Menü

Vigyázzunk az E-számokkal!

Mennyire ismerjük az élelmiszer adalékok listáját? Megnézzük az összetevőket, amikor vásárolunk? Különös tekintettel a készételeket kell figyelni, ugyanis ezek tartalmazzák a legtöbb adalékanyagot.

Bizony igencsak nehéz olyan élelmiszert vásárolni, melyben ne lenne valamilyen adalékanyag. Néhány diéta – pl. a paleo – egyenesen kizárja az ilyesmit tartalmazó élelmiszereket az étrendből, azonban, aki nem folytat szigorú diétát, azoknak is fontos tudni, melyik E-szám mit tartalmaz és pontosan mit jelent.

Az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok kódjai az ún. E-számok. Leginkább a feldolgozott ételek címkéin találkozunk velük az EU területén.

Minden adalékanyag besorolható egy-egy kategóriába, vagy akár egyszerre többe is. Az egyes élelmiszer adalékokat három vagy négy számjegyű számmal jelölik és jelenleg több mint háromszáz adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban.

Hogy ez a hatalmas mennyiségű E-szám az élelmiszerekben valóban ártalmatlan-e, erről sok vita zajlik, az biztos, hogy jobb arra törekedni, hogy elkerüljük ezeket az adalékanyagokat, mert azért azzal tisztában kell lenni, hogy némely tartósítószer vagy ízfokozó allergiás reakciót válthat ki. Néhány zselésítő- és sűrítőanyaggal kapcsolatban is felmerül a gyanú, hogy esetleg allergiát okozhatnak.

Az engedélyezett adalékokat a következő csoportokba sorolják: színezőanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, emulgeálószerek, stabilizálószerek, sűrítőanyagok, zselésítőszerek és egyéb anyagok, például ízfokozók.

Az E számok pontos kategóriáinak utánanéztem, hogy leírhassam, részletesen hogy is van a besorolás: E 100-tól 199-ig: színanyagok, E-200-tól 299-ig: tartósítószerek, E 300-tól 321-ig: antioxidánsok, E 322-től 399-ig: savanyúságot szabályozók, E 400-tól 429-ig: zselésítő anyagok, sűrítő anyagok, E 430-tól 499-ig: emulgeáló szerek, E 500-tól 949-ig: különböző adalékanyagok, E 950-től 1518-ig: édesítőszerek, 1599-ig kiegészítő anyagok.

A világhálón fellelhető az adatbázis, ahol kellő részletességgel olvashatunk tájékoztatást a különböző kategóriákról, s a keresőbe beütve, megtudhatjuk káros-e az adott anyag.

Az „E” számmal jelölt adalékanyagok közül nem mindegyik mesterséges, hanem lehetnek köztük természetesek is, pl. aszkorbinsav (C-vitamin).

Napjaink élelmiszer-előállítása elképzelhetetlen adalékanyagok nélkül, tisztában kell lenni a jelentésekkel és törekedni arra, hogy minél kevesebbet fogyasszunk ezekből.

Az élelmiszerek csomagolása bizony sok titkot rejt. Érdemes elolvasni az adatbázisban a legtöbbet használt adalékanyagok részletes leírását, hozzásegítve ezzel minket a tudatos vásárláshoz.

Húsvét gyomorrontás nélkül

Ünnepek, alkalmak, családi evészete előtt érdemes végig gondolni, hogy mit tegyünk azért, hogy emésztési panaszok nélkül élvezhessük a finomságokat. Húsvét emésztési panaszok nélkül!

Gyors és egyszerű gyógymód orrdugulás ellen

Légzési nehézségek, nyomásérzés, orrfájdalom – igen, ez mindenképp eldugult orrnak tűnik! De ne aggódj, azért vagyunk itt, hogy segítsünk. Függetlenül attól, hogy allergiától vagy megfázástól szenvedsz, az orrdugulás nem egy kellemes tapasztalat. Megosztunk hát veled gyors és egyszerű házi praktikát, illetve néhány tippet bedugult orr ellen.

A vércukormérés fontossága

Miért és mikor kell megmérni a vércukrot? A cukorbetegek többségének állapota diétával, illetve gyógyszeres kezelés és diéta együttes alkalmazásával egyensúlyban tartható, de az inzulinos kezelésre szoruló betegek nagy részének szükséges a rendszeres vércukormérés.

Lázcsillapítás természetesen

Míg korábban azt tartották, hogy lázcsillapításra csak 38 fok feletti testhőmérsékletnél van szükség, ma már az az általánosan elfogadott, hogy nem a testhő magassága a lényeg, hanem az, hogy hogyan viseli a beteg a lázat. A lázcsillapítás tehát tulajdonképpen a közérzet javítására szolgál. Ha nem szeretnél gyógyszert bevenni, mutatjuk, milyen természetes módszerekkel csillapíthatod a lázad.

Lumbágó kezelése, tünetei és kialakulásának okai

Aligha van olyan ember, aki életében sohasem találkozott a kínzó, deréktáji fájdalommal - legalább rokonai körében. Gyakorisága az életkor előrehaladtával általában fokozódik. A 30-60 évesek között előfordulási gyakorisága mindkét nemnél 60-80 százalék körül van.