Menü
  • Életmód
  • Miért nem jó a hirtelen kezdett testedzés?

Miért nem jó a hirtelen kezdett testedzés?

A járványhelyzet és a sport kapcsolatáról érdekes karikatúrát láttam a közösségi oldalon. A fotó szerint, amikor nincs karantén mindenki otthon lustul a tévé előtt, amikor otthon kell(enne) maradni, mindenki sportol mindenfelé. Bár jó ez az új szokás, ám lehetne mindig így, maradhatnának az emberek fittek akkor is, amikor az élet visszatért a rendes kerékvágásba.

A hosszú bezártságban az embert kifelé kifelé húzza a szíve, a szabadtéri sport pedig egészséges, amire azonban figyelni kell az a hirtelen elkezdett, sokszor kontroll nélküli testedzés.

Azoknak az embereknek, akik eddig csak a tévé távirányítójáért sétáltak pár métert, elővigyázatosan kell elkezdeniük az edzést. Egy tanulmány szerint a mozgásszegény életmódot folytató emberek esetében a hirtelen elkezdett aktív testmozgás 30-szorosára emeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, a sportsérülések veszélyeiről nem is beszélve.

Természetesen a rendszeres testmozgás mindenkinek javasolt, azonban fokozatosan és elővigyázatosan kell elkezdeni a sporttevékenységet például sétával, gyaloglással, túrákkal, biciklizéssel, tornával és csak később a magasabb pulzussal járó sportokkal, kocogással, futással, aerobikkal, kardio edzésekkel.

Ha az illető eddig nem mozogott, elsőre megerőltető lehet egy kocogás, torna is, ilyenkor nyugodtan csináljuk lassabban, néha pihenjünk is közben (ez egyáltalán nem ciki), vagy egyszerűen hagyjunk ki néhány nehezebb, megerőltetőbb gyakorlatot – s ahogy fokozatosan fejlődni kezdünk, úgy megy egyre jobban a gyakorlat.

Ha valaki mindennap szeretne mozogni, azzal sincs semmi baj, ha maximum egy órát edz és váltogatja a sportágakat, például egyik nap úszik, másik nap túrázik. Amikor pedig érzi, hogy izmai már fáradtak, teste kimerült, iktasson be pihenőnapot, amikor csak nyújtást végez.

Ha eddig nem sportolt valaki és most szeretné elkezdeni, neki javasolt a séta, a pilates, vagy a jóga.

Ha valaki már eddig is keményen edzett, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy jó ezt így folytatnia a továbbiakban, vagy tanácsos visszavennünk a tempóból, és kevésbé megerőltető mozgás után néznünk. Szakemberek szerint az erőteljes testedzés mentális hanyatlást okozhat, de ez még nem bizonyított, további kutatások szükségesek az összefüggések kiderítésére.

Sportolni egészséges, ez köztudott. Akik azonban azt hiszik, minél jobban meghajtják magukat, annál egészségesebbek és fittebbek lesznek, súlyosan tévednek. Bármikor is kezdünk sportolni, a hangsúly nem a mennyiségen és a minél nagyobb erőkifejtésen, hanem a rendszerességen kell, hogy legyen.

Martinka Dia

  • A rovat további cikkei

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról

Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.