Menü

Reklámok és a gyermekkori elhízás

Reklámok vesznek bennünket körül, reklámok köszöntenek minket nap, mint nap, reklámok szólnak a fiatalokhoz, idősekhez, gyerekekhez, nőkhöz, férfiakhoz. A média - nemcsak híreket közöl, vagy szórakoztat – a hirdetéseknek is kiváló megjelenési felület. A tévéreklámok pedig meg akarnak győzni bennünket, el akarnak adni, befolyásolnak, manipulálnak. A fiatalok pedig köztudottan sokat néznek tévét, s a hirdetések pontosan tudják, mikor, mely korosztályhoz, hogyan kell szólniuk.

Elég rég volt már, mikor én tizenöt éve erről írtam szakdolgozatot, -amit nemrég poroltam le a pakoláskor-, de úgy tűnik a téma még 15 év után is aktuális, sőt, egyre inkább az. Egyetemistaként írtam erről, s közben két gyerekem is lett már, így testközelből látom, amit akkor írtam, valóban mennyire igaz ma is. Amíg a gyerekem a csokis tejszeletre bukik, amit a tévé tol az orra elé, a nagyobb meg a kóláért van oda, mert az vagány és nagyfiús, a mekis kajákról nem is beszélve, mert azt meg a férjem nézi nyálcsorgatva, szóval hozhatom én nekik a rakott brokkolit meg a sütőtök muffint…

A reklámokról a „Reklám, te mosolygó hulla” című könyv jut eszembe, a szenzációs írótól, a botrányt kavaró reklámhadjáratok szellemi atyjától, Oliviero Toscanitól. Remek könyv, nem a reklám helye, tényleg tetszett! Az ő reklámjai messze túlmutatnak pénzhajhász, befolyásoló bugyuta hirdetéseken, szerinte olyanok kellenek, melyek gondolatokat ébresztenek, vitára késztetnek, felkavarják a reklámvilág állóvizét kíméletlenül és kendőzetlenül. Érdemes elolvasni a könyvét!

A legtöbb reklám valami olyan hirdet, ami hizlal, ami cukros, ami lisztes, vagy zsíros, vagy tele töménytelen kalóriával, ám mindenesetre gyors egészségtelen élvezettel, a következmények nélkül.

Egy hatéves nem érti, miért kéne spenótot ennie, mikor a neki ott a boltban a tejszelet meg a mogyorókrémes keksz, sokkal finomabb, s kit érdekel egy alma, ha kaphatna pudingot is, meg chipszeket. (A nagymama úgyis megveszi neki)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisiskolásokat nagyban befolyásolják a hirdetések, vagyis hajlamosak inkább a tetszetős csomagolású, tévéből ismert, agyonreklámozott termékeket választani.

A nagyobbak talán valamivel tudatosabbak e téren, de nem választanak ők se gyakran tudatosan, egészségesen, így a problémát nem szabad elhanyagolni, tekintve, hogy a gyerekek 10-15 százaléka már most is túlsúlyos kicsi korban.

A Fogyasztói Világszervezett által kidolgozott szabályozásnak köszönhetően azonban elvileg ma már nem engednek adásba egészségtelen élelmiszert népszerűsítő hirdetést reggel 6 és este 9 óra között, s megtiltja azt is, hogy egy ilyen terméket gyermekekkel reklámozzanak.

Sajnos azzal, hogy tudjuk, a fent említett dolgok igazak, s egyetértünk a problémával, attól még nem találtuk meg a megoldást. Nem lehet védekezni a reklámok ellen, hiszen hétköznapjaink, tömegkultúránk részei, formálva a közízlést, közgondolkodást. Nem tudunk védekezni ellenük és nem is kell, viszont fejleszthetjük magunkban és gyermekeinkben a kritikát a reklámokkal szemben.

A szülő, a nevelő, a pedagógus feladata, hogy elbeszélgessen a kicsikkel és a kamaszokkal a reklámok hatásairól, s megtanítsa őket szelektálni a valóság és a reklám, valamint a pozitív-negatív dolgok között. S ily módon megelőzhető a mértéktelen reklámfogyasztás, a reklámok manipulatív hatása, a termékek megvásárlását követő egészségtelen életmód.

Martinka Dia

Y és a Z generáció a munkaerőpiacon

A vállalatok folyamatosan keresik az ideális megoldást a fiatal tehetségek kiválasztására és megtartására. Az igazi kihívás a cégek számára – még úgy is, hogy az Y és Z generációs munkavállalók egyre többen vannak a munkaerőpiacon – a tehetségek megszólítása és érdeklődésének felkeltése a szervezet és a munka világa iránt.

A transzgenerációs hatások nyomában

A transzgenerációs hatások, vagyis azok a szemléletek, viselkedésminták, gondolkodási formák, melyeket felmenőink hagytak ránk örökül, a pszichológiai kutatások fontos részterülete.

Tippek a frontot okozó tünetek ellen

Az időjárás, a frontok alakulása sokunk életét befolyásolja napi szinten, akár tudunk róla, akár nem. Vannak ugyanis, akik nem is hozzák összefüggésbe az időnkénti elviselhetetlen fejfájásukat, ízületi fájdalmaikat, rossz közérzetüket, például egy közelgő melegfront érkezésével.

Szabadtéri sportok a lezárások idejére

Igaz, még mindig érvényben vannak a korlátozások, azonban a tavasz is megállíthatatlanul közeleg. Egyre jobb idő van, nekünk pedig szükségünk van a friss levegőre és a testmozgásra. Egyrészt mentálisan, másrészt pedig az immunrendszerünk szempontjából sem árt, ha rendszeresen sportolunk.

Önfejlesztő applikációk

Mai rohanó világunkban sokszor a saját dolgainkat is nehéz fejben tartani. Nincs időnk órákat olvasni, kikapcsolódni, de főleg nem önfejlesztő tevékenységeket végezni. Napjaink igényeihez igazítva, szinte mindenre van már applikáció, így az önfejlesztésre is van tömörített megoldás.