Menü

Szoktad mondani: „köszönöm”?

A hála érzése, a köszönetünk kifejezésre juttatása az év minden napján fontos, de az ünnepek közeledtével még nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a szeretet a karácsony lényege, fontosabb, mint a trendi asztalterítő vagy modern gyertyatartó, vagy, hogy kinek díszesebb a háza a számtalan ragyogó fényfüzérrel adventkor. A hála kifejezése kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá, egészségesebbé tesz, mert akit a körülötte lévő dolgok hálával töltenek el, pozitívabban szemléli a mindennapjait azoknál, akik ezt nem veszik észre, nem értékelik.

Ha eddig ez így ebben a formában még nem jutott eszünkbe, akkor a december kiváló alkalom arra, hogy felidézzük az elmúlt 12 hónap történéseit és azokat a dolgokat, eseményeket, pillanatokat, embereket, akikért és amikért hálásak lehetünk.

Nagyon hasznos dolog ezt egy papírra leírni és a listát többször is átolvasni. A teendő nagyon egyszerű: fogj egy tollat, és tölts azzal mindössze 10 percet, hogy leírd azokat a dolgokat, amelyekért az adott napon hálás vagy. A hálanaplót pszichológusok is alkalmazzák depressziós betegeiknél is, akiknél látványos javulást eredményez ez a roppant egyszerű módszer. Számos kutatás bizonyítja, hogy a hála érzése erősíti a szívet, csökkenti a vérnyomást, megelőzi a pánikrohamok kialakulását, csökkenti a depressziót, erősíti emberi kapcsolatainkat, javítja a munkavégzésünket, csökkenti a stresszt.

Mindig van olyan, amiért hálát adhatunk, a megbékélés másokkal pedig boldoggá tesz. Az ajándékokért is köszönetet mondhatunk, a szépen terített asztalért, a sok ételért, a ragyogó fenyőfáért, de sokkal fontosabb, hogy kik állnak a fa körül és kikkel töltjük a szentestét, minthogy milyen tárgyakkal gazdagodtunk, vagy mit ajándékoztunk, mennyit költöttünk.

Hálás lehet lenni a reggeli napsütésért, a karácsonyi havazásért, a hibáinkért, amikből tanultunk, az emberkért, akik barátságtalanok voltak velünk, mert lehetőséget kaptunk, hogy reakciónkkal segíthessünk rajtuk. A nevetésért, a barátokért, a kedves kollegákért, a jófej szomszédokért. A szüleinkét, nagyszüleinkért és gyerekeinkért, párunkért. Egy jó edzésért. A kedvenc dalunkért a rádióban. A hangulatos otthonunkért. A nehéz időkért, amik megerősítettek és azokért az emberekért, akik akkor mellettünk álltak. A munkánkért, a főnökeinkért.

A hála érzése tanulható, hiszen ehhez mindössze arra van szükség, hogy a figyelmünket minden egyes nap erre irányítsuk, s idővel eljuthatunk abba az állapotba, hogy másként szemléljük az életünket.

Ne felejtsd el megköszönni ezt is szenteste. Csak annyit mondj: „köszönöm”.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.