, mint a házas férfiaknál). Sőt, a már kialakult betegségek gyógyulási és rehabilitációs esélyei is jobbak azoknál, akik családban élnek. A magányos életmód bizonyos mentális betegségek - a depresszió, az öngyilkosság, az alkoholizmus - szempontjából kifejezetten kockázati tényezőnek minősül.