Menü

Pletyka

Egy frappáns mondatot olvastam a közösségi oldalon „nyugodtan hidd el, amit rólam pletykálnak, sőt, ha gondolod, még hozzá is tehetsz.” Mosolyogtam rajta, de sajnos kevés ember van, akit nem foglalkoztat, hogy mit mondanak róla mások. Ők viszont boldog emberek.

Mi a pletyka valójában? Rosszindulatú szóbeszéd. Kitalált, vagy kiegészített, átköltött, elferdített álhír, sok esetben negatív értelemben. Az emberek között gyorsan terjed a pletyka, mindig is így volt, az emberek nagy része kíváncsiskodik, kibeszél, pletykál másokról. A pletyka nem több, mint üres fecsegés, szóbeszéd, s nem mondhatjuk, hogy csak a „vénasszonyok” kedvelt időtöltése, hiszen gondoljunk csak egy szépségszalonra.

Szerencsére nekem olyan fodrászom van, aki nem beszél ki másokat, akivel nem lehet pletykálni, mert nem hallgatja meg, s aki nem is gerjeszt üres fecsegést másokról. A rosszindulatú pletykákat az gerjeszti, hogy a másik esetleg szebb, sikeresebb, gazdagabb és emiatt kialakul egy irigységből eredő rosszindulat, amit üres fecsegések keretében továbbadunk egymásnak.

A pletykáról gyakran jut eszembe és mondom is magamnak, hogy aki nekem kibeszél másokat, az utána rólam fog sztorikat gyártani és továbbadni az ismerősöknek, tehát a pletykálkodó maga mindig ki fog beszélni mindenkit valakinek. Előfordul, hogy bűnbakot keresnek, például munkahelyen, ahol egy „közös ellenség” összetarthat kollegákat, ezeknek a munkahelyi áskálódásoknak a táptalaja pedig az a közösség, ahol nincs nyílt, egyenes, őszinte kommunikáció.

Lehet, hogy az ember meghallgat egy-egy pletykát, esetleg reagál rá, vagy nem foglalkozik vele, de az biztos, hogy rosszindulatú „íze” van, amit összekötünk a pletykáló személyével és nem tudunk rá pozitívan gondolni.

Az irigykedő, rosszindulatú emberek nem sikeresek, viszont sok idejük van másokkal foglalkozni.

Sajnos nemcsak felnőttekre jellemző a pletyka, jöhet haza a kisiskolás gyermekünk is kisírt szemekkel, hogy miket mondtak rá az iskolában, ezért is nagyon fontos, hogy beszélgessenek a szülők a gyerekekkel arról, hogy a pletykálkodással mennyire árthatnak másoknak. A szakember azt javasolja, hogy játsszunk szerepjátékokat velük, amikben maguk átérezhetik a kibeszélt „áldozat” érzéseit.

A pletyka nem csak a főszereplőjére vetíthet rossz fényt, hanem a hír továbbítójára is, amit nehéz lemosni magunkról. Gondoljunk erre, mielőtt belemennénk ebbe a rosszindulattal teli ördögi körbe.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Lehet még szünetet tartani az online világtól?

Képzeld el, hogy egy nap felébredsz, és minden digitális nyomodat eltünteted. Nincs többé Facebook, Instagram, Gmail, YouTube-előzmény vagy keresési múlt. Egyetlen kattintás, és mintha soha nem is léteztél volna az internetes térben. Elsőre talán felszabadítónak hangzik, de a legtöbbünk már a gondolattól is feszültté válik, hiszen minden virtuális kényelmünk kámforrá válna.