Menü

Az idegösszeomlás előfutárai

Az idegösszeomlás nem pontos szakkifejezés, de meg lehet feleltetni annak: a súlyosság fokától függően lehet úgynevezett alkalmazkodási zavar, illetve krízisállapot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett olyan helyzetbe kerül, amelyre nincsenek megoldási mintái, nem tud azzal megküzdeni.

Az idegösszeomlás diagnózisa

Az "idegösszeomlás" sok esetben nem éri el diagnosztizálható mentális zavar szintjét. Ha mégis, akkor az orvosok az alkalmazkodási zavar diagnózisát a panaszok alapján állítják föl, ismerve azt, hogy azokat milyen helyzet váltotta ki. Az oki összefüggés kimutatása mindig nagyon fontos, a diagnózis abból kiindulva állítható föl, hogy tudják, mi történt a beteggel, mi eredményezte nála a túlzott reakciót.

Kerülöd a társaságot

Lehet, hogy nem szeretnéd, hogy más emberek is lássák, hogy érzed magadat, vagy azt gondolod, vállalhatatlan állapotban vagy. De az is lehet, hogy egyszerűen annyira kimerült vagy, hogy egyszerűen nem marad időd semmire, ami extra figyelmet kíván, akár egy másik ember jelenléte – még akkor is, ha történetesen egy szeretted, családtagod az.

Nem tudsz aludni

A szervezet alvás közben bontja le a stresszhormonokat, így az inszomnia megakadályoz abban, hogy „kiürítsd” ezt a fakkot. Ha nem tudsz aludni, a stressz csak gyűlik és gyűlik, és csak idő kérdése, mikor csordul túl.

Pánikrohamaid vannak

A semmiből rád törő, elviselhetetlen félelem vagy a végeláthatatlanra nyúló szorongás önmagában is rettenetes, ha pedig egyszer volt már, utána attól is rettegni fogsz, hogy újabb következhet – ez pedig komoly terhet jelent a mentális egészségedre nézve.

Extrém hangulatingadozásaid vannak

Az egyik percben ezerrel pörögsz, úgy érzed, bármit meg tudsz csinálni, a következőben mérhetetlen fásultságot vagy fáradtságot érzel, esetleg egy kollégával kiabálsz egy csip-csup ügy miatt. Vedd észre, hogy ez az állapot nem normális!

Fáradtság

Ha extrém fáradtságot és aluszékonyságot érzékelünk magunkon, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a stressz az összes erőforrásunkat felemészti. A túlterheltség miatt olyan, mintha a testünkön gyengeség lenne úrrá, és még azok a dolgok is nehezünkre esnek, amiknek elvégzése régen nem igényelt sok energiát. Azok a tevékenységek pedig, amik korábban örömet okoztak – például a szex – elveszítik jelentőségüket. A libidóhiány nagyon gyakran jár együtt a túlzott stresszel, azonban erre is van gyógyír: tippjeink segítségével visszacsempészhetitek a romantikát a párkapcsolatotokba.

Az evési szokások megváltozása

A szorongás az étvágyunkra is hatással van: sokan stressz esetén képtelenek enni, mások viszont könnyen átesnek a ló túloldalára, és evéssel próbálják oldani a szorongásukat. Ezért a kortizol nevű stresszhormon a felelős, ami ellenállhatatlan vágyat indíthat el bennünk a zsíros, cukros, vagyis kalóriadús élelmiszerek iránt. Ilyenkor kevésbé vagyunk képesek tudatosan gondoskodni magunkról. A kulcs viszont az odafigyelésben rejlik, az egészséges étkezés kialakításához pedig számtalan finom receptet találtok a Nők Lapja Konyha aloldalán.

Fizikai fájdalom

A nagy stressz gyomorfájdalmakkal, migrénnel is együtt járhat, néhány embernél hasmenést, másoknál székrekedést is okozhat. Ez nem véletlen, az idegeskedés ugyanis hatással van a bélrendszer működésére, emiatt léphetnek fel az imént említett emésztési zavarok, amiket gyógyteákkal viszonylag hatékonyan lehet kezelni.

Koncentrációs zavarok

Az idegösszeroppanás előjele lehet az is, ha úgy érezzük, már tisztán gondolkodni sem tudunk, illetve, ha nem érezzük magunkat motiváltnak, és már a problémamegoldással is gondok vannak. A dolog pedig már egészen előrehaladott, ha memóriazavart is tapasztalunk. Ebben a fázisban érdemes szakemberhez fordulni, mert a túlzott stressz már annyira ráült a mindennapjainkra, hogy még a feladataink ellátásában is akadályoz, ezzel pedig rontja az életminőségünket.

Szövődmények

Ha valaki nem tud túllépni az idegösszeomlást okozó krízishelyzeten, esetleg abba visszaesik, egyéb mentális zavarok, így például depresszió és szorongás is kialakulhat.

Sokan elkezdenek inni és gyógyszereket szedni, ami függőséghez vezethet. A legrosszabb eset, amikor valaki öngyilkosságot is megkísérel.

Szerző:Udvari Fanni

Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.

A hegymászás művészete, avagy hegyek és élmények

Hegymászókat interjúvolni mindig érdekes és izgalmas lehetőség, hiszen ezek az emberek rendkívüli teljesítményeket érnek el. Kíváncsi voltam, hogyan alakul ki ez a szenvedély, milyen a hegymászók élete, mi motiválja őket, milyen élményeik és kihívásaik vannak. Kontár Nándor és Kepsta Viktor hegymászókkal beszélgettem.

A mese, mint megküzdési stratégia

Sokat olvashatunk a mesélés, a mesék pozitív hatásáról, legyen szó az esti sztori hallgatásról, az óvodai történet mondásról vagy a felnőtteknek szóló mesebeli mondákról. Gyakran úgy gondolunk ezen alkotásokra, hogy azért csináljuk, mert a történetek erkölcsi tanítása fontos a gyerekek számára, sokat tanulhatnak belőle, ráadásul a mese a saját nemzeti hagyományunk, kultúránk része, és ezáltal megismerhetünk más nemzeteket, kultúrákat is.

Hogyan építsünk hatékony edzésrutint otthon?

Hogyan kezdjünk el edzeni anélkül, hogy drága bérletet kellene venni vagy edzőterembe járnunk? Aki az otthoni edzésre szavaz, nekik hasznos dolgokat hozunk mai cikkünkben.

Hogyan hat a közösségi média az életmódra?

Hogyan befolyásolja a közösségi média mindennapjainkat és miként találhatunk egészséges egyensúlyt a digitális világ és a valóság között? Hogyan hat a közösségi média az életmódra? Erre keressük a válaszokat.