Mesével a gyógyulásért
- Dátum: 2019.11.15., 05:32
- Sipos Zsófia
- betegség, gyász, gyógyászat, lelki, mentális, mese, meseterápia, probléma, terápia, tragédia, trauma, veszteség
A művészetterápia bizonyítottan segít lelki és mentális problémákon, traumák és tragédiák feldolgozásában. Ennek egyik ága, az egyre ismertebbé váló meseterápia, ami Magyarországon leginkább Boldizsár Ildikó nevéhez köthető.
A mesék már a hindu gyógyászatban is megjelentek, amikor mentális betegséggel küzdőknek olyan történeteket mondtak, amik összefüggésbe állíthatók a problémáikkal. Folyamatokról szóltak, amelyek a problémából és a bajból a megoldás felé mutattak. Különböző magyarázatok léteznek arra, hogy miért is hatásos a mese a gyógyítás során. Bruno Battelheim osztrák pszichológus szerint a meseolvasó magára vonatkoztatja a történetet, azonosul a szereplőkkel és ezáltal talál megoldás a saját problémáira. Boldizsár Ildikó magyar mesekutató és terapeuta pedig azt mondja, minden élethelyzetünk megtalálható egy-egy mesében, és a hőssel való azonosulás során fejti ki a mese gyógyító hatását. A meseterápia fontos alapeleme, hogy a meséket nem magyarázza, hanem hagyja, hogy magától dolgozzon.
Magyarországon Boldizsár Ildikó nevéhez kötődő Metamorphoses Meseterápiai Módszer a legelterjedtebb. A módszer nevét Ovidius Metamorphoses, azaz Átváltozás című művéről kapta, amely azt mutatja be mivé és hová változott a világ keletkezése óta. A meseterápia lényegét is a változás adja, a személyes történetekben segít a lelki, fizikai feltételek megteremtésében, hogy mindez létrejöhessen.
Alapgondolata, hogy a népmesék párhuzamba állíthatók az élethelyzeteinkkel és a hősök történetei megoldást mutathatnak problémáinkra.
Az ősi hagyományokból táplálkozó mesék azt mutatják, hogy ami rosszul működik az életünkben és bennünk azt meg lehet változtatni. A meseterápia abban segít, hogy megtaláljuk életünk meséjét, amin keresztül ráismerünk a hibáinkra és ezeken változtatunk.
A meseterápia a legkülönbözőbb élethelyzetekben jelent segítséget. Amikor veszteség, gyász, fájdalom éri az embert, amikor szorong, párkapcsolati vagy családi problémákkal küzd. Sikeresen alkalmazható terápia bármilyen korú és élethelyzetű embernél.
A terápia során megtanulható egy mese helyes értelmezése, megoldása. Jelentést kapnak, korábban semmitmondónak tűnő részletek, mint egy bot szerepe. Az ilyen apró elemek megértése adja a nagy egész megértésének alapját.
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.