Miért ne halogass vizsgákat?
- Dátum: 2020.01.01., 18:59
- Varga Ágnes Kata
- beosztás, frusztráció, halasztás, halogatás, idő, időpont, indok, indoklás, motiváció, nehézség, oktatás, oktató, stressz, szak, tanács, tanulás egyetem, teendő, tipp, ütemezés, vizsga
Mindenki, aki felsőoktatásban megfordult már, átérzi, hogy milyen nehéz egy-egy vizsgára felkészülni. Hatalmas anyagrészeket kell egyszerre áttekinteni, és sokszor erre nagyon minimális időkeretet adnak meg. A szép ebben az egészben az, hogy a tanulmányi rendszer alapesetben egy minimális szabadságot mégis biztosít arra, hogy magunk döntsünk vizsgáink sorrendjéről, időpontjáról. Ez a szabadság egyetemenként, karonként és szakonként is eltérő lehet, és függ az oktatóktól is. Azonban nagyjából biztos, hogy vannak megadva vizsgaidőpontok, amelyek közül válogathatsz. Ha eleve felállítasz magadban egy vizsgasorrendet, azzal teszed magadnak a legnagyobb szívességet, ha tartod is magad hozzá. De miért?

Az emberi agy rendkívül bonyolult, és maga a tanulás folyamata is az. Sok befolyásoló tényező hat rá, például a motiváció, a kipihentség, a tervezettség, az anyag formája és nehézsége, és mi ezektől függően mondjuk azt egy adott tantárgyra, hogy elsajátítottuk. Ez az elsajátítás határozza meg, mikor megyünk el vizsgázni. Előfordul, hogy az előzetes tervezés miatt kevesebb időt hagytunk magunknak a felkészülésre, mint amennyire intenzív tanulás mellett valóban szükségünk lett volna. Ezekre az esetekre is van megoldás, a vizsgacsere. Leadhatjuk az eredetit és egy új időpontot vehetünk fel, mindenféle büntetés nélkül. Ez a lehetőség azonban nemcsak akkor lebeg ott a szemünk előtt, amikor valóban szükség van rá, hanem olyankor is, amikor csak kifogásokat szeretnénk keresni, mert nehezen vesszük rá magunkat a tanulásra. És, valljuk be, ha előttünk a lehetőség, hogy a vizsgánkat későbbi időpontra áttegyük, sokkal kevésbé érezzük szorongatva magunkat, és így a határidők kevésbé motiválnak, hiszen úgyis találunk új időpontot. Igen ám, csakhogy maga ez a mechanizmus nem csökkenti a frusztrációt, csak átütemezi, és ezáltal tartósabban tesszük ki magunkat a stressznek. A tanulásunk idejét megnöveljük, de a hatékonyságát nem, elromlik az időbeosztásunk, felborul a vizsgarendünk.

Nem érdemes csak azért áttenni egy vizsgaalkalmat, hogy másra szánhassuk az időnket a tanulás helyett. Ezzel ugyanis csökkentjük a felelősség érzését, de magunk előtt toljuk az egyre szaporodó tennivalókat. A tanulást ugyanis nem fogjuk tudni kikerülni, de rosszabbul fogjuk érezni magunkat, ha a következő időpont közeledni látszik. Nehezebbé válik a tanulás, mert frusztráltak leszünk, és lecsökken a motivációnk. Ráadásul, ha esetlegesen mégsem zárul sikerrel a vizsga, kevesebb időnk lesz javítani. Tehát, ha fontolóra vetted már valaha a vizsga halasztását, jól gondold meg legközelebb, mert lehet, hogy sokkal jobban megnehezíted a saját dolgodat, mint amennyire maga a vizsga nehéz lenne.
Varga Ágnes Kata
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.