Menü

Ami hiányozni fog a karantén után

Amikor először megtudtuk, hogy március 16-tól „home” maradunk és „home” tanulunk a gyerekkel, „home” dolgozunk, „home” óvodát nyitunk és „home” lesz minden, akkor hirtelen nem is tudtuk mivel jár, majd szép lassan beletanultunk, bár kimerülté tett mindenkit ez az időszak, pláne idegileg. A karantén keserves kényszerdöntés volt és a javunkat szolgálta, mégis nehéz volt elviselni a bezártságot, azonban kétségtelenül voltak, vagy vannak olyan oldalai, amelyek azt hiszem mégis a javunkat szolgálták.

Bizony nem volt egyszerű a „home office” összehangolása a digitális távoktatással, mégis összességében több minőségi idő jutott egymásra. A kevésbé fontos dolgokat megtanultuk kicsit elengedni, a számunkra fontos embereket pedig megbecsülni.

Az elszigeteltség jó dolgokat is kihozhat az emberből, például elkezdi keresni mások társaságát - még ha csak a virtuálisan is.

Erősítettük azokat a képességeinket, amelyekre a stresszhelyzetben támaszkodni tudtunk és átsegített a nehéz helyzeteken.

Letesztelhettük alkalmazkodóképességünket, a türelmünket, a kreativitásunkat, segítőkészségünket, önmagunk iránt érzett szeretetünket, önbecsülésünket.

A krízis alatt változott az értékrendszerünk, megtanultuk, mi az igazán fontos az életünkben, s néhány emberi kapcsolatunk felértékelődött. Jutott idő arra, ami igazán számít: számos örömteli tevékenységre, csendes elmélyedésre, családi együttlétekre, meghitt beszélgetésekre.

Ha csak az jut eszembe, hogy sokan megtanultak kenyeret sütni, meg bármit sütni, főzni, vagy egyszerűen bele láttunk a tanárok, tanítók munkájába.

Sokan újra felfedezték, milyen csodálatos az őket körülvevő természet, a szűkebb és tágabb környezetünk csodás vidékei, erdők, mezők, tavak. Jutott idő sportolni, kocogni, jógázni, tornázni. Nem volt a reggeli rohanás sem, tovább aludtunk a gyerekekkel.

Kevesebbszer és kevesebbet vásároltunk, s rájöttünk, valójában lényegesen kevesebb pénzből is ki lehet jönni, mint ahogy azt eddig tettük. Javult a házasságunk, vagy párkapcsolatunk, vagy épp sajnos kiderült, hogy mely dolgok nem működnek, de mindenképp tanulságos időszak volt.

A házi kedvencek is több odafigyelést kapnak, nem hagytuk őket otthon egyedül.

Az egyik legfontosabb, amit a karanténból magunkkal hozhatunk, hogy pozitívabbá tehetjük az életszemléletünket, a hozzáállásunkat. Megtanulhatjuk értékelni az élet apró szépségeit, meglátni a pozitív dolgokat. Lehetőség nyílt új rítusok kialakítására, pozitív gondolatokra és cselekedetekre, a rendszeres testmozgásra, kreatív tevékenységekre, melyek mind–mind a karantén hasznos történései voltak és melyek az életünk bármely szakaszában csak hasznunkra válnak.

Digitális demencia – erre figyelj

A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.

Újra divat a kamra – a modern konyhák egyik legpraktikusabb helyisége

Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy egy családi házhoz kamra is tartozott. Aztán a modern, egybenyitott konyhák térhódításával sokan úgy gondolták, nincs többé szükség rá. Most azonban úgy tűnik, a kamra újra reneszánszát éli. Nem feltétlenül úgy, mint régen, hanem korszerűbb, praktikusabb formában.

Pár dolgot nézz át a házon még a hideg előtt – így készítsd fel otthonodat a fűtési szezonra

Az ősz nemcsak a színes leveleket és a hűvösebb reggeleket hozza magával, hanem azt is jelzi, hogy hamarosan újra szükség lesz a fűtésre. A hideg beköszönte előtt érdemes egy kicsit körbejárni a házat, és átnézni azokat a részeket, amelyek nyáron talán eszünkbe sem jutottak. Egy kisebb javítás vagy karbantartás most még egyszerűbb lehet, mint akkor, amikor már mínuszok vannak odakint.

Október 1. – Az Idősek Világnapja: figyelem, szeretet és megbecsülés

Október 1-je az Idősek Világnapja, amely minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy az idősebb generáció tagjai milyen fontos szerepet töltenek be családjainkban és közösségeinkben. Ez a nap nem csupán az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy jobban odafigyeljünk azokra, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, családot neveltek, közösségeket építettek, és rengeteg tapasztalatot adtak át a következő generációknak.

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.