Menü

Komfortzónák és tudattalan gátak

„Most kiléptem a komfortzónámból” – hangzik el sokszor a szánkból, általában olyankor, mikor valami teljesen átlagos dolgot csinálunk. Mivel nem vagyunk egyformák, nem ugyanazok a tevékenységek töltenek el örömmel, vagy okoznak nehézséget. A nehézség pedig nem feltétlenül a képességeinkben vagy azok hiányában rejlik, hanem az attitűdünkben. A félelmeink, a korlátaink, a világnézeteink mind-mind meghatározóak arra nézve, hogy van-e affinitásunk valamihez, vagy pedig nincs. Ha nincs, akkor már a legegyszerűbb dolog is tűnhet hatalmas kihívásnak.

Komfortzónának azt az átlaghelyzetet nevezzük, amelyben a mindennapjaink során részt veszünk, és viszonylag kényelmesen érezzük benne magunkat, vagyis érzelmileg nem erőltet meg az ebben való mozgás. Nagyjából a mindennapos tevékenységeink tartoznak bele, illetve azok a nem megszokott dolgok, amelyeket örömmel csinálunk. Ez nem egy átléphetetlen határvonal, csupán egy olyan görbe, amelynek a kitérése nem túl nagy. Azonban vannak olyan tevékenységek, melyek jóval kívül helyezkednek ezen. Amelyeket nem nagy kedvvel, vagy egyenesen szorongva csinálunk. Legalábbis ezt gondoljuk róla.

Vannak, akiknek az idegenekkel való beszélgetés is egy nehezen elképzelhető dolog, ők egy tudattalan gát mögé helyezik magukat, s elhiszik, hogy csak hatalmas erőfeszítések árán küzdhetik át magukat rajta. De vannak olyanok is, akiknek szinte minden belül esik az ingerküszöbükön, és csak nagyon kevés dolog van, ami meghaladja a kényelemérzetüket. Nagyon nagy különbség van ilyen téren a félénk és introvertált, illetve a bevállalós, extrovertált emberek között. Ugyanis azok, akiknek eleve tágabb a komfortzónájuk, kicsit könnyebben is feszegetik a határaikat, mivel el is hiszik magukról, hogy mindent be tudnak vállalni. Azok pedig, akik kis dolgokban kevésbé hajlamosak engedni, nagyobb valószínűséggel beszélik le magukat olyan dolgokról, melyek esetlegesen nagyobb érzelmi kihívást jelentenek számukra. Valahol tehát a komfortzóna kérdése a bizalommal, és főképpen az önbizalommal van összefüggésben. Hogy mennyire hisszük el, hogy amibe éppen belevágunk, az végződhet jól is, és mennyire bízunk meg abban a személyben, aki ebben a tevékenységben mellettünk van.

Vannak olyanok, akik önállóan szinte soha nem lépnek át bizonyos határokon, mások kedvéért azonban akár vakon is belemennek érdekes helyzetekbe. Ez egyrészről bátor dolog, másrészről veszélyes is. Azonban, ha a megfelelő emberek útmutatását követjük, és csak az ésszerűség határain belül mozogva próbálunk ki új dolgokat, a komfortzónánkból való kilépésnek rengeteg pozitív hozadéka lehet.

Varga Ágnes Kata

A projekció jelentése

A projekció pszichológiai mechanizmus, amely segít elkerülni a kellemetlen belső élményeket, érzéseket vagy konfliktusokat azáltal, hogy ezeket a saját magunkban érzett dolgokat a külvilágra vetítjük. Alapvetően arról van szó, hogy a bennünk lévő, elviselhetetlen indulatokat vagy félelmeket a másik személyre hárítjuk, miközben nem vesszük észre, hogy ezek valójában saját magunkban is jelen vannak.

Az igaz szerelem jelei

A szerelem jelei tudományos szempontból jól meghatározottak, és az agyi aktivitás vizsgálata révén a kutatók pontosan megfigyelték, hogyan hat a szerelem a biológiai folyamatokra. A következőkben bemutatott 11 jel segíthet felismerni, hogy valóban szerelmesek vagyunk.

A boldogság nem minden. Mi kell még egy párkapcsolathoz?

A filmek, a reklámok és a közösségi média gyakran csap be minket azzal, hogy azt közvetíti, hogy a jó párkapcsolat egyetlen mutatója a boldogság. Azt látjuk, hogy emberek mosolyognak, ölelkeznek és szeretik egymást. Néha persze van nem kevés dráma is, de emögött nem látjuk azt a sok kompromisszumot, szervezést, energiát, lemondást, amitől ezek a percek létrejöhetnek. Valójában miről szól a párkapcsolati jólét, vagy más szóval elégedettség?

A fogproblémák lelki okai

A fogak és általában a száj egészsége szorosan összefonódik a lelki és érzelmi állapotunkkal. Az írásban bemutatott nézőpont szerint a fogaink nem csupán fizikai struktúrák, hanem személyiségünk kifejeződései is, amelyek a belső világunkat tükrözik. Az érzelmi stressz, a feldolgozatlan érzések és a „rágódás” hatással van a száj pH-értékére, ami a fogszuvasodás kialakulásában is szerepet játszik.

Hogyan lépjünk túl az ünnepi találkozásokon?

A karácsony utáni időszak sokak számára kihívást jelenthet. A vidám sokszor kötelező jellegű összejövetelek és a szabadnapok után hirtelen visszazökkenni a mindennapok monotonitásába nem könnyű feladat. Ez az állapot fáradtsággal, levertséggel, sőt, időnként szorongással is járhat. De miért alakul ki ez az érzés, és hogyan kezelhetjük hatékonyan?