Menü

Miért ne halogass vizsgákat?

Mindenki, aki felsőoktatásban megfordult már, átérzi, hogy milyen nehéz egy-egy vizsgára felkészülni. Hatalmas anyagrészeket kell egyszerre áttekinteni, és sokszor erre nagyon minimális időkeretet adnak meg. A szép ebben az egészben az, hogy a tanulmányi rendszer alapesetben egy minimális szabadságot mégis biztosít arra, hogy magunk döntsünk vizsgáink sorrendjéről, időpontjáról. Ez a szabadság egyetemenként, karonként és szakonként is eltérő lehet, és függ az oktatóktól is. Azonban nagyjából biztos, hogy vannak megadva vizsgaidőpontok, amelyek közül válogathatsz. Ha eleve felállítasz magadban egy vizsgasorrendet, azzal teszed magadnak a legnagyobb szívességet, ha tartod is magad hozzá. De miért?

Az emberi agy rendkívül bonyolult, és maga a tanulás folyamata is az. Sok befolyásoló tényező hat rá, például a motiváció, a kipihentség, a tervezettség, az anyag formája és nehézsége, és mi ezektől függően mondjuk azt egy adott tantárgyra, hogy elsajátítottuk. Ez az elsajátítás határozza meg, mikor megyünk el vizsgázni. Előfordul, hogy az előzetes tervezés miatt kevesebb időt hagytunk magunknak a felkészülésre, mint amennyire intenzív tanulás mellett valóban szükségünk lett volna. Ezekre az esetekre is van megoldás, a vizsgacsere. Leadhatjuk az eredetit és egy új időpontot vehetünk fel, mindenféle büntetés nélkül. Ez a lehetőség azonban nemcsak akkor lebeg ott a szemünk előtt, amikor valóban szükség van rá, hanem olyankor is, amikor csak kifogásokat szeretnénk keresni, mert nehezen vesszük rá magunkat a tanulásra. És, valljuk be, ha előttünk a lehetőség, hogy a vizsgánkat későbbi időpontra áttegyük, sokkal kevésbé érezzük szorongatva magunkat, és így a határidők kevésbé motiválnak, hiszen úgyis találunk új időpontot. Igen ám, csakhogy maga ez a mechanizmus nem csökkenti a frusztrációt, csak átütemezi, és ezáltal tartósabban tesszük ki magunkat a stressznek. A tanulásunk idejét megnöveljük, de a hatékonyságát nem, elromlik az időbeosztásunk, felborul a vizsgarendünk.

Nem érdemes csak azért áttenni egy vizsgaalkalmat, hogy másra szánhassuk az időnket a tanulás helyett. Ezzel ugyanis csökkentjük a felelősség érzését, de magunk előtt toljuk az egyre szaporodó tennivalókat. A tanulást ugyanis nem fogjuk tudni kikerülni, de rosszabbul fogjuk érezni magunkat, ha a következő időpont közeledni látszik. Nehezebbé válik a tanulás, mert frusztráltak leszünk, és lecsökken a motivációnk. Ráadásul, ha esetlegesen mégsem zárul sikerrel a vizsga, kevesebb időnk lesz javítani. Tehát, ha fontolóra vetted már valaha a vizsga halasztását, jól gondold meg legközelebb, mert lehet, hogy sokkal jobban megnehezíted a saját dolgodat, mint amennyire maga a vizsga nehéz lenne.

Varga Ágnes Kata

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.