Az idegösszeomlás előfutárai
- Dátum: 2020.01.26., 16:30
- Udvari Fanni
- érzelem, fájdalom, idegösszeomlás, lelkiállapot, pesszimizmus, stressz, szomorúság
Az idegösszeomlás nem pontos szakkifejezés, de meg lehet feleltetni annak: a súlyosság fokától függően lehet úgynevezett alkalmazkodási zavar, illetve krízisállapot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett olyan helyzetbe kerül, amelyre nincsenek megoldási mintái, nem tud azzal megküzdeni.
Az idegösszeomlás diagnózisa
Az "idegösszeomlás" sok esetben nem éri el diagnosztizálható mentális zavar szintjét. Ha mégis, akkor az orvosok az alkalmazkodási zavar diagnózisát a panaszok alapján állítják föl, ismerve azt, hogy azokat milyen helyzet váltotta ki. Az oki összefüggés kimutatása mindig nagyon fontos, a diagnózis abból kiindulva állítható föl, hogy tudják, mi történt a beteggel, mi eredményezte nála a túlzott reakciót.

Kerülöd a társaságot
Lehet, hogy nem szeretnéd, hogy más emberek is lássák, hogy érzed magadat, vagy azt gondolod, vállalhatatlan állapotban vagy. De az is lehet, hogy egyszerűen annyira kimerült vagy, hogy egyszerűen nem marad időd semmire, ami extra figyelmet kíván, akár egy másik ember jelenléte – még akkor is, ha történetesen egy szeretted, családtagod az.
Nem tudsz aludni
A szervezet alvás közben bontja le a stresszhormonokat, így az inszomnia megakadályoz abban, hogy „kiürítsd” ezt a fakkot. Ha nem tudsz aludni, a stressz csak gyűlik és gyűlik, és csak idő kérdése, mikor csordul túl.
Pánikrohamaid vannak
A semmiből rád törő, elviselhetetlen félelem vagy a végeláthatatlanra nyúló szorongás önmagában is rettenetes, ha pedig egyszer volt már, utána attól is rettegni fogsz, hogy újabb következhet – ez pedig komoly terhet jelent a mentális egészségedre nézve.
Extrém hangulatingadozásaid vannak
Az egyik percben ezerrel pörögsz, úgy érzed, bármit meg tudsz csinálni, a következőben mérhetetlen fásultságot vagy fáradtságot érzel, esetleg egy kollégával kiabálsz egy csip-csup ügy miatt. Vedd észre, hogy ez az állapot nem normális!

Fáradtság
Ha extrém fáradtságot és aluszékonyságot érzékelünk magunkon, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a stressz az összes erőforrásunkat felemészti. A túlterheltség miatt olyan, mintha a testünkön gyengeség lenne úrrá, és még azok a dolgok is nehezünkre esnek, amiknek elvégzése régen nem igényelt sok energiát. Azok a tevékenységek pedig, amik korábban örömet okoztak – például a szex – elveszítik jelentőségüket. A libidóhiány nagyon gyakran jár együtt a túlzott stresszel, azonban erre is van gyógyír: tippjeink segítségével visszacsempészhetitek a romantikát a párkapcsolatotokba.
Az evési szokások megváltozása
A szorongás az étvágyunkra is hatással van: sokan stressz esetén képtelenek enni, mások viszont könnyen átesnek a ló túloldalára, és evéssel próbálják oldani a szorongásukat. Ezért a kortizol nevű stresszhormon a felelős, ami ellenállhatatlan vágyat indíthat el bennünk a zsíros, cukros, vagyis kalóriadús élelmiszerek iránt. Ilyenkor kevésbé vagyunk képesek tudatosan gondoskodni magunkról. A kulcs viszont az odafigyelésben rejlik, az egészséges étkezés kialakításához pedig számtalan finom receptet találtok a Nők Lapja Konyha aloldalán.
Fizikai fájdalom
A nagy stressz gyomorfájdalmakkal, migrénnel is együtt járhat, néhány embernél hasmenést, másoknál székrekedést is okozhat. Ez nem véletlen, az idegeskedés ugyanis hatással van a bélrendszer működésére, emiatt léphetnek fel az imént említett emésztési zavarok, amiket gyógyteákkal viszonylag hatékonyan lehet kezelni.
Koncentrációs zavarok

Az idegösszeroppanás előjele lehet az is, ha úgy érezzük, már tisztán gondolkodni sem tudunk, illetve, ha nem érezzük magunkat motiváltnak, és már a problémamegoldással is gondok vannak. A dolog pedig már egészen előrehaladott, ha memóriazavart is tapasztalunk. Ebben a fázisban érdemes szakemberhez fordulni, mert a túlzott stressz már annyira ráült a mindennapjainkra, hogy még a feladataink ellátásában is akadályoz, ezzel pedig rontja az életminőségünket.
Szövődmények
Ha valaki nem tud túllépni az idegösszeomlást okozó krízishelyzeten, esetleg abba visszaesik, egyéb mentális zavarok, így például depresszió és szorongás is kialakulhat.
Sokan elkezdenek inni és gyógyszereket szedni, ami függőséghez vezethet. A legrosszabb eset, amikor valaki öngyilkosságot is megkísérel.
Szerző:Udvari Fanni
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.