Menü

Mekkora stressz vajon a szülőknek a „tanárlét”?

Szerintem egy átlagos szülőnek soha eszébe nem jutott soha, hogy egyszer majd tanár lesz. Karantén idején mégis az lett, és olyan tudásokat kellett elővennie, amit rég eltemetett magában. De ez vajon növelni fogja a szülő részéről a toleranciát a tanár felé, ami ugye manapság kiveszőben van? Ezt kutatják szakemberek is.

Egyeseknek jól megy, másoknál kész káosz a karantén. A szülők habitusuknak megfelelően ülnek le a gyerekek mellé tanulni, bár talán többen, amennyire erejük engedi, valóban megteszi. A gyermekeket azért sokszor lefárasztja az iskola hiányában is jelen lévő napi hirtelen hajtás, amivel ezekben az időkben nehezítve van, hogy az otthoni térbe költözik az iskola. Ez különösen nehéz ott, ahol kicsi a lakás, és mondjuk kisgyerek, netán több kisgyerek lakik. Az órákon megsokszorozódik a zavaró tényező, a diák részéről. Több ismerősöm, oktató, diák, hallgató is beszámolt már arról, hogy akár a saját, akár a másik oldalon bekiabálások, türelmetlenségek léptek fel, például a közös helyiség egyéni használata miatt.

Tény, hogy egy ilyen helyzetben a szülőknek is elő kell némileg tanárrá lépni, mert a hagyományos pedagógia színterei vagy az iskola, vagy valamilyen más, zavartalan környezet, ám jelenleg ezek közül egyik sem adott, vagy nem feltétlen adott. Így könnyen megnövekedhet a szülők tanító szerepe, arról nem is beszélve, ha a tanár mondjuk maga is idős ember, akinek gondot okoz a digitális technika elsajátítása. De emellett számos más, negatívan befolyásoló tényezőt is lehetne említeni, olyan vis maiort a vis maiorban, mint a hirtelen technikai problémákat.

Sok szülő lép elő ilyenkor magyar tanárrá, vagy éppen matematika vagy történelem tanárrá, amely nem egyszerű nekik sem. Szakemberek két irányt jelölnek meg, egy optimistább és egy pesszimistább forgatókönyvet. Van, aki szerint a szülők végre elkezdik becsülni a tanárok munkáját, mert rálátnak annak a nehézségére, nem csak oktatási, de nevelési szempontból is. A pesszimistább forgatókönyv arra mutat rá, amit már interneten is lehet olvasni, ahol szülők azt vetik fel, hogy vajon akkor most a tanár miért is kap fizetést, ha nem is tanít, hanem helyette a szülőnek kell?

Mindennek ellenére azért sok felől jön pozitív visszajelzés, ami talán nem a tragédiát vetíti előre. Mert ugye még nem beszéltünk azokról a tízezrekről, akiknek nem áll megfelelő digitális technológia a rendelkezésére. Ráadásul akárhogy is nézzük, ebben a tanévben az érettségin kívül már nem lesz oktatás, úgy tűnik. A nyár az nyár, de ezek szerint június közepéig még biztos a mostani állapotokkal, az otthontanulással kell számolni, ahol a tanóra alatt bizony belenevetnek vagy családtagjaink belesétálnak a közvetítésbe, és ahol a diák nem tudja úgy, olyan módon megkapni a szükséges tudást. Ilyenkor pedig bizony a szülőnek kell előlépnie tanárnak.

B.T.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!