Menü

Pletyka

Egy frappáns mondatot olvastam a közösségi oldalon „nyugodtan hidd el, amit rólam pletykálnak, sőt, ha gondolod, még hozzá is tehetsz.” Mosolyogtam rajta, de sajnos kevés ember van, akit nem foglalkoztat, hogy mit mondanak róla mások. Ők viszont boldog emberek.

Mi a pletyka valójában? Rosszindulatú szóbeszéd. Kitalált, vagy kiegészített, átköltött, elferdített álhír, sok esetben negatív értelemben. Az emberek között gyorsan terjed a pletyka, mindig is így volt, az emberek nagy része kíváncsiskodik, kibeszél, pletykál másokról. A pletyka nem több, mint üres fecsegés, szóbeszéd, s nem mondhatjuk, hogy csak a „vénasszonyok” kedvelt időtöltése, hiszen gondoljunk csak egy szépségszalonra.

Szerencsére nekem olyan fodrászom van, aki nem beszél ki másokat, akivel nem lehet pletykálni, mert nem hallgatja meg, s aki nem is gerjeszt üres fecsegést másokról. A rosszindulatú pletykákat az gerjeszti, hogy a másik esetleg szebb, sikeresebb, gazdagabb és emiatt kialakul egy irigységből eredő rosszindulat, amit üres fecsegések keretében továbbadunk egymásnak.

A pletykáról gyakran jut eszembe és mondom is magamnak, hogy aki nekem kibeszél másokat, az utána rólam fog sztorikat gyártani és továbbadni az ismerősöknek, tehát a pletykálkodó maga mindig ki fog beszélni mindenkit valakinek. Előfordul, hogy bűnbakot keresnek, például munkahelyen, ahol egy „közös ellenség” összetarthat kollegákat, ezeknek a munkahelyi áskálódásoknak a táptalaja pedig az a közösség, ahol nincs nyílt, egyenes, őszinte kommunikáció.

Lehet, hogy az ember meghallgat egy-egy pletykát, esetleg reagál rá, vagy nem foglalkozik vele, de az biztos, hogy rosszindulatú „íze” van, amit összekötünk a pletykáló személyével és nem tudunk rá pozitívan gondolni.

Az irigykedő, rosszindulatú emberek nem sikeresek, viszont sok idejük van másokkal foglalkozni.

Sajnos nemcsak felnőttekre jellemző a pletyka, jöhet haza a kisiskolás gyermekünk is kisírt szemekkel, hogy miket mondtak rá az iskolában, ezért is nagyon fontos, hogy beszélgessenek a szülők a gyerekekkel arról, hogy a pletykálkodással mennyire árthatnak másoknak. A szakember azt javasolja, hogy játsszunk szerepjátékokat velük, amikben maguk átérezhetik a kibeszélt „áldozat” érzéseit.

A pletyka nem csak a főszereplőjére vetíthet rossz fényt, hanem a hír továbbítójára is, amit nehéz lemosni magunkról. Gondoljunk erre, mielőtt belemennénk ebbe a rosszindulattal teli ördögi körbe.

Mit jelent a túlfogyasztás és mit tehetünk ellene?

„Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak ez az egy bolygónk van” – idézem Antal Alexát, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjét. A túlfogyasztás korunk egyik legnagyobb problémája, melynek száma országonként más és más.

A Pomodoro technika – tanulj többet, ugyanannyi idő alatt!

A megfelelő minőségű alvás nagyon fontos a hatékony tanulás szempontjából, mindössze arról van szó, hogy egy kicsit szervezni kell. Ennek pedig az egyik kulcsa a Pomodoro módszer. A következőkben tehát arról lesz szó, hogy hogyan használd ki jobban a tanulásra szánt időt.

Mozgás lefekvés előtt – pro és kontra

Nagyon megosztó téma, hiszen gyakori tanácsként azt halljuk, hogy jobb, ha nem edzünk lefekvés előtt, mert megzavarhatja az alvásukat, másfelől viszont azt mondják, hogy az esti edzések ugyanolyan egészségesek és hatékonyak, mint a reggeliek és nincs semmi baj az elalvás előtti sporttal. Most akkor, hogy is van ez?

A válások 11 leggyakoribb oka

Amikor a várva várt és oly sokáig tervezett nagy napon kimondjuk a boldogító igent, még valóban komolyan gondoljuk a „holtomiglan-holtodiglan”-t és az „egészségben-betegségben”-t. De mi történik ezután? Miért felejtjük el mire vállalkoztunk?

Miért tegyünk nyelvvizsgát?

Nyilván a legtöbben azért mennek el nyelvvizsgázni, mert kötelező, kell ugyanis a diplomához. A covid időszak alatt nagyon sokan átvehették diplomájukat nyelvvizsga nélkül is, azonban ettől függetlenül érdemes körül járni a témát, hogy mi mindenre jó még egy nyelvvizsga.