Menü

Az idegösszeomlás előfutárai

Az idegösszeomlás nem pontos szakkifejezés, de meg lehet feleltetni annak: a súlyosság fokától függően lehet úgynevezett alkalmazkodási zavar, illetve krízisállapot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett olyan helyzetbe kerül, amelyre nincsenek megoldási mintái, nem tud azzal megküzdeni.

Az idegösszeomlás diagnózisa

Az "idegösszeomlás" sok esetben nem éri el diagnosztizálható mentális zavar szintjét. Ha mégis, akkor az orvosok az alkalmazkodási zavar diagnózisát a panaszok alapján állítják föl, ismerve azt, hogy azokat milyen helyzet váltotta ki. Az oki összefüggés kimutatása mindig nagyon fontos, a diagnózis abból kiindulva állítható föl, hogy tudják, mi történt a beteggel, mi eredményezte nála a túlzott reakciót.

Kerülöd a társaságot

Lehet, hogy nem szeretnéd, hogy más emberek is lássák, hogy érzed magadat, vagy azt gondolod, vállalhatatlan állapotban vagy. De az is lehet, hogy egyszerűen annyira kimerült vagy, hogy egyszerűen nem marad időd semmire, ami extra figyelmet kíván, akár egy másik ember jelenléte – még akkor is, ha történetesen egy szeretted, családtagod az.

Nem tudsz aludni

A szervezet alvás közben bontja le a stresszhormonokat, így az inszomnia megakadályoz abban, hogy „kiürítsd” ezt a fakkot. Ha nem tudsz aludni, a stressz csak gyűlik és gyűlik, és csak idő kérdése, mikor csordul túl.

Pánikrohamaid vannak

A semmiből rád törő, elviselhetetlen félelem vagy a végeláthatatlanra nyúló szorongás önmagában is rettenetes, ha pedig egyszer volt már, utána attól is rettegni fogsz, hogy újabb következhet – ez pedig komoly terhet jelent a mentális egészségedre nézve.

Extrém hangulatingadozásaid vannak

Az egyik percben ezerrel pörögsz, úgy érzed, bármit meg tudsz csinálni, a következőben mérhetetlen fásultságot vagy fáradtságot érzel, esetleg egy kollégával kiabálsz egy csip-csup ügy miatt. Vedd észre, hogy ez az állapot nem normális!

Fáradtság

Ha extrém fáradtságot és aluszékonyságot érzékelünk magunkon, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a stressz az összes erőforrásunkat felemészti. A túlterheltség miatt olyan, mintha a testünkön gyengeség lenne úrrá, és még azok a dolgok is nehezünkre esnek, amiknek elvégzése régen nem igényelt sok energiát. Azok a tevékenységek pedig, amik korábban örömet okoztak – például a szex – elveszítik jelentőségüket. A libidóhiány nagyon gyakran jár együtt a túlzott stresszel, azonban erre is van gyógyír: tippjeink segítségével visszacsempészhetitek a romantikát a párkapcsolatotokba.

Az evési szokások megváltozása

A szorongás az étvágyunkra is hatással van: sokan stressz esetén képtelenek enni, mások viszont könnyen átesnek a ló túloldalára, és evéssel próbálják oldani a szorongásukat. Ezért a kortizol nevű stresszhormon a felelős, ami ellenállhatatlan vágyat indíthat el bennünk a zsíros, cukros, vagyis kalóriadús élelmiszerek iránt. Ilyenkor kevésbé vagyunk képesek tudatosan gondoskodni magunkról. A kulcs viszont az odafigyelésben rejlik, az egészséges étkezés kialakításához pedig számtalan finom receptet találtok a Nők Lapja Konyha aloldalán.

Fizikai fájdalom

A nagy stressz gyomorfájdalmakkal, migrénnel is együtt járhat, néhány embernél hasmenést, másoknál székrekedést is okozhat. Ez nem véletlen, az idegeskedés ugyanis hatással van a bélrendszer működésére, emiatt léphetnek fel az imént említett emésztési zavarok, amiket gyógyteákkal viszonylag hatékonyan lehet kezelni.

Koncentrációs zavarok

Az idegösszeroppanás előjele lehet az is, ha úgy érezzük, már tisztán gondolkodni sem tudunk, illetve, ha nem érezzük magunkat motiváltnak, és már a problémamegoldással is gondok vannak. A dolog pedig már egészen előrehaladott, ha memóriazavart is tapasztalunk. Ebben a fázisban érdemes szakemberhez fordulni, mert a túlzott stressz már annyira ráült a mindennapjainkra, hogy még a feladataink ellátásában is akadályoz, ezzel pedig rontja az életminőségünket.

Szövődmények

Ha valaki nem tud túllépni az idegösszeomlást okozó krízishelyzeten, esetleg abba visszaesik, egyéb mentális zavarok, így például depresszió és szorongás is kialakulhat.

Sokan elkezdenek inni és gyógyszereket szedni, ami függőséghez vezethet. A legrosszabb eset, amikor valaki öngyilkosságot is megkísérel.

Szerző:Udvari Fanni

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?

A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

Staycation – a kanapéról a nyugalomba

Mai témánk a nyaralás, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk, mert mi van akkor, ha a nyaralás nem egy tengerparti szállodában vagy egy hegyi faházban történik… hanem otthon?

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.