Menü

Az idegösszeomlás előfutárai

Az idegösszeomlás nem pontos szakkifejezés, de meg lehet feleltetni annak: a súlyosság fokától függően lehet úgynevezett alkalmazkodási zavar, illetve krízisállapot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett olyan helyzetbe kerül, amelyre nincsenek megoldási mintái, nem tud azzal megküzdeni.

Az idegösszeomlás diagnózisa

Az "idegösszeomlás" sok esetben nem éri el diagnosztizálható mentális zavar szintjét. Ha mégis, akkor az orvosok az alkalmazkodási zavar diagnózisát a panaszok alapján állítják föl, ismerve azt, hogy azokat milyen helyzet váltotta ki. Az oki összefüggés kimutatása mindig nagyon fontos, a diagnózis abból kiindulva állítható föl, hogy tudják, mi történt a beteggel, mi eredményezte nála a túlzott reakciót.

Kerülöd a társaságot

Lehet, hogy nem szeretnéd, hogy más emberek is lássák, hogy érzed magadat, vagy azt gondolod, vállalhatatlan állapotban vagy. De az is lehet, hogy egyszerűen annyira kimerült vagy, hogy egyszerűen nem marad időd semmire, ami extra figyelmet kíván, akár egy másik ember jelenléte – még akkor is, ha történetesen egy szeretted, családtagod az.

Nem tudsz aludni

A szervezet alvás közben bontja le a stresszhormonokat, így az inszomnia megakadályoz abban, hogy „kiürítsd” ezt a fakkot. Ha nem tudsz aludni, a stressz csak gyűlik és gyűlik, és csak idő kérdése, mikor csordul túl.

Pánikrohamaid vannak

A semmiből rád törő, elviselhetetlen félelem vagy a végeláthatatlanra nyúló szorongás önmagában is rettenetes, ha pedig egyszer volt már, utána attól is rettegni fogsz, hogy újabb következhet – ez pedig komoly terhet jelent a mentális egészségedre nézve.

Extrém hangulatingadozásaid vannak

Az egyik percben ezerrel pörögsz, úgy érzed, bármit meg tudsz csinálni, a következőben mérhetetlen fásultságot vagy fáradtságot érzel, esetleg egy kollégával kiabálsz egy csip-csup ügy miatt. Vedd észre, hogy ez az állapot nem normális!

Fáradtság

Ha extrém fáradtságot és aluszékonyságot érzékelünk magunkon, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a stressz az összes erőforrásunkat felemészti. A túlterheltség miatt olyan, mintha a testünkön gyengeség lenne úrrá, és még azok a dolgok is nehezünkre esnek, amiknek elvégzése régen nem igényelt sok energiát. Azok a tevékenységek pedig, amik korábban örömet okoztak – például a szex – elveszítik jelentőségüket. A libidóhiány nagyon gyakran jár együtt a túlzott stresszel, azonban erre is van gyógyír: tippjeink segítségével visszacsempészhetitek a romantikát a párkapcsolatotokba.

Az evési szokások megváltozása

A szorongás az étvágyunkra is hatással van: sokan stressz esetén képtelenek enni, mások viszont könnyen átesnek a ló túloldalára, és evéssel próbálják oldani a szorongásukat. Ezért a kortizol nevű stresszhormon a felelős, ami ellenállhatatlan vágyat indíthat el bennünk a zsíros, cukros, vagyis kalóriadús élelmiszerek iránt. Ilyenkor kevésbé vagyunk képesek tudatosan gondoskodni magunkról. A kulcs viszont az odafigyelésben rejlik, az egészséges étkezés kialakításához pedig számtalan finom receptet találtok a Nők Lapja Konyha aloldalán.

Fizikai fájdalom

A nagy stressz gyomorfájdalmakkal, migrénnel is együtt járhat, néhány embernél hasmenést, másoknál székrekedést is okozhat. Ez nem véletlen, az idegeskedés ugyanis hatással van a bélrendszer működésére, emiatt léphetnek fel az imént említett emésztési zavarok, amiket gyógyteákkal viszonylag hatékonyan lehet kezelni.

Koncentrációs zavarok

Az idegösszeroppanás előjele lehet az is, ha úgy érezzük, már tisztán gondolkodni sem tudunk, illetve, ha nem érezzük magunkat motiváltnak, és már a problémamegoldással is gondok vannak. A dolog pedig már egészen előrehaladott, ha memóriazavart is tapasztalunk. Ebben a fázisban érdemes szakemberhez fordulni, mert a túlzott stressz már annyira ráült a mindennapjainkra, hogy még a feladataink ellátásában is akadályoz, ezzel pedig rontja az életminőségünket.

Szövődmények

Ha valaki nem tud túllépni az idegösszeomlást okozó krízishelyzeten, esetleg abba visszaesik, egyéb mentális zavarok, így például depresszió és szorongás is kialakulhat.

Sokan elkezdenek inni és gyógyszereket szedni, ami függőséghez vezethet. A legrosszabb eset, amikor valaki öngyilkosságot is megkísérel.

Szerző:Udvari Fanni

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?

Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.