Komfortzónák és tudattalan gátak
- Dátum: 2020.07.05., 23:32
- Varga Ágnes Kata
- bizalom, elme, érzelem, kényelem, komfort, komfortzóna, lélek, mindennapok, önbizalom, psziché, pszichológia, szabadidő, személyiség. énkép
„Most kiléptem a komfortzónámból” – hangzik el sokszor a szánkból, általában olyankor, mikor valami teljesen átlagos dolgot csinálunk. Mivel nem vagyunk egyformák, nem ugyanazok a tevékenységek töltenek el örömmel, vagy okoznak nehézséget. A nehézség pedig nem feltétlenül a képességeinkben vagy azok hiányában rejlik, hanem az attitűdünkben. A félelmeink, a korlátaink, a világnézeteink mind-mind meghatározóak arra nézve, hogy van-e affinitásunk valamihez, vagy pedig nincs. Ha nincs, akkor már a legegyszerűbb dolog is tűnhet hatalmas kihívásnak.
Komfortzónának azt az átlaghelyzetet nevezzük, amelyben a mindennapjaink során részt veszünk, és viszonylag kényelmesen érezzük benne magunkat, vagyis érzelmileg nem erőltet meg az ebben való mozgás. Nagyjából a mindennapos tevékenységeink tartoznak bele, illetve azok a nem megszokott dolgok, amelyeket örömmel csinálunk. Ez nem egy átléphetetlen határvonal, csupán egy olyan görbe, amelynek a kitérése nem túl nagy. Azonban vannak olyan tevékenységek, melyek jóval kívül helyezkednek ezen. Amelyeket nem nagy kedvvel, vagy egyenesen szorongva csinálunk. Legalábbis ezt gondoljuk róla.
Vannak, akiknek az idegenekkel való beszélgetés is egy nehezen elképzelhető dolog, ők egy tudattalan gát mögé helyezik magukat, s elhiszik, hogy csak hatalmas erőfeszítések árán küzdhetik át magukat rajta. De vannak olyanok is, akiknek szinte minden belül esik az ingerküszöbükön, és csak nagyon kevés dolog van, ami meghaladja a kényelemérzetüket. Nagyon nagy különbség van ilyen téren a félénk és introvertált, illetve a bevállalós, extrovertált emberek között. Ugyanis azok, akiknek eleve tágabb a komfortzónájuk, kicsit könnyebben is feszegetik a határaikat, mivel el is hiszik magukról, hogy mindent be tudnak vállalni. Azok pedig, akik kis dolgokban kevésbé hajlamosak engedni, nagyobb valószínűséggel beszélik le magukat olyan dolgokról, melyek esetlegesen nagyobb érzelmi kihívást jelentenek számukra. Valahol tehát a komfortzóna kérdése a bizalommal, és főképpen az önbizalommal van összefüggésben. Hogy mennyire hisszük el, hogy amibe éppen belevágunk, az végződhet jól is, és mennyire bízunk meg abban a személyben, aki ebben a tevékenységben mellettünk van.
Vannak olyanok, akik önállóan szinte soha nem lépnek át bizonyos határokon, mások kedvéért azonban akár vakon is belemennek érdekes helyzetekbe. Ez egyrészről bátor dolog, másrészről veszélyes is. Azonban, ha a megfelelő emberek útmutatását követjük, és csak az ésszerűség határain belül mozogva próbálunk ki új dolgokat, a komfortzónánkból való kilépésnek rengeteg pozitív hozadéka lehet.
Varga Ágnes Kata
Milyen az arcmemóriád?
Bárkivel megtörténhet, hogy az utcán nem ismeri fel ismerőseit, akik ezen megsértődnek, pedig nem is biztos, hogy ennek az az oka, hogy valakit el akarunk kerülni, csak szimplán nem vettük észre. Ennen oka lehet az arcvakság.
Mi áll a függőségek mögött valójában?
Szinte mindenkinek megvan a saját függősége, ami nem csak alkohol lehet, de akár a kávé vagy a sport is.
5 gyakori, gondolati síkon történő önbántalmazás
Külső szemmel talán úgy tűnhet, hogy a fiatalok számára az élet könnyű, lehetőségekkel teli és még bárhogy alakulhatnak a dolgaik a karrier, párválasztás, vagy családalapítás szempontjából. Ez azonban egy idealizált és sztereotip kép, amely eltakarja azt, hogy a fiatal felnőttek milyen nehézségekkel küzdenek, hogy valóban megéljék önmagukat és az eléjük táruló lehetőségeket.
Kik a helikopter- és fűnyíró szülők?
A helikopter szülőség fogalmával talán már többen is találkozhattunk. A fűnyíró szülő tulajdonképpen ennek csak egy továbbfejlesztett változata, amely nemrégiben került be a köztudatba. Míg a helikopterszülőség csak egyfajta túlgondoskodást jelent, addig a fűnyíró szülők azon emberek, akik a gyerekük útja elöl szó szerint minden akadályt elhárítanak, akár mások kárára is. Az írásban arra kaphatunk választ, hogy mi motiválja ezen szülőket? Valamint, hogy hogyan árthatnak ezzel gyereküknek.
Mi az a dopamin öltözködés?
Ki gondolná, hogy van kapcsolat az öltözködésünk és a közérzetünk között? A színes ruhák vajon tényleg segítenek abban, hogy boldogabbak legyünk, hogy jobb legyen a hangulatunk? Ezekre a kérdésekre a „dopamine dressing”, azaz a dopamin öltözködés adhat választ, erről írunk mai cikkünkben.