Menü

Miért ne halogass vizsgákat?

Mindenki, aki felsőoktatásban megfordult már, átérzi, hogy milyen nehéz egy-egy vizsgára felkészülni. Hatalmas anyagrészeket kell egyszerre áttekinteni, és sokszor erre nagyon minimális időkeretet adnak meg. A szép ebben az egészben az, hogy a tanulmányi rendszer alapesetben egy minimális szabadságot mégis biztosít arra, hogy magunk döntsünk vizsgáink sorrendjéről, időpontjáról. Ez a szabadság egyetemenként, karonként és szakonként is eltérő lehet, és függ az oktatóktól is. Azonban nagyjából biztos, hogy vannak megadva vizsgaidőpontok, amelyek közül válogathatsz. Ha eleve felállítasz magadban egy vizsgasorrendet, azzal teszed magadnak a legnagyobb szívességet, ha tartod is magad hozzá. De miért?

Az emberi agy rendkívül bonyolult, és maga a tanulás folyamata is az. Sok befolyásoló tényező hat rá, például a motiváció, a kipihentség, a tervezettség, az anyag formája és nehézsége, és mi ezektől függően mondjuk azt egy adott tantárgyra, hogy elsajátítottuk. Ez az elsajátítás határozza meg, mikor megyünk el vizsgázni. Előfordul, hogy az előzetes tervezés miatt kevesebb időt hagytunk magunknak a felkészülésre, mint amennyire intenzív tanulás mellett valóban szükségünk lett volna. Ezekre az esetekre is van megoldás, a vizsgacsere. Leadhatjuk az eredetit és egy új időpontot vehetünk fel, mindenféle büntetés nélkül. Ez a lehetőség azonban nemcsak akkor lebeg ott a szemünk előtt, amikor valóban szükség van rá, hanem olyankor is, amikor csak kifogásokat szeretnénk keresni, mert nehezen vesszük rá magunkat a tanulásra. És, valljuk be, ha előttünk a lehetőség, hogy a vizsgánkat későbbi időpontra áttegyük, sokkal kevésbé érezzük szorongatva magunkat, és így a határidők kevésbé motiválnak, hiszen úgyis találunk új időpontot. Igen ám, csakhogy maga ez a mechanizmus nem csökkenti a frusztrációt, csak átütemezi, és ezáltal tartósabban tesszük ki magunkat a stressznek. A tanulásunk idejét megnöveljük, de a hatékonyságát nem, elromlik az időbeosztásunk, felborul a vizsgarendünk.

Nem érdemes csak azért áttenni egy vizsgaalkalmat, hogy másra szánhassuk az időnket a tanulás helyett. Ezzel ugyanis csökkentjük a felelősség érzését, de magunk előtt toljuk az egyre szaporodó tennivalókat. A tanulást ugyanis nem fogjuk tudni kikerülni, de rosszabbul fogjuk érezni magunkat, ha a következő időpont közeledni látszik. Nehezebbé válik a tanulás, mert frusztráltak leszünk, és lecsökken a motivációnk. Ráadásul, ha esetlegesen mégsem zárul sikerrel a vizsga, kevesebb időnk lesz javítani. Tehát, ha fontolóra vetted már valaha a vizsga halasztását, jól gondold meg legközelebb, mert lehet, hogy sokkal jobban megnehezíted a saját dolgodat, mint amennyire maga a vizsga nehéz lenne.

Varga Ágnes Kata

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.

Kapszulagardrób télre, avagy kombinálható alapdarabok

Sokan vannak úgy, hogy tele a ruhásszekrény, a felét nem is hordják, lassan kimennek a divatból, de ragaszkodnak egyes darabokhoz, pedig kevés ruhából is lehet klassz ruhatárat fenntartani.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?