Ami hiányozni fog a karantén után
- Dátum: 2020.06.03., 20:13
- Martinka Dia
- alkalmazkodóképesség, bezártság, digitális távoktatás, emberi kapcsolat, értékrendszer, felértékelődik, főz, házasság, házi kedvenc, home, home office, karantén, kényszer, kreativitás, krízis, megbecsül, önbecsülés, rítus, rohanás, stresszhelyzet, süt, szeretet, szokás, tanulás, tanulságos, testmozgás., türelem, vásárlás, virtuális
Amikor először megtudtuk, hogy március 16-tól „home” maradunk és „home” tanulunk a gyerekkel, „home” dolgozunk, „home” óvodát nyitunk és „home” lesz minden, akkor hirtelen nem is tudtuk mivel jár, majd szép lassan beletanultunk, bár kimerülté tett mindenkit ez az időszak, pláne idegileg. A karantén keserves kényszerdöntés volt és a javunkat szolgálta, mégis nehéz volt elviselni a bezártságot, azonban kétségtelenül voltak, vagy vannak olyan oldalai, amelyek azt hiszem mégis a javunkat szolgálták.
Bizony nem volt egyszerű a „home office” összehangolása a digitális távoktatással, mégis összességében több minőségi idő jutott egymásra. A kevésbé fontos dolgokat megtanultuk kicsit elengedni, a számunkra fontos embereket pedig megbecsülni.

Az elszigeteltség jó dolgokat is kihozhat az emberből, például elkezdi keresni mások társaságát - még ha csak a virtuálisan is.
Erősítettük azokat a képességeinket, amelyekre a stresszhelyzetben támaszkodni tudtunk és átsegített a nehéz helyzeteken.
Letesztelhettük alkalmazkodóképességünket, a türelmünket, a kreativitásunkat, segítőkészségünket, önmagunk iránt érzett szeretetünket, önbecsülésünket.
A krízis alatt változott az értékrendszerünk, megtanultuk, mi az igazán fontos az életünkben, s néhány emberi kapcsolatunk felértékelődött. Jutott idő arra, ami igazán számít: számos örömteli tevékenységre, csendes elmélyedésre, családi együttlétekre, meghitt beszélgetésekre.
Ha csak az jut eszembe, hogy sokan megtanultak kenyeret sütni, meg bármit sütni, főzni, vagy egyszerűen bele láttunk a tanárok, tanítók munkájába.

Sokan újra felfedezték, milyen csodálatos az őket körülvevő természet, a szűkebb és tágabb környezetünk csodás vidékei, erdők, mezők, tavak. Jutott idő sportolni, kocogni, jógázni, tornázni. Nem volt a reggeli rohanás sem, tovább aludtunk a gyerekekkel.
Kevesebbszer és kevesebbet vásároltunk, s rájöttünk, valójában lényegesen kevesebb pénzből is ki lehet jönni, mint ahogy azt eddig tettük. Javult a házasságunk, vagy párkapcsolatunk, vagy épp sajnos kiderült, hogy mely dolgok nem működnek, de mindenképp tanulságos időszak volt.
A házi kedvencek is több odafigyelést kapnak, nem hagytuk őket otthon egyedül.

Az egyik legfontosabb, amit a karanténból magunkkal hozhatunk, hogy pozitívabbá tehetjük az életszemléletünket, a hozzáállásunkat. Megtanulhatjuk értékelni az élet apró szépségeit, meglátni a pozitív dolgokat. Lehetőség nyílt új rítusok kialakítására, pozitív gondolatokra és cselekedetekre, a rendszeres testmozgásra, kreatív tevékenységekre, melyek mind–mind a karantén hasznos történései voltak és melyek az életünk bármely szakaszában csak hasznunkra válnak.
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Művészetterápia, a felszabadító alkotás
Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.
Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola
Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.