Menü

Tehetség – hogyan bánjunk vele?

Legkésőbb a pályaválasztás időszakában mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vajon ő miben különlegesen tehetséges? Mi az, ami jobban megy neki, és esetleg még szereti is? Mi lenne az a pálya, hivatás a számára, amelyben úgy tudna teljesíteni, hogy az számára nem okozna annyi nehézséget? Mindezt pedig nem pár perc megválaszolni, olykor évek gyakorlata is kevés hozzá. A tehetség vagy talentum nem mindig mutatkozik meg időben. Vagy ha megmutatkozik, nem biztos, hogy észrevesszük. Ehhez összetett gondolkodás szükséges, és kellő rálátás a saját dolgainkra több területen. No meg, önismeret, nem is kevés.

A legnagyobb hiba, amit elkövetünk a tehetségek kutatása és megtalálása közben az, hogy összemosunk vagy túlságosan elhatárolunk területeket. Általában a tehetséget konkrét dolgokra vonatkoztatunk, például zenére, sportra, táncra, valamilyen képzőművészetre, és ha ezek közül valaki egyikben sem remekel, akkor feladjuk és azt mondjuk, hogy akkor semmilyen különös képességgel nem rendelkezik. Hajlamosak vagyunk ezt saját magunkra is rásütni. Pedig ennél sokkal több téren lehetünk kiemelkedők, és ez nem kell, hogy összefüggjön osztályzatokkal, versenyeredményekkel, kitüntetésekkel. Nem biztos, hogy azért a tulajdonságunkért fognak elismerni, amiben valóban kiemelkedőek vagyunk, de ez nem azt jelenti, hogy az, amiben pluszt tudunk nyújtani, nem fontos.

Lehet, hogy valaki abban tehetséges, hogy mindenkinél hamarabb átlátja a problémák forrását, esetleg sokkal könnyebben ért meg és lát át helyzeteket. Ők kiváló tanácsokat tudnak adni másoknak. Hivatás szintjén viszont nincs egy konkrlt terület, amire ez a képesség predesztinálná az érintetteket. Persze a lelkipásztori, tanácsadói, esetleg terapeuta vagy tréner pályák esetenként megkövetelik ezt a képességet, de meglehet, hogy valaki, ki könnyen tud problémát megoldani és különböző szituációkban kiigazodni, teljesen másféle szenvedéllyel és hivatástudattal rendelkezik. Nincs arra szükség, hogy a foglalkozásunk a tehetségünkkel függjön össze feltétlenül. Az fontosabb, hogy az érdeklődésünk, az elköteleződésünk meglegyen hozzá.

És ugyanez a helyzet azokkal, akik könnyen megértetik magukat az emberekkel, vagy másoknál hamarabb tudnak elsajátítani idegen nyelveket, esetleg kiválóan ráéreznek arra, hogy hogyan kell vezetni, vagy adottságuk révén könnyedén megszerelnek bármit. Lehet valaki tehetséges abban, hogy felismeri a saját képességeit és korlátait is. Vannak olyanok, akikben különleges a rugalmasságuk, vagyis hogy minden helyzethez egyszerűen alkalmazkodnak, ezáltal sokkal bátrabban képesek változtatni is, ha valamivel nem elégedettek.

Tehetségünk tehát ezer és ezer dologban lehet. És az is biztos, hogy nincsenek egyforma adottságok: mindenkiben másképpen nyilvánulnak meg ezek a dolgok, és mindenki másképpen tudja felhasználni. Nincs olyan ember, aki ne lenne valamiben tehetséges, de olyan sok van, aki nem ismeri fel a sajátját. Ha még te sem találtad meg, gondolkodj el azon, milyen dolgok mennek könnyen neked, ezek lehetnek hétköznapi dolgok is (például könnyen elfogadod mások véleményét, ezáltal tudsz rájuk hallgatni), és gondolkodj azon is, hogy ez hogyan segít(het) téged a mindennapok során. Találd meg azt a tevékenységet, ami a tehetségedet és az érdeklődésedet is hasznosítja, és találd meg benne a maximális élvezetet! Lehet, hogy ez csak egy hobbi lesz, lehet, hogy csak a napi rutinod egy része, de az is előfordulhat, hogy ezzel kezdesz el dolgozni. A lényeg, ne erőltess semmit, ami amúgy csak görcsösen jön, és ne fojts el semmit, ami örömet okoz, és könnyen megy. A tehetség nem behatárolja és elszigeteli az embert, csupán mutat számára lehetőségeket, amelyek által könnyebbé, élvezetesebbé teheti az életet.

Varga Ágnes Kata

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?