Menü

Őszinteség vagy kedvesség?

A minap egy lánybúcsú révén volt szerencsém hallani, ahogyan egy férfi és egy nő között parázs vita bontakozik ki az őszinteség és a kedvesség fontosságáról. Hogy egy házasságban melyik előbbre való, azt talán csak azok tudják, akik hosszú évtizedeket leéltek már együtt. Az őszinteség a bizalom egyik kulcsfontosságú alapja, amely nélkül nemigen működhet sem baráti kapcsolat, sem szerelem. De hogy minden esetben vakon és kíméletlenül őszinték legyünk-e, nos, arra nincs recept.

Valószínűleg az a legjobb, ha az őszinte véleményünk és gondolatunk egyben kedves is. Ha anélkül lehetünk teljesen őszinték, hogy az bántana valakit, az még a filmekben is csak ritkán fordul elő. Talán a realitáshoz az a mondat áll legközelebb, amelyet oly’ sok férfitól hallhattunk már: „Légy kedves, ha a ruhájáról kérdez, és légy őszinte, ha az érzéseidről!”. Lebutítva mindez annyit jelent, hogy az igazán fontos dolgokban sokkal inkább becsülendő az őszinteség, még akkor is, ha az esetleg valamilyen negatív hozadékkal jár. A meghatározó érzelmi és kapcsolati kérdések nem olyan dolgok, amelyek igénylik vagy egyáltalán elbírják a szépítést. A kendőzetlen őszinteség minden ilyen esetben elengedhetetlen, hiszen minden ferdítés, minden kisebb füllentés hatalmas károkat okozhat, ami jóval túlmutat egy kis sértődöttségen vagy megbántottságon.

Viszont nem eshetünk át a ló túloldalára sem. Bármennyire is fontosnak tartjuk a szavahihetőséget, olykor jobb csendben maradni. A véleményünk egy olyan dolog, amivel mindig rendelkezünk, de nem mindig kell kimondani. Ettől sem hazugok nem leszünk, sem megbízhatatlanok. A felesleges konfliktusok keltése túlzott, kéretlen őszinteséggel, nem egy barátságot és párkapcsolatot tönkretett már.

És azt se felejtsük el, hogy a kedvesség nem kifejezetten az, ahogyan elmondjuk a dolgokat, hanem ahogyan gondolunk rájuk! Nem ott kell elkezdeni a kedvességet, hogy szépeket mondunk másoknak, vagy mosolyogva nézünk a szemükbe, hanem fejben. Úgy kell néznünk és gondolnunk az emberekre, hogy a lehető legjobb véleményünk lehessen róluk. Meg kell látnunk bennük a pozitívumokat, és jó szándékkal kell hozzájuk fordulnunk. Ha így teszünk, valószínűleg a kedves és az őszinte megnyilvánulásaink többször fogják fedni egymást.

Varga Ágnes Kata

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.