Menü

Szépítő kedvesség

Kedvesnek lenni erőltetetten nemigen lehet. Vannak emberek, akiknek a személyiségéhez jobban hozzátartozik, mások komoly erőfeszítéseket tesznek érte. De azt nem mondhatjuk, hogy lehetetlen viselkedésformáról lenne szó. Alapvetően a mindennapjaink során ez az attitűd a jellemző és a keresendő, a társadalmilag elfogadott.

A legtöbb tulajdonsággal ellentétben a kedvesség meglátszik az ember arcán. Önmagában a látvány semmi biztossal nem kecsegtet, de gesztusokkal, hangszínnel és hanglejtéssel együtt viszonylag megbízható képet ad.

Az emberi agy olyan mechanizmusok alapján működik, hogy a kedvességet bizonyos paraméterekhez társítja, amely paramétereket meg tud találni egy emberi arcon. A legalapvetőbb ezek közül a mosoly. Egy olyan embert, aki többet mosolyog, jóval többen tartanak közvetlennek, jószándékúnak és megközelíthetőnek, mint azokat, akik csak okkal mosolyognak. Igen érdekes az is, hogy a kedves mosolyú embereket sokkal többen tartják szépnek. Mi lehet ennek az oka?

Az emberi elme a szépet, a kellemeset részesíti előnyben, és ezeket általában valamilyen érzelmi tényező indítja el bennünk. Fogandók leszünk olyan látványra, amelyet szívesen nézünk, ami pozitív hatást vált ki belőlünk, ezáltal jó érzéssel tölt el. Ez történik akkor is, mikor kedves emberrel találkozunk. Egyrészt az agyunk kiemeli őt a többi ember közül, akiket látunk, mivel a sok semleges inger között még inkább felerősödik az az egy, amely valamilyen hatással van ránk. Ezért az átlagtól eltérő viselkedésű embereket mindig megjegyezzük valamilyen módon. Ha pedig valaki érzelmileg pozitívan hat ránk, sokkal több pozitív jelzővel látjuk el, mint egyébként tennénk. Tehát ugyanazt az embert szebbnek fogjuk tartani, ha pozitív érzelmi reakcióra ösztönöz minket a kedvességével. Így nem csupán lelki értelemben, hanem fizikai értelemben is megszépít a kedvesség.

Varga Ágnes Kata

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?

Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert

Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.

A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?

Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.

Láthatatlan határátlépések – hogyan rombolja a bizalmat a mikromegcsalás?

Elég egy ártatlannak tűnő üzenet vagy egy beszélgetés, amelyet a partner elől elrejtenek. A digitális korszak új helyzeteket teremtett a párkapcsolatokban, és ezzel együtt új fogalmak is megjelentek. Ilyen például a mikromegcsalás jelensége is, amely ugyan nem jár fizikai hűtlenséggel, mégis komoly konfliktusokhoz vezethet.

Mosolyogj többet! – A mosolygás ereje a mindennapokban

A mosoly az emberiség egyik legegyszerűbb, mégis legerősebb kommunikációs eszköze. Nem kerül semmibe, mégis értéket ad annak, aki kapja, és annak is, aki adja.