Menü

Szoktad mondani: „köszönöm”?

A hála érzése, a köszönetünk kifejezésre juttatása az év minden napján fontos, de az ünnepek közeledtével még nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a szeretet a karácsony lényege, fontosabb, mint a trendi asztalterítő vagy modern gyertyatartó, vagy, hogy kinek díszesebb a háza a számtalan ragyogó fényfüzérrel adventkor. A hála kifejezése kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá, egészségesebbé tesz, mert akit a körülötte lévő dolgok hálával töltenek el, pozitívabban szemléli a mindennapjait azoknál, akik ezt nem veszik észre, nem értékelik.

Ha eddig ez így ebben a formában még nem jutott eszünkbe, akkor a december kiváló alkalom arra, hogy felidézzük az elmúlt 12 hónap történéseit és azokat a dolgokat, eseményeket, pillanatokat, embereket, akikért és amikért hálásak lehetünk.

Nagyon hasznos dolog ezt egy papírra leírni és a listát többször is átolvasni. A teendő nagyon egyszerű: fogj egy tollat, és tölts azzal mindössze 10 percet, hogy leírd azokat a dolgokat, amelyekért az adott napon hálás vagy. A hálanaplót pszichológusok is alkalmazzák depressziós betegeiknél is, akiknél látványos javulást eredményez ez a roppant egyszerű módszer. Számos kutatás bizonyítja, hogy a hála érzése erősíti a szívet, csökkenti a vérnyomást, megelőzi a pánikrohamok kialakulását, csökkenti a depressziót, erősíti emberi kapcsolatainkat, javítja a munkavégzésünket, csökkenti a stresszt.

Mindig van olyan, amiért hálát adhatunk, a megbékélés másokkal pedig boldoggá tesz. Az ajándékokért is köszönetet mondhatunk, a szépen terített asztalért, a sok ételért, a ragyogó fenyőfáért, de sokkal fontosabb, hogy kik állnak a fa körül és kikkel töltjük a szentestét, minthogy milyen tárgyakkal gazdagodtunk, vagy mit ajándékoztunk, mennyit költöttünk.

Hálás lehet lenni a reggeli napsütésért, a karácsonyi havazásért, a hibáinkért, amikből tanultunk, az emberkért, akik barátságtalanok voltak velünk, mert lehetőséget kaptunk, hogy reakciónkkal segíthessünk rajtuk. A nevetésért, a barátokért, a kedves kollegákért, a jófej szomszédokért. A szüleinkét, nagyszüleinkért és gyerekeinkért, párunkért. Egy jó edzésért. A kedvenc dalunkért a rádióban. A hangulatos otthonunkért. A nehéz időkért, amik megerősítettek és azokért az emberekért, akik akkor mellettünk álltak. A munkánkért, a főnökeinkért.

A hála érzése tanulható, hiszen ehhez mindössze arra van szükség, hogy a figyelmünket minden egyes nap erre irányítsuk, s idővel eljuthatunk abba az állapotba, hogy másként szemléljük az életünket.

Ne felejtsd el megköszönni ezt is szenteste. Csak annyit mondj: „köszönöm”.

Szelektálás – mit dobjunk ki és mit ne?

Amikor már túlzsúfolttá válnak a szekrényeink, szobáink, belépni sem tudunk az előszobába, halmozzuk a tárgyakat, mániákusan gyűjtögetünk és nem akarunk semmit kidobni, akkor itt az ideje egy nagyobb szelektálásnak! Ha kétségeink vannak afelől, hogy mit szabad kidobni és mit nem ajánlott, akkor olvassák el mai írásunkat.

Az első benyomás pszichológiája

Az első benyomás a társunkkal való első találkozás során, a róla kialakult tudásunkat jelenti, amelyet a fizikai megjelenése, non-verbális, és verbális jelzései határoznak meg. A kognitív reprezentáció, azaz az elmében létrejövő mentális kép egyik formája a másokról alkotott tudás. Az első benyomás a társunkkal való első találkozás során, a róla kialakult tudásunkat jelenti. Külső, látható fizikai és viselkedési jegyeiből gyakran téves következtetéseket vonunk le a személyiségére vonatkozóan. Ezek a jegyek ugyanis általában az adott szituációról, és nem a személyiségről beszélnek.

Mentális Egészség Hónap

A mentális egészség hónap egy jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a mentális egészség fontosságára. Szeretném bemutatni az önsegítés és az „én idő” jelentőségét, illetve azt, hogy oda kell figyelni a minket körülvevő embertársaink mentális jóllétére is.

Az OCD negatív hatásai a magánéletre

Egyszerű meghatározása szerint a kényszerbeteg kénytelen olyasmire gondolni, amire nem akar gondolni, a feszültség oldására kénytelen olyat cselekedni, amit nem akar megtenni. A skizofréniával ellentétben a beteg tökéletesen tisztában van cselekedetei belső eredetével és abszurditásával, nem veszíti el a kapcsolatot a való világgal.

Szuperérzékenység, te mit tudsz róla?

Volt már olyan, hogy zavart egy bizonyos ruhadarab anyaga és nem tudtad elviselni magadon? Vagy esetleg egy film annyira felzaklatott, hogy elsírtad magad? Gondoltál már arra, hogy szuperérzékenység állhat a háttérben?