Menü

Kevés folyadék hatásai

Az emberi szervezet körülbelül 75 százalékát víz alkotja. Ez az életkor függvényében változhat, és szerveink is eltérő mértékben tartalmazzák az éltető nedűt. A tüdő 90%-a víz, az izmok 75%-a, az agy pedig 85%-ban tartalmazza azt.

Nem véletlen tehát, hogy a nem megfelelő mennyiségű vízfogyasztás alapvetően nyomja rá közérzetét közérzetünkre és egészségi állapotunkra. A víz szállítja a tápanyagokat a szervezetben, gondoskodik a felesleges melléktermékek eltávolításáról, a belélegzett levegő párásításáról, és persze fontos belső szerveinket is víz alkotja egyfajta rugalmas burkolatként. Lényeges tehát, hogy minden nap gondoskodjunk minimum három liter víz fogyasztásáról, ellenkező esetben egészségünk láthatja kárát annak, ha nem figyelünk erre.

A bőrszárazsággal kapcsolatban sokan azt gondolják, hogy mindössze a nem megfelelő tisztálkodó szerek lehetnek a felelősek. Tény pedig, hogy a bőr 80%-ban vizet tartalmaz, így ennek a mennyiségnek a csökkenése egyértelműen száraz bőrt eredményez. A szervezet ugyanis dehidratált állapot esetében elsősorban a nem létfontosságú szervektől vonja el a nedvességet, így például a bőrtől. A hidratálásra a szépség érdekében is érdemes lehet odafigyelni, ugyanis a kiszáradt bőr gyorsabban öregedik, ráncok jelennek meg rajta. Jó hír viszont, hogy amint elkezdesz ügyelni a megfelelő folyadékbevitelre, azt bőröd is meghálálja

Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy akár életveszélyes állapot is kialakulhat abból, ha nem iszunk eleget. Ha tartósan túl kevés folyadékhoz jut ugyanis a szervezet, akkor a vér besűrűsödik, amit a szív nehezebben tud a szervezetben áramoltatni. Ennek nem csak szívproblémák lehetnek a következményei, hanem akár agyvérzés is.

A szénhidrátokat a szervezet közvetlenül a folyadékokkal együtt tárolja. Ezért adunk le néhány kilót akkor, amikor kizárjuk a szénhidrátokat az étrendünkből. Ez valóban jól mutat a mérlegen, de nem tesz jót a hidratációs szintünknek. Ráadásul mivel az olyan szénhidrátok, mint a zabkása, a teljes kiőrlésű gabonából készült tészta vagy a barna rizs a főzés során magukba szívják a vizet, fogyasztásukkal a hidratáció szintjét is növelhetjük. Ha azonban kizárod ezeket az étrendedből, akaratlanul a folyadékbeviteled szintjét is csökkented.

Az edzés utáni kiszáradásra általában úgy tekintünk, mint a profi sportolók problémája, pedig valahányszor izzadásig folytatsz egy testmozgást, a szervezet vizet veszít. Ha pedig hétről hétre mindig többet izzadsz ki, mint amennyit visszapótolsz, végül dehidratáció alakulhat ki

Ha már nehezen tudod megjegyezni, hogy eleget igyál a nap folyamán, érdemes egy kis játékot játszani: tarts mindig egy pohár vizet a kezed ügyében, és minden nap vezess összesítést az elfogyasztott mennyiségről.

Szerző: Udvari Fanni

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?