Szépítő kedvesség
- Dátum: 2020.08.29., 19:50
- Varga Ágnes Kata
- agy, belső, érzelem, kapcsolat, kedvesség, külső, lélek, mosoly, negatív, pozitív, psziché, pszichológia, reakció
Kedvesnek lenni erőltetetten nemigen lehet. Vannak emberek, akiknek a személyiségéhez jobban hozzátartozik, mások komoly erőfeszítéseket tesznek érte. De azt nem mondhatjuk, hogy lehetetlen viselkedésformáról lenne szó. Alapvetően a mindennapjaink során ez az attitűd a jellemző és a keresendő, a társadalmilag elfogadott.
A legtöbb tulajdonsággal ellentétben a kedvesség meglátszik az ember arcán. Önmagában a látvány semmi biztossal nem kecsegtet, de gesztusokkal, hangszínnel és hanglejtéssel együtt viszonylag megbízható képet ad.
Az emberi agy olyan mechanizmusok alapján működik, hogy a kedvességet bizonyos paraméterekhez társítja, amely paramétereket meg tud találni egy emberi arcon. A legalapvetőbb ezek közül a mosoly. Egy olyan embert, aki többet mosolyog, jóval többen tartanak közvetlennek, jószándékúnak és megközelíthetőnek, mint azokat, akik csak okkal mosolyognak. Igen érdekes az is, hogy a kedves mosolyú embereket sokkal többen tartják szépnek. Mi lehet ennek az oka?
Az emberi elme a szépet, a kellemeset részesíti előnyben, és ezeket általában valamilyen érzelmi tényező indítja el bennünk. Fogandók leszünk olyan látványra, amelyet szívesen nézünk, ami pozitív hatást vált ki belőlünk, ezáltal jó érzéssel tölt el. Ez történik akkor is, mikor kedves emberrel találkozunk. Egyrészt az agyunk kiemeli őt a többi ember közül, akiket látunk, mivel a sok semleges inger között még inkább felerősödik az az egy, amely valamilyen hatással van ránk. Ezért az átlagtól eltérő viselkedésű embereket mindig megjegyezzük valamilyen módon. Ha pedig valaki érzelmileg pozitívan hat ránk, sokkal több pozitív jelzővel látjuk el, mint egyébként tennénk. Tehát ugyanazt az embert szebbnek fogjuk tartani, ha pozitív érzelmi reakcióra ösztönöz minket a kedvességével. Így nem csupán lelki értelemben, hanem fizikai értelemben is megszépít a kedvesség.
Varga Ágnes Kata
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.
A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.