A digitalizáció hatásai társadalmunkra

Az emberek és a mainál is „okosabb” technológiák egyre nagyobb átfedésbe kerülnek, az Internet of Things, vagyis a dolgok internete már nem csak egy elméleti paradigma, hanem a jelen valósága.

A mesterséges intelligencia, robotok pedig már nem csak tudományos-fantasztikumok, kuriózumok, hanem a működő gazdaság nagyon fontos részei. A robotok ára drasztikusan csökken, miközben a képességeik gyorsan fejlődnek. Az egy évvel ezelőtt még csak divatos elektromos autó, a Tesla, pár hónapja egy szoftverfrissítés után képessé vált arra, hogy önmagát vezesse, ehhez minden szenzor már eleve benne volt az autóban. Néhány hete pedig már egyedül leparkol és ha kell előáll a garázsból. Az exponenciális technológiai növekedésre nem kell több bizonyíték, a kérdés az, hogy az egyének vagy éppen országok hogyan reagálnak a szoftverek és gépek evolúciójára, a valós idejű információk és bárhol elérhető adatok jelenségére.

Egyre erősebben megjelenő ellentmondásosság figyelhető meg a magyarok nethasználati szokásaiban: a digitális megoldások segítségével ugyan időt szabadítanak fel, de ezt gyakran például céltalan szörfölésre és sorozatnézésre fordítják, azaz foglyul ejti őket az online világ. Ráadásul a digitális univerzumba menekülés sokszor kéz a kézben jár mentális betegségekkel.

Az emberek három csoportra oszthatók

Aszerint, hogy miként viszonyulnak a témához. Vannak a posztmodern társadalmi optimisták, akik szerint az új technológiák megváltoztatják a gondolkodásmódunkat, a hagyományos módon gondolkodók, vagyis a társadalmi pesszimisták, akik szerint az IKT-k (információs és kommunikációs technológiák) ellentmondanak a természet törvényeinek, míg a harmadik csoport, a biológiai optimisták szerint biológiai keretek között megy végbe az új technológiák által okozott rengeteg változás.

Egyensúly vagy egyenlőség

Sokan találkoztunk már egyenlőtlen feltételekkel vagy bizonytalan körülményekkel. Olyan világot élünk, amelyben az egyensúly egy áhított cél, az egyenlőségért pedig harcolni kell. Ellentétek kereszttüzében próbálunk érvényesülni, miközben más-más feltételekkel szállunk versenybe. Ugyanakkor maga az online eszköztár és a digitalizáció alkalmas lehet arra, hogy egyenlő feltételeket nyújtson az embereknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyensúlyt is teremthet. Hiszen pont a digitalizációt okolják sokan az egyensúly elvesztéséért. Az egyensúly fogalma leginkább a munka és a magánélet vonatkozásában vetődik fel. Azzal, hogy mobil eszközökön felügyelhetjük a termelést és végezhetjük céges ügyeinket, a munka egyértelműen beszökik a magánéletünkbe. Azonban érdemes megvizsgálnunk, hogy van-e helye a munkahelyünkön a magánéletünknek. A legtöbben erre a kérdésre rávágják, hogy nincs és talán pont ebből a szemszögből érdemes megvizsgálnunk, hogy mit veszítünk azzal, ha kontrollálatlanul férkőzik be a munkánk a családi- és magánéletünkbe. Az egyensúly elvesztésével pedig egyre tovább nőhet a szorongás szintje, ami végső soron egészségügyi problémákat okozhat az érintetteknél.

A cégek már ma is alapkompetenciákat keresnek, és elvárják, hogy a jelölt ismerje a digitális technológiákat, vagy legalábbis alapszinten használni tudja azokat. Fel kell készülni az élethosszig való tanulásra.

Szerző :Udvari Fanni