Menü

A kézzsibbadás hátterében álló okok

A visszatérő bizsergető érzés az ortopéd szakorvos szerint súlyos neurológiai, vagy mozgásszervi betegséget is jelezhet. Ez nem az az érzés, amikor tartós mozdulatlanság miatt zsibbadás alakul ki valamely testrészben, ám megrázva a végtagokat, a vérkeringés visszatérésével elmúlik, hanem az állandó, kellemetlen bizsergés.

Idegrendszeri háttér a zsibbadás mögött. A zsibbadásérzés hátterében mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet azonban számos ok kiválthat. Köztük olyan alapbetegségek is szerepelhetnek, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák, de másodlagosan lehet a zsibbadás oka. Ha a jelentkező zsibbadás rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti véráramlászavar is állhat a háttérben. Amennyiben a tünetek csak az egyik testfélen jelentkeznek, az idegrendszer központi részének zavarára utal. Ha valamennyi végtag disztális (a test középvonalától távol esően, leggyakrabban zokni-, illetve kesztyűszerű elrendeződésben) része érintett, az bármely okból kialakult polineuropátiára, gerincvelői vagy agyalapi eltérésre utalhat.Ha a tünetek átmenetiek, anyagcserezavar gyanítható.

Sclerosis multiplex egy komoly idegrendszeri betegség. Az agyi- gerincvelői idegrostok védőburkolata gyulladás miatt sérül, ezáltal megszakad az idegpályák közötti összeköttetés. Érzékenység csökken, a kezekben zsibbadás érzékelhető. Ha a kéz zsibbadásának az okát nem tudjuk, akkor érdemes neurologushoz fordulni.

Csuklóalagút szindróma gyakran azoknál az embereknél figyelhető meg, akik monoton kézimunkát végeznek ( programozók, varrónők, muzsikusok). Az ujjak folyamatos mozgása miatt a szűk csatornában lévő inak megduzzadnak. A csatornában lévő inak összenyomódnak, az ember zsibbadást és kellemetlen szúrást érez a kézfején (főleg reggelente). Feltétlenül forduljon neurologushoz, mert előrehaladott betegség estén, az ujj izmai elsorvadhatnak.

Bármilyen, merev test- és kéztartással, egyoldalú terheléssel járó, gyakran ismétlődő mozdulatsor előidézheti a kéztőalagút szindrómát. Számítógépet használók, valamilyen kézi szerszámmal dolgozók, pincérek, de akár kézi kötéssel vagy gitározással foglalatoskodók is tapasztalhatják a kézen jelentkező fonák érzékelést, vagyis zsibbadást, bizsergést, az először inkább éjszaka, majd nappal is jelentkező fájdalmat, a hüvelykujj izmainak merevségét, gyengeségét, a fogás erőtlenné, ügyetlenebbé válását. Nemcsak a kéz túlerőltetése, hanem bizonyos sérülései is okozhatják a kéztő alagút szűkülését, az ideg elszorítását.

A B12-vitamin hiánya kiválthat zsibbadást a nyelven, érzékelési zavar jelentkezhet a karon és a lábon is. A B12-vitamin ugyanis az idegrendszer számára döntő fontosságú, és hiánya a központi idegrendszerben zavarokat okozhat.

Szerző : Udvari Fanni

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.