Szépítő kedvesség
- Dátum: 2020.08.29., 19:50
- Varga Ágnes Kata
- agy, belső, érzelem, kapcsolat, kedvesség, külső, lélek, mosoly, negatív, pozitív, psziché, pszichológia, reakció
Kedvesnek lenni erőltetetten nemigen lehet. Vannak emberek, akiknek a személyiségéhez jobban hozzátartozik, mások komoly erőfeszítéseket tesznek érte. De azt nem mondhatjuk, hogy lehetetlen viselkedésformáról lenne szó. Alapvetően a mindennapjaink során ez az attitűd a jellemző és a keresendő, a társadalmilag elfogadott.
A legtöbb tulajdonsággal ellentétben a kedvesség meglátszik az ember arcán. Önmagában a látvány semmi biztossal nem kecsegtet, de gesztusokkal, hangszínnel és hanglejtéssel együtt viszonylag megbízható képet ad.
Az emberi agy olyan mechanizmusok alapján működik, hogy a kedvességet bizonyos paraméterekhez társítja, amely paramétereket meg tud találni egy emberi arcon. A legalapvetőbb ezek közül a mosoly. Egy olyan embert, aki többet mosolyog, jóval többen tartanak közvetlennek, jószándékúnak és megközelíthetőnek, mint azokat, akik csak okkal mosolyognak. Igen érdekes az is, hogy a kedves mosolyú embereket sokkal többen tartják szépnek. Mi lehet ennek az oka?
Az emberi elme a szépet, a kellemeset részesíti előnyben, és ezeket általában valamilyen érzelmi tényező indítja el bennünk. Fogandók leszünk olyan látványra, amelyet szívesen nézünk, ami pozitív hatást vált ki belőlünk, ezáltal jó érzéssel tölt el. Ez történik akkor is, mikor kedves emberrel találkozunk. Egyrészt az agyunk kiemeli őt a többi ember közül, akiket látunk, mivel a sok semleges inger között még inkább felerősödik az az egy, amely valamilyen hatással van ránk. Ezért az átlagtól eltérő viselkedésű embereket mindig megjegyezzük valamilyen módon. Ha pedig valaki érzelmileg pozitívan hat ránk, sokkal több pozitív jelzővel látjuk el, mint egyébként tennénk. Tehát ugyanazt az embert szebbnek fogjuk tartani, ha pozitív érzelmi reakcióra ösztönöz minket a kedvességével. Így nem csupán lelki értelemben, hanem fizikai értelemben is megszépít a kedvesség.
Varga Ágnes Kata
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.
A kamaszkori szorongás árnyékában
A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.