Menü

Pletyka

Egy frappáns mondatot olvastam a közösségi oldalon „nyugodtan hidd el, amit rólam pletykálnak, sőt, ha gondolod, még hozzá is tehetsz.” Mosolyogtam rajta, de sajnos kevés ember van, akit nem foglalkoztat, hogy mit mondanak róla mások. Ők viszont boldog emberek.

Mi a pletyka valójában? Rosszindulatú szóbeszéd. Kitalált, vagy kiegészített, átköltött, elferdített álhír, sok esetben negatív értelemben. Az emberek között gyorsan terjed a pletyka, mindig is így volt, az emberek nagy része kíváncsiskodik, kibeszél, pletykál másokról. A pletyka nem több, mint üres fecsegés, szóbeszéd, s nem mondhatjuk, hogy csak a „vénasszonyok” kedvelt időtöltése, hiszen gondoljunk csak egy szépségszalonra.

Szerencsére nekem olyan fodrászom van, aki nem beszél ki másokat, akivel nem lehet pletykálni, mert nem hallgatja meg, s aki nem is gerjeszt üres fecsegést másokról. A rosszindulatú pletykákat az gerjeszti, hogy a másik esetleg szebb, sikeresebb, gazdagabb és emiatt kialakul egy irigységből eredő rosszindulat, amit üres fecsegések keretében továbbadunk egymásnak.

A pletykáról gyakran jut eszembe és mondom is magamnak, hogy aki nekem kibeszél másokat, az utána rólam fog sztorikat gyártani és továbbadni az ismerősöknek, tehát a pletykálkodó maga mindig ki fog beszélni mindenkit valakinek. Előfordul, hogy bűnbakot keresnek, például munkahelyen, ahol egy „közös ellenség” összetarthat kollegákat, ezeknek a munkahelyi áskálódásoknak a táptalaja pedig az a közösség, ahol nincs nyílt, egyenes, őszinte kommunikáció.

Lehet, hogy az ember meghallgat egy-egy pletykát, esetleg reagál rá, vagy nem foglalkozik vele, de az biztos, hogy rosszindulatú „íze” van, amit összekötünk a pletykáló személyével és nem tudunk rá pozitívan gondolni.

Az irigykedő, rosszindulatú emberek nem sikeresek, viszont sok idejük van másokkal foglalkozni.

Sajnos nemcsak felnőttekre jellemző a pletyka, jöhet haza a kisiskolás gyermekünk is kisírt szemekkel, hogy miket mondtak rá az iskolában, ezért is nagyon fontos, hogy beszélgessenek a szülők a gyerekekkel arról, hogy a pletykálkodással mennyire árthatnak másoknak. A szakember azt javasolja, hogy játsszunk szerepjátékokat velük, amikben maguk átérezhetik a kibeszélt „áldozat” érzéseit.

A pletyka nem csak a főszereplőjére vetíthet rossz fényt, hanem a hír továbbítójára is, amit nehéz lemosni magunkról. Gondoljunk erre, mielőtt belemennénk ebbe a rosszindulattal teli ördögi körbe.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.