Menü

Miért nem jó a hirtelen kezdett testedzés?

A járványhelyzet és a sport kapcsolatáról érdekes karikatúrát láttam a közösségi oldalon. A fotó szerint, amikor nincs karantén mindenki otthon lustul a tévé előtt, amikor otthon kell(enne) maradni, mindenki sportol mindenfelé. Bár jó ez az új szokás, ám lehetne mindig így, maradhatnának az emberek fittek akkor is, amikor az élet visszatért a rendes kerékvágásba.

A hosszú bezártságban az embert kifelé kifelé húzza a szíve, a szabadtéri sport pedig egészséges, amire azonban figyelni kell az a hirtelen elkezdett, sokszor kontroll nélküli testedzés.

Azoknak az embereknek, akik eddig csak a tévé távirányítójáért sétáltak pár métert, elővigyázatosan kell elkezdeniük az edzést. Egy tanulmány szerint a mozgásszegény életmódot folytató emberek esetében a hirtelen elkezdett aktív testmozgás 30-szorosára emeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, a sportsérülések veszélyeiről nem is beszélve.

Természetesen a rendszeres testmozgás mindenkinek javasolt, azonban fokozatosan és elővigyázatosan kell elkezdeni a sporttevékenységet például sétával, gyaloglással, túrákkal, biciklizéssel, tornával és csak később a magasabb pulzussal járó sportokkal, kocogással, futással, aerobikkal, kardio edzésekkel.

Ha az illető eddig nem mozogott, elsőre megerőltető lehet egy kocogás, torna is, ilyenkor nyugodtan csináljuk lassabban, néha pihenjünk is közben (ez egyáltalán nem ciki), vagy egyszerűen hagyjunk ki néhány nehezebb, megerőltetőbb gyakorlatot – s ahogy fokozatosan fejlődni kezdünk, úgy megy egyre jobban a gyakorlat.

Ha valaki mindennap szeretne mozogni, azzal sincs semmi baj, ha maximum egy órát edz és váltogatja a sportágakat, például egyik nap úszik, másik nap túrázik. Amikor pedig érzi, hogy izmai már fáradtak, teste kimerült, iktasson be pihenőnapot, amikor csak nyújtást végez.

Ha eddig nem sportolt valaki és most szeretné elkezdeni, neki javasolt a séta, a pilates, vagy a jóga.

Ha valaki már eddig is keményen edzett, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy jó ezt így folytatnia a továbbiakban, vagy tanácsos visszavennünk a tempóból, és kevésbé megerőltető mozgás után néznünk. Szakemberek szerint az erőteljes testedzés mentális hanyatlást okozhat, de ez még nem bizonyított, további kutatások szükségesek az összefüggések kiderítésére.

Sportolni egészséges, ez köztudott. Akik azonban azt hiszik, minél jobban meghajtják magukat, annál egészségesebbek és fittebbek lesznek, súlyosan tévednek. Bármikor is kezdünk sportolni, a hangsúly nem a mennyiségen és a minél nagyobb erőkifejtésen, hanem a rendszerességen kell, hogy legyen.

Martinka Dia

Spiritualitás és józan ész kettőssége

Szerintem már mindenki feltette magának a kérdést, hogy létezik-e Isten? Meg van-e írva előre a sorsunk? Mi van a halál után, félünk-e ettől, vagy esetleg a haldoklás fájdalmától félünk? Egyáltalán hogyan állunk ezekhez a témákhoz, mereven elutasítjuk az efféle transzcendens gondolatokat, vagy esetleg hiszünk benne. Bárhogy is legyen, a spiritualitás témája szerintem senkit sem hagy hidegen. Ebben az írásban arra próbálom meg keresni a választ, hogy mi is a spiritualitás, valóban jó hatással lehet-e a testi egészségünkre és, hogy milyen szerepe lehet ennek az életünkben.

Néma, mégis sokatmondó – a testbeszéd

Sokan nem ismerjük fel, pedig az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz a testbeszéd. Mikről árulkodhat és tudjuk-e befolyásolni?

Ezért fontos a helyes légzés

Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi.

A halogatás megelőzhető mellékhatásai

Halogatunk, mert nincs kedvünk valamihez. Halogatunk, mert unalmas vagy idegőrlő valamit elkezdeni, befejezni. Mindannyian halogatunk, de vajon milyen hatása van ennek az életünkre?

A hideg idő kevésbé borús oldala

Sok tévhit kering arról, milyen hatással van szervezetünkre a hideg, de még a borús, téli napok ellenére is van néhány jó dolog a mínuszokkal kapcsolatban.