Menü

Ha magas a koleszterinszint…

A magas koleszterin szinte már népbetegség. Mit tehetünk ellene?

Megkülönböztetünk úgynevezett „jó” és „rossz” koleszterint.

A koleszterin maga nem egy szitokszó, vagy aggodalmat okozó érték, sőt egy bizonyos szintig kifejezetten fontos a szervezetben, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, azonban tudni kell, hogy beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről. Az alacsony sűrűségű (LDL) és a magas sűrűségű (HDL). A káros koleszterin (LDL) magas szintje szív-érrendszeri betegségekkel áll összefüggésben. Ha a vérben túl sok az LDL-koleszterin, azt a szervezet nem képes lebontani, így az az artériák falában rakódik le.

De hogy csökkenthetjük a rossz koleszterinszintet? Elsősorban a táplálkozással és életmódváltással. Figyelni kell a bevitt telített és transzzsírok mennyiségét. Ezt úgy tehetjük meg, ha kevesebb vörös húst eszünk, kerüljük az előre csomagolt és félkész bolti ételek fogyasztását, csökkentjük a cukorbevitelt, különös tekintettel a bolti kekszekre és süteményekre, nápolyikra és sós rágcsálni valókra, ezek rengeteg transzzsírt tartalmaznak.

Nagyon lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, törekedjünk a normális testsúlyra és rendszeresen mozogjunk.

A jó koleszterint is lehet növelni, a szakember a következő tanácsokat adná erre a kérdésre:

- Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal dúsított, többféle zsiradékot pl. olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj.

- Fogyasszunk több nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát.

- Ismerkedjünk meg az egészséges zsírokkal, mint az avokádó, készítsünk belőle krémeket.

- Csökkentsük a húsbevitelt, bármennyire is „divat-étrend”, nem egészséges a „húst hússal” táplálkozás.

- Keressük a kalóriaszegény, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket.

- A sport legyen része mindennapjainknak, de minimum heti 3-4x iktassunk be egy kis mozgást.

A megfelelő táplálkozás és a testmozgás segít a koleszterinszint normalizálásában.

Ha nagyobb a baj, például ha a magas koleszterinszint mellé egyéb betegségek is társulnak, például cukorbetegség, akkor mindenképp érdemes dietetikussal konzultálni a megfelelő életmódról és étrendről és betartani a javaslatokat, ha szükséges, gyógyszert is kell szedni, azonban a gyógyszerek soha nem helyettesítik az egészséges életmódot és táplálkozást.

Martinka Dia

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.