Hogyan segíthetünk a magányunkon a karantén alatt?
Családos embereknek, már amennyiben munkájukat egyébként nem vesztették el, és nincs beteg a családjukban, talán kicsit még pozitívan is megélhetik a karantén időszakát. De mi a helyzet azokkal, akik magányosan kénytelenek eltölteni ezt az időszakot? Mi segíthet nekik a lelki értelemben vett túlélésben? Szakértő pszichológusok és pszichiáterek véleményét vetettük össze.
Mindenképpen fontos az állandó napi rutin kialakítása. Ugyanúgy mintha munkában lenne az ember, vagy amennyiben például nyugdíjas, akkor ugyanúgy, mintha a karanténon kívüli napi rutinját élné. Ez a napi rutin természetesen jelenti mind a munkát, mind a sportot. Sőt, ezen felül még fontos, hogy minél több kreatív cselekvést is vigyünk a hétköznapjainkba.
Az olvasás ezúttal nem pusztán a kulturális tevékenységek miatt fontos. Szakértők egybehangzó állítása szerint (és bevallom, ezt már jómagam is éreztem), a (fiktív) történetek, hősök kellően elvonják az ember figyelmét a magányról. Beleélni magunkat az ő történetükbe segít abban, hogy jobban elteljen az idő. Pont ezen okból, bár tévézést vagy netezést direktbe nem szoktunk ajánlani, de a filmek vagy a sorozatok most mégis ugyanolyan hasznosak lehetnek. Most van időnk és módunk mindkettőt bőségesen nézni.
Szintén javasolják, hogy nézzünk körül, és segítsünk másokon, amennyiben ez lehetséges. A leginkább segítségre most az idősebb korosztály szorul. Nekik tudunk akár bevásárolni, de segítséget jelent az is, hogyha akár az online rendelésben, ügyintézésben a segítségükre vagyunk.
Több helyütt leírták már: szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez a járvány most, és nem 20-30-40 évvel ezelőtt ütötte fel a fejét. Pusztán egyetlen okból szerencse, mégpedig a kapcsolattartástág lehetősége miatt. Ugyanis most már lehetséges a telefonos, de sok esetben az online kapcsolattartás is. Fontos, hogy minden nap legalább egy valakivel beszélgessünk ezekben az időkben. Még ha nem is mély témákról, de beszélgetni. A karantrén alatt megnőtt a videochatelések, videóhívások száma. Örülhetünk, hogy legalább rendelkezésre áll ez a technológia.
Persze nem boldogít az a tény, hogy mindenkinek nehéz, de ezt a pszichénkkel is érdemes észben tartanunk. Erőt adhat az a közhely, hogy most mindenkinek rossz, de minden nappal közelebb kerülünk ennek az állapotnak a végéhez.
B.T.
Éttermi etikett – hogyan viselkedjünk a pincérrel, hogy mindenki jól érezze magát?
Az étterembe járás nemcsak az étkezésről szól, hanem egy társas helyzet is, ahol a viselkedésünk ugyanúgy hozzájárul az élményhez, mint az ételek minősége. Az éttermi etikett alapvető célja, hogy a vendég és a személyzet közötti kommunikáció gördülékeny, tiszteletteljes és hatékony legyen. Ennek egyik kulcseleme a pincérrel való kapcsolatunk.
Tanév végi kifáradás – egyre több diákon látszik a fáradtság
Ahogy a tanév a végéhez közeledik, egyre több iskola számol be arról, hogy a diákokon jól érzékelhető a kifáradás. A hosszú hónapok óta tartó tanulási terhelés, a dolgozatok, felelések, projektfeladatok és különböző számonkérések mostanra sokaknál koncentrációs nehézségekben, csökkenő motivációban és általános fáradtságban jelentkeznek.
Pedagógusnap – A tanítók és tanárok megbecsülésének ünnepe
A pedagógusnap minden évben különleges alkalom arra, hogy tiszteletünket és hálánkat fejezzük ki mindazoknak, akik a jövő generációinak nevelésében és oktatásában vállalnak meghatározó szerepet. Magyarországon ez az ünnep hagyományosan június első vasárnapjához kapcsolódik, és az oktatási intézményekben, óvodáktól az egyetemekig, számos formában megemlékeznek róla.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
Otthonról dolgozni nem mindig álommunka - a négy fal között – az otthoni munkavégzés hátrányai
Az elmúlt években az otthoni munkavégzés, más néven home office, a modern munkaerőpiac egyik legmeghatározóbb jelenségévé vált. Bár ezek az előnyök valóban vonzóak, az otthoni munka számos olyan hátránnyal is jár, amelyek hosszabb távon negatívan befolyásolhatják a munkavállalók teljesítményét, egészségét és életminőségét.