Menü

Koncentrációt serkentő ételek

Fiziológiailag az emlékezés feltételes reflex folyamat, amely a nagyagyi féltekék kérgi részéhez kötött. Emlékezéskor a központi idegrendszerben ugyanaz a folyamat zajlik le, mint amit először, érzékeléskor a külvilág ingerei keltettek. A dolgok megjegyzése kétféleképpen történhet: tudatosan és akaratlanul.

Cukor gyümölcsből: itt elsősorban a glükózra kell gondolni, melyet szervezetünk a megevett cukrokból és szénhidrátokból szerez be. Emiatt koncentrációt segítő ital például egy pohár édesség, rövidtávon serkenti a memóriát, gondolkodást, mentális képességeket.

Együnk reggelit: az agy munkájának felpörgetése érdekében mindig fogyasszunk reggelit. Tanulmányok szerint is segíti a rövidtávú memóriát és a figyelmet – az a diák, aki reggelizik egy komoly feladat elvégzése előtt, jobban teljesít, mint aki kihagyta ezt a fontos étkezést. Koncentrációt segítő ételeket érdemes enni, így például teljes kiőrlésű gabonát, mely rostban gazdag, tejterméket, gyümölcsöt. A magas kalóriás élelmiszereket ugyanakkor nem árt kerülni, mert éppenséggel gátolják az odafigyelést.

Áfonya: kutatások szerint az áfonya nemcsak koncentrációt segítő étel, védi is az agyat a szabad gyökök károsító hatásaitól – sőt, csökkenti az időskorhoz köthető állapotok, így az Alzheimer-kór vagy a demencia hatásait.

Tény, hogy nem kell túlzásba vinni a tojásfogyasztást, például nem kell feltétlenül mindennapos eledelnek választani, de a heti egy-két alkalommal fogyasztva sok előnye van. A tojássárgája ugyanis olyan anyagokat tartalmaz, amely a koncentrációt erősítő hatáson túl a memóriát is javítja.

Közismert, hogy minél erőteljesebb színű egy gyümölcs vagy zöldség, annál több antioxidánst tartalmaz.

Válasszunk ezért például minél több hüvelyes növényt a napi táplálkozás részesének, de ugyanúgy jó, ha salátákba vagy szendvicsbe minden nap rakunk néhány paprikát, paradicsomot és friss salátát is.

Ha nem iszunk elég vizet, az fejfájáshoz és koncentrációs zavarokhoz vezethet. Ha a gyerek épp iskolába kezd járni, akkor megváltozik az időbeosztása, és elképzelhető, hogy kínálás nélkül elfelejt inni nap közben.

Érdemes tudatosítani ennek fontosságát, hiszen pillanatok alatt frissebb és aktívabb lesz a figyelmünk, ha megiszunk egy pohár vizet.Ajánlott tehát elegendő mennyiségű vizet inni, ezzel sok más mellett az agy egészségét is védjük.

A dió javítja az agy oxigénellátását, a búzacsíra pedig a benne található kolinnak köszönhetően serkenti a memóriát. Nem szabad megfeledkezni a folyadékbevitelről sem: ha a szervezet kiszárad, az agyszövet is zsugorodik, így romolhat a rövidtávú memória és az összpontosítás képessége.

A szellemi frissesség szempontjából fontos a megfelelő táplálkozás is, hiszen az elfogyasztott ételek minősége és tápanyagtartalma alapvetően befolyásolja a sejtek közötti információ áramlásért felelős ingerületátvivő anyagok termelődését és szintjét. Érdemes odafigyelni, hogy szervezetünk semmiféle ásványban és vitaminban ne szenvedjen hiányt.

Szerző :Udvari Fanni

A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban

A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?