Ha már ülnünk kell a munkában
Munka közben és annak következtében gyakoriak a derék-, nyaki- és hátpanaszok. Pedig csak egy kis odafigyelés kell, hogy megelőzhessük őket. Első körben, mivel ez már lassan elkerülhetetlen, jól kell a számítógépet beállítanunk. Szakértők szerint a gépnek egyértelműen a szemmagasság alatt kell lenni, így biztosítható a helyes testtartás.
Emellett munka közben is törekedni kell az egyenes testtartásra, tehát egyenes hát, ellazított váll, megtámasztott derék.
Egyre inkább bizonyított, hogy fontos az ülőalkalmatosság magasságának állíthatósága. Sokan mindemellett már egyébként is ülőlabdákon ülnek, alig látni már manapság olyan irodát, ahol nincs olyan munkatárs, aki ilyet használna. Ezek az alkalmatosságok, valamint a gerincpántok is tipikusan segítenek az egyenes tartás elérésében.
Ám ezek mit sem érnek, ha nincs minden órában valamiféle frissítő átmozgatás. Szakemberek javaslata, hogy a munkahelyen is bátran mozgassuk át elgémberedett tagjainkat, és óránként legalább egyszer, elég pusztán néhány perc erejéig, végezzünk néhány kar-, és nyakkörző mozgást, valamint mozgassuk körbe vállainkat és persze a lábainkat is. Emellett ne hagyjuk ki a, ha máshonnan nem, a testnevelés órákról ismert törzshajlító mozgást sem. Szakértők szerint emellett, vagy ezen kívül, az sem árt, ha olyan 30 percenként egy-két perc lazítást tartunk a gépelésben. Ilyenkor karjainkat lazítjuk, és ráadásul ezeket lehet ülés közben végzett gyakorlatokkal is, akár nyújtózással.
Nem mindegy persze, hogy hol és mint dolgozunk. Nem lehet nyilvánvalóan mindenütt elvégezni ezeket a gyakorlatokat, van, ahol talán ez humorosan hatna, például egy külső ügyfelekkel teli irodában. Azért mégis hagyjunk időnként időt magunkra. Sokaknak a munkahelyi pár perc szünet a cigit jelenti. Váltsunk át ezekre a mozdulatokra inkább! Mert ezek után sokkal felemelőbb lesz visszamenni dolgozni.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.