Menü

Vigyázzunk az E-számokkal!

Mennyire ismerjük az élelmiszer adalékok listáját? Megnézzük az összetevőket, amikor vásárolunk? Különös tekintettel a készételeket kell figyelni, ugyanis ezek tartalmazzák a legtöbb adalékanyagot.

Bizony igencsak nehéz olyan élelmiszert vásárolni, melyben ne lenne valamilyen adalékanyag. Néhány diéta – pl. a paleo – egyenesen kizárja az ilyesmit tartalmazó élelmiszereket az étrendből, azonban, aki nem folytat szigorú diétát, azoknak is fontos tudni, melyik E-szám mit tartalmaz és pontosan mit jelent.

Az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok kódjai az ún. E-számok. Leginkább a feldolgozott ételek címkéin találkozunk velük az EU területén.

Minden adalékanyag besorolható egy-egy kategóriába, vagy akár egyszerre többe is. Az egyes élelmiszer adalékokat három vagy négy számjegyű számmal jelölik és jelenleg több mint háromszáz adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban.

Hogy ez a hatalmas mennyiségű E-szám az élelmiszerekben valóban ártalmatlan-e, erről sok vita zajlik, az biztos, hogy jobb arra törekedni, hogy elkerüljük ezeket az adalékanyagokat, mert azért azzal tisztában kell lenni, hogy némely tartósítószer vagy ízfokozó allergiás reakciót válthat ki. Néhány zselésítő- és sűrítőanyaggal kapcsolatban is felmerül a gyanú, hogy esetleg allergiát okozhatnak.

Az engedélyezett adalékokat a következő csoportokba sorolják: színezőanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, emulgeálószerek, stabilizálószerek, sűrítőanyagok, zselésítőszerek és egyéb anyagok, például ízfokozók.

Az E számok pontos kategóriáinak utánanéztem, hogy leírhassam, részletesen hogy is van a besorolás: E 100-tól 199-ig: színanyagok, E-200-tól 299-ig: tartósítószerek, E 300-tól 321-ig: antioxidánsok, E 322-től 399-ig: savanyúságot szabályozók, E 400-tól 429-ig: zselésítő anyagok, sűrítő anyagok, E 430-tól 499-ig: emulgeáló szerek, E 500-tól 949-ig: különböző adalékanyagok, E 950-től 1518-ig: édesítőszerek, 1599-ig kiegészítő anyagok.

A világhálón fellelhető az adatbázis, ahol kellő részletességgel olvashatunk tájékoztatást a különböző kategóriákról, s a keresőbe beütve, megtudhatjuk káros-e az adott anyag.

Az „E” számmal jelölt adalékanyagok közül nem mindegyik mesterséges, hanem lehetnek köztük természetesek is, pl. aszkorbinsav (C-vitamin).

Napjaink élelmiszer-előállítása elképzelhetetlen adalékanyagok nélkül, tisztában kell lenni a jelentésekkel és törekedni arra, hogy minél kevesebbet fogyasszunk ezekből.

Az élelmiszerek csomagolása bizony sok titkot rejt. Érdemes elolvasni az adatbázisban a legtöbbet használt adalékanyagok részletes leírását, hozzásegítve ezzel minket a tudatos vásárláshoz.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.