Menü

Vigyázzunk az E-számokkal!

Mennyire ismerjük az élelmiszer adalékok listáját? Megnézzük az összetevőket, amikor vásárolunk? Különös tekintettel a készételeket kell figyelni, ugyanis ezek tartalmazzák a legtöbb adalékanyagot.

Bizony igencsak nehéz olyan élelmiszert vásárolni, melyben ne lenne valamilyen adalékanyag. Néhány diéta – pl. a paleo – egyenesen kizárja az ilyesmit tartalmazó élelmiszereket az étrendből, azonban, aki nem folytat szigorú diétát, azoknak is fontos tudni, melyik E-szám mit tartalmaz és pontosan mit jelent.

Az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok kódjai az ún. E-számok. Leginkább a feldolgozott ételek címkéin találkozunk velük az EU területén.

Minden adalékanyag besorolható egy-egy kategóriába, vagy akár egyszerre többe is. Az egyes élelmiszer adalékokat három vagy négy számjegyű számmal jelölik és jelenleg több mint háromszáz adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban.

Hogy ez a hatalmas mennyiségű E-szám az élelmiszerekben valóban ártalmatlan-e, erről sok vita zajlik, az biztos, hogy jobb arra törekedni, hogy elkerüljük ezeket az adalékanyagokat, mert azért azzal tisztában kell lenni, hogy némely tartósítószer vagy ízfokozó allergiás reakciót válthat ki. Néhány zselésítő- és sűrítőanyaggal kapcsolatban is felmerül a gyanú, hogy esetleg allergiát okozhatnak.

Az engedélyezett adalékokat a következő csoportokba sorolják: színezőanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, emulgeálószerek, stabilizálószerek, sűrítőanyagok, zselésítőszerek és egyéb anyagok, például ízfokozók.

Az E számok pontos kategóriáinak utánanéztem, hogy leírhassam, részletesen hogy is van a besorolás: E 100-tól 199-ig: színanyagok, E-200-tól 299-ig: tartósítószerek, E 300-tól 321-ig: antioxidánsok, E 322-től 399-ig: savanyúságot szabályozók, E 400-tól 429-ig: zselésítő anyagok, sűrítő anyagok, E 430-tól 499-ig: emulgeáló szerek, E 500-tól 949-ig: különböző adalékanyagok, E 950-től 1518-ig: édesítőszerek, 1599-ig kiegészítő anyagok.

A világhálón fellelhető az adatbázis, ahol kellő részletességgel olvashatunk tájékoztatást a különböző kategóriákról, s a keresőbe beütve, megtudhatjuk káros-e az adott anyag.

Az „E” számmal jelölt adalékanyagok közül nem mindegyik mesterséges, hanem lehetnek köztük természetesek is, pl. aszkorbinsav (C-vitamin).

Napjaink élelmiszer-előállítása elképzelhetetlen adalékanyagok nélkül, tisztában kell lenni a jelentésekkel és törekedni arra, hogy minél kevesebbet fogyasszunk ezekből.

Az élelmiszerek csomagolása bizony sok titkot rejt. Érdemes elolvasni az adatbázisban a legtöbbet használt adalékanyagok részletes leírását, hozzásegítve ezzel minket a tudatos vásárláshoz.

A torokfájás okai

A torokfájásnak számos, rendkívül szerteágazó oka lehet, és nem árt tudni, hogy a torokfájás nem önálló betegség, hanem egy tünet. A panaszt okozó betegségtől függően változhat a fájdalom jellege szerint: gombócérzés, viszketés jelentkezhet és lehet fájdalmas a nyelés is. Az intenzitását tekintve is változatos lehet, az egyszerű kellemetlenségtől a súlyos, alig elviselhetőig változhat.

Az ínhüvelygyulladásról

Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) világszerte emberek millióit érintő fájdalmas és hátráltató mozgásszervi betegség, ami a test különböző részein jelentkezhet. Leggyakrabban a csuklók, az ujjak inai, valamint az Achilles-ín érintett.

A balkezességről

A balkezesség kialakulásának pontos okát még nem sikerült teljesen feltárni. Sokan az agyféltekék dominanciájával magyarázzák: a jobbkezeseknél a racionális gondolkodásért felelős bal agyfélteke, míg a balkezeseknél a „művészi” jobb agyfélteke domináns. Van, aki szerint ennek köszönhető, hogy a balkezesek között nagyobb a művészi tehetséggel megáldottak aránya.

Az UV-sugárzás veszélyei

Az UV-sugárzás veszélyeire figyelmeztettek meteorológiai, bőrgyógyász, egészségvédelmi és klímapolitikai szakértők. Sokszor hallottuk már, hogy délelőtt 11 óra és délután 3 óra között mindenki kerülje a napon tartózkodást, mert ilyenkor nagyobb a leégés veszélye.

A nevetés jótékony hatásai

Kitörő kacaj, elfojtott nevetés, röhögőgörcs, csendes rötyögés, vihorászás, szolid mosolygás. Hívhatjuk bárhogy, nevetni mindannyian szeretünk, hiszen ezzel a reakcióval az örömünket, a vidámságunkat fejezzük ki, azt, hogy valamin jól szórakozunk, bizonyos esetekben pont, hogy más embereken. Ez nem csupán egy öncélú jelenség, hanem egyfajta közös nyelvi eszköz is, amelyről az alábbi cikkben tudhatunk meg többet.