Alvásmegvonás hatásai
- Dátum: 2020.09.01., 04:39
- Udvari Fanni
- alvás, alváshiány, fáradtság, kimerültség, levertség, megvonás, szervezet, tünetek
Az alváshiány káros hatásai messze túlmutatnak azon, hogy folyamatosan fáradtnak érezzük magunkat. Az éjszakai pihenés mennyiségének tartós csökkenése vagy minőségének romlása komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában.
Az emberi szervezetnek átlagosan 7-9 óra alvásra van szüksége egy nap. Az alvatlanságnak első jelei 24 óra után jelentkeznek: fájnak a szemeid, nehéz őket nyitva tartani, a fejed kellemetlenül lüktet, rázhat a hideg, hányingered lehet. Az alváshiány ráadásul gyorsan csökkenti a motivációt.
A lefolyás azzal kezdődik, hogy a személy testhőmérséklete instabillá válik és elkezd izzadni. A kialvatlan ember teljesítménye fokozatosan csökken. A hosszú ideig történő alvásmegvonásnál legyengül az immunrendszer és növekszik az esély a szív és érrendszeri megbetegesekre.
Ha az ember nem alszik eleget, érzelmi tartalékai lecsökkenek, kevésbé képes alkalmazkodni. Az események sokkal jobban megviselik érzelmeit. Hetvenkét órás vagy hosszabb ébrenlét után az ember gyakran úgy érzi, hogy üldözik, és enyhén paranoiás lesz.
Ha egy ember nem aludhat, az élet fenntartásához szükséges funkciók mindegyike sérül. Az immunrendszer már nem tud minket megfelelően megvédeni, és ezek a negatív hatások még erőteljesebben jelentkeznek, ha sérültek, betegek vagyunk.
A gyógyulási folyamatok is lelassulnak és a fájdalomérzet erősebbé válik. Végül a létfontosságú szervek működése leáll és örökre elalszunk. A szakértők szerint az alvásmegvonás 14 nap után halálos.
Félünk a jövőtől
Ha már ennyi negatív érzelmet és gondolatot magunkra húzunk az alváshiány által, akkor már senki sem lepődik meg azon, hogy a jövőtől is jobban félünk. Elvégeztek egy kísérletet egyéjszakás alváshiányos állapotban, illetve kipihenten is. A résztvevőknek képeket mutogattak, és némelyiknél jelezték, hogy most a nyugalom megzavarására alkalmas kép fog következni. Alváshiányos állapotban sokkal nagyobb volt az erre adott testi félelmi reakció, amit a rájuk kötött műszerekkel mértek, mint kipihenten. Az alanyok jobban féltek pusztán azért, mert fáradtak voltak.
Kevésbé bírjuk a párunkat
Ez is beleillik az eddigi mintába: ha az egész világ rosszabb hely, amikor nem alszunk, akkor nyilván a partnerünk is kevésbé jó fej. Ezt is találták: alvásmegvonás után a párok jóval kevesebb hálát és tiszteletet éreztek egymás iránt, mint amikor kipihentek voltak. Ebben az az érdekes, hogy elég volt a pár egyik felének fáradtnak lenni, és mindkét tagra igazzá vált, hogy kevésbé pozitív érzésekkel fordul a másik felé.
Nemcsak a belső érzelmi világunk sínyli meg tehát az alváshiányt, de a kapcsolataink is. Az empátia az egyik legfontosabb tulajdonság ahhoz, hogy virágzó kapcsolataink legyenek. Minél fáradtabbak vagyunk, annál kevésbé tudunk empátiát érezni mások iránt.
Minél kevesebbet alszunk, annál negatívabb élményeket tapasztalunk meg az érzelmi életünk terén.
Szerző: Udvari Fanni
Mi az a Hatha-jóga és miben segít?
A Hatha-jóga a légzés és a mozgás kombinációjából áll. A jóga bármelyik jógastílusban tanított fizikai testhelyzetre is utal, lényegében a hatha-jóga egy gyűjtőfogalom, amely a tudatosság elérésére használt testgyakorlatokat és légzéstechnikákat írja le.
Dermatillománia, mit tudsz a bőrtépkedésről?
A bőrkapirgálás alapvetően nem gond addig, amíg az ember nem rögeszmésen teszi ezt a testével, viszont amikor már kényszeresen csinálja, akkor további gondokat eredményez.
Túlfogyasztás vagy No-buy 2025?
A túlfogyasztás korunk egyik legnagyobb problémája, melynek száma országonként más és más. 2024-ben már május 25-én eljött a túlfogyasztás napja – ez azt jelenti, hogy kevesebb mint öt hónap alatt feléltük az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. A kérdés az, miként csökkenthetjük az úgynevezett ökológiai lábnyomunkat.
Száraz január
Alkoholmentes italok, újévi fogadalmak, elhatározások és egy újabb kihívás: elindult a száraz január!
Mivel foglalkozik az oszteopátia?
Az oszteopátia filozófiája egyfajta holisztikus megközelítés, melynek célja a szervezet önszabályozó képességének serkentése – hívta fel a figyelmet erre Andrew Taylor Still, az oszteopátia alapítója.