Menü

Pletyka

Egy frappáns mondatot olvastam a közösségi oldalon „nyugodtan hidd el, amit rólam pletykálnak, sőt, ha gondolod, még hozzá is tehetsz.” Mosolyogtam rajta, de sajnos kevés ember van, akit nem foglalkoztat, hogy mit mondanak róla mások. Ők viszont boldog emberek.

Mi a pletyka valójában? Rosszindulatú szóbeszéd. Kitalált, vagy kiegészített, átköltött, elferdített álhír, sok esetben negatív értelemben. Az emberek között gyorsan terjed a pletyka, mindig is így volt, az emberek nagy része kíváncsiskodik, kibeszél, pletykál másokról. A pletyka nem több, mint üres fecsegés, szóbeszéd, s nem mondhatjuk, hogy csak a „vénasszonyok” kedvelt időtöltése, hiszen gondoljunk csak egy szépségszalonra.

Szerencsére nekem olyan fodrászom van, aki nem beszél ki másokat, akivel nem lehet pletykálni, mert nem hallgatja meg, s aki nem is gerjeszt üres fecsegést másokról. A rosszindulatú pletykákat az gerjeszti, hogy a másik esetleg szebb, sikeresebb, gazdagabb és emiatt kialakul egy irigységből eredő rosszindulat, amit üres fecsegések keretében továbbadunk egymásnak.

A pletykáról gyakran jut eszembe és mondom is magamnak, hogy aki nekem kibeszél másokat, az utána rólam fog sztorikat gyártani és továbbadni az ismerősöknek, tehát a pletykálkodó maga mindig ki fog beszélni mindenkit valakinek. Előfordul, hogy bűnbakot keresnek, például munkahelyen, ahol egy „közös ellenség” összetarthat kollegákat, ezeknek a munkahelyi áskálódásoknak a táptalaja pedig az a közösség, ahol nincs nyílt, egyenes, őszinte kommunikáció.

Lehet, hogy az ember meghallgat egy-egy pletykát, esetleg reagál rá, vagy nem foglalkozik vele, de az biztos, hogy rosszindulatú „íze” van, amit összekötünk a pletykáló személyével és nem tudunk rá pozitívan gondolni.

Az irigykedő, rosszindulatú emberek nem sikeresek, viszont sok idejük van másokkal foglalkozni.

Sajnos nemcsak felnőttekre jellemző a pletyka, jöhet haza a kisiskolás gyermekünk is kisírt szemekkel, hogy miket mondtak rá az iskolában, ezért is nagyon fontos, hogy beszélgessenek a szülők a gyerekekkel arról, hogy a pletykálkodással mennyire árthatnak másoknak. A szakember azt javasolja, hogy játsszunk szerepjátékokat velük, amikben maguk átérezhetik a kibeszélt „áldozat” érzéseit.

A pletyka nem csak a főszereplőjére vetíthet rossz fényt, hanem a hír továbbítójára is, amit nehéz lemosni magunkról. Gondoljunk erre, mielőtt belemennénk ebbe a rosszindulattal teli ördögi körbe.

Légy egy napra vegán!

Sokak fejében a vegán szó automatikusan magával vonzza a bonyolult, drága és nehezen megoldható kifejezéseket. De ennek nem kell így lennie, hiszen a vegán recepteket elkészíteni néha könnyebb is, mint a hagyományosokat.

Ráérős főzés

Ha abban a szerencsés, avagy kevésbé szerencsés helyzetben vagy, hogy sok időt tölthetsz az otthonodban, esetleg van egy-két ráérősebb napod, próbálj ki valami olyat, amire néha sajnálod az idődet. Gyors ételek, gyors étkezés, gyors főzés helyett próbáld ki a lassú ételek, hosszú étkezés, ráérős főzés kombinációját. Adjuk meg a tiszteletet az ételnek, amit készítünk és fogyasztunk!

Jelek, amelyek arra utalnak, hogy változtass valamin

Ha gyakran vagyunk nyugtalanok, vagy unatkozunk, az azt jelentheti, hogy kétségbeejtően nagy szükségünk van a változásra, hogy a lelkünk ismét elégtétellel teljen el. Nem kell feltétlen az egész életünket gyökerestől megváltoztatnunk, egy új hobbi, vagy edzésterv is kitöltheti a tátongó ürességet.

Futó-szabályok járvány idején

A rendszeresen futóknak sem kell feladni a karantén idejére szenvedélyüket.

„Túl jó vagy hozzám” – és ami mögötte van

Az utóbbi években megnövekedett azoknak a száma, akiket depresszió, vagy valamilyen szorongásos probléma miatt kezeltek. A pszichológusok rendszeresen találkoznak olyan páciensekkel, akik nem tudják helyesen felmérni a saját személyiségük jelentőségét, esetleg nem rendelkeznek egészséges önképpel. Ez pedig nemcsak lélektani hatásokkal bír, de az emberi kapcsolatokat is nagyban befolyásolja.