Menü

Miért ne halogass vizsgákat?

Mindenki, aki felsőoktatásban megfordult már, átérzi, hogy milyen nehéz egy-egy vizsgára felkészülni. Hatalmas anyagrészeket kell egyszerre áttekinteni, és sokszor erre nagyon minimális időkeretet adnak meg. A szép ebben az egészben az, hogy a tanulmányi rendszer alapesetben egy minimális szabadságot mégis biztosít arra, hogy magunk döntsünk vizsgáink sorrendjéről, időpontjáról. Ez a szabadság egyetemenként, karonként és szakonként is eltérő lehet, és függ az oktatóktól is. Azonban nagyjából biztos, hogy vannak megadva vizsgaidőpontok, amelyek közül válogathatsz. Ha eleve felállítasz magadban egy vizsgasorrendet, azzal teszed magadnak a legnagyobb szívességet, ha tartod is magad hozzá. De miért?

Az emberi agy rendkívül bonyolult, és maga a tanulás folyamata is az. Sok befolyásoló tényező hat rá, például a motiváció, a kipihentség, a tervezettség, az anyag formája és nehézsége, és mi ezektől függően mondjuk azt egy adott tantárgyra, hogy elsajátítottuk. Ez az elsajátítás határozza meg, mikor megyünk el vizsgázni. Előfordul, hogy az előzetes tervezés miatt kevesebb időt hagytunk magunknak a felkészülésre, mint amennyire intenzív tanulás mellett valóban szükségünk lett volna. Ezekre az esetekre is van megoldás, a vizsgacsere. Leadhatjuk az eredetit és egy új időpontot vehetünk fel, mindenféle büntetés nélkül. Ez a lehetőség azonban nemcsak akkor lebeg ott a szemünk előtt, amikor valóban szükség van rá, hanem olyankor is, amikor csak kifogásokat szeretnénk keresni, mert nehezen vesszük rá magunkat a tanulásra. És, valljuk be, ha előttünk a lehetőség, hogy a vizsgánkat későbbi időpontra áttegyük, sokkal kevésbé érezzük szorongatva magunkat, és így a határidők kevésbé motiválnak, hiszen úgyis találunk új időpontot. Igen ám, csakhogy maga ez a mechanizmus nem csökkenti a frusztrációt, csak átütemezi, és ezáltal tartósabban tesszük ki magunkat a stressznek. A tanulásunk idejét megnöveljük, de a hatékonyságát nem, elromlik az időbeosztásunk, felborul a vizsgarendünk.

Nem érdemes csak azért áttenni egy vizsgaalkalmat, hogy másra szánhassuk az időnket a tanulás helyett. Ezzel ugyanis csökkentjük a felelősség érzését, de magunk előtt toljuk az egyre szaporodó tennivalókat. A tanulást ugyanis nem fogjuk tudni kikerülni, de rosszabbul fogjuk érezni magunkat, ha a következő időpont közeledni látszik. Nehezebbé válik a tanulás, mert frusztráltak leszünk, és lecsökken a motivációnk. Ráadásul, ha esetlegesen mégsem zárul sikerrel a vizsga, kevesebb időnk lesz javítani. Tehát, ha fontolóra vetted már valaha a vizsga halasztását, jól gondold meg legközelebb, mert lehet, hogy sokkal jobban megnehezíted a saját dolgodat, mint amennyire maga a vizsga nehéz lenne.

Varga Ágnes Kata

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.