Szoktad mondani: „köszönöm”?
- Dátum: 2019.12.04., 07:37
- Martinka Dia
- ajándék, barátok, boldog, december, depresszió, egészség, egészséges, fényfüzér, fenyő, gesztus, hála, hálanapló, hangulatos, karácsony, kiegyensúlyozott, köszönet, kutatás, megbékélés, mindennapok, nevetés, pozitív, pszichológus, ragyogó, stressz, szenteste., szeretet, udvarias, ünnep
A hála érzése, a köszönetünk kifejezésre juttatása az év minden napján fontos, de az ünnepek közeledtével még nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a szeretet a karácsony lényege, fontosabb, mint a trendi asztalterítő vagy modern gyertyatartó, vagy, hogy kinek díszesebb a háza a számtalan ragyogó fényfüzérrel adventkor. A hála kifejezése kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá, egészségesebbé tesz, mert akit a körülötte lévő dolgok hálával töltenek el, pozitívabban szemléli a mindennapjait azoknál, akik ezt nem veszik észre, nem értékelik.

Ha eddig ez így ebben a formában még nem jutott eszünkbe, akkor a december kiváló alkalom arra, hogy felidézzük az elmúlt 12 hónap történéseit és azokat a dolgokat, eseményeket, pillanatokat, embereket, akikért és amikért hálásak lehetünk.
Nagyon hasznos dolog ezt egy papírra leírni és a listát többször is átolvasni. A teendő nagyon egyszerű: fogj egy tollat, és tölts azzal mindössze 10 percet, hogy leírd azokat a dolgokat, amelyekért az adott napon hálás vagy. A hálanaplót pszichológusok is alkalmazzák depressziós betegeiknél is, akiknél látványos javulást eredményez ez a roppant egyszerű módszer. Számos kutatás bizonyítja, hogy a hála érzése erősíti a szívet, csökkenti a vérnyomást, megelőzi a pánikrohamok kialakulását, csökkenti a depressziót, erősíti emberi kapcsolatainkat, javítja a munkavégzésünket, csökkenti a stresszt.
Mindig van olyan, amiért hálát adhatunk, a megbékélés másokkal pedig boldoggá tesz. Az ajándékokért is köszönetet mondhatunk, a szépen terített asztalért, a sok ételért, a ragyogó fenyőfáért, de sokkal fontosabb, hogy kik állnak a fa körül és kikkel töltjük a szentestét, minthogy milyen tárgyakkal gazdagodtunk, vagy mit ajándékoztunk, mennyit költöttünk.

Hálás lehet lenni a reggeli napsütésért, a karácsonyi havazásért, a hibáinkért, amikből tanultunk, az emberkért, akik barátságtalanok voltak velünk, mert lehetőséget kaptunk, hogy reakciónkkal segíthessünk rajtuk. A nevetésért, a barátokért, a kedves kollegákért, a jófej szomszédokért. A szüleinkét, nagyszüleinkért és gyerekeinkért, párunkért. Egy jó edzésért. A kedvenc dalunkért a rádióban. A hangulatos otthonunkért. A nehéz időkért, amik megerősítettek és azokért az emberekért, akik akkor mellettünk álltak. A munkánkért, a főnökeinkért.
A hála érzése tanulható, hiszen ehhez mindössze arra van szükség, hogy a figyelmünket minden egyes nap erre irányítsuk, s idővel eljuthatunk abba az állapotba, hogy másként szemléljük az életünket.
Ne felejtsd el megköszönni ezt is szenteste. Csak annyit mondj: „köszönöm”.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.