Menü

Alvásmegvonás hatásai

Az alváshiány káros hatásai messze túlmutatnak azon, hogy folyamatosan fáradtnak érezzük magunkat. Az éjszakai pihenés mennyiségének tartós csökkenése vagy minőségének romlása komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában.

Az emberi szervezetnek átlagosan 7-9 óra alvásra van szüksége egy nap. Az alvatlanságnak első jelei 24 óra után jelentkeznek: fájnak a szemeid, nehéz őket nyitva tartani, a fejed kellemetlenül lüktet, rázhat a hideg, hányingered lehet. Az alváshiány ráadásul gyorsan csökkenti a motivációt.

A lefolyás azzal kezdődik, hogy a személy testhőmérséklete instabillá válik és elkezd izzadni. A kialvatlan ember teljesítménye fokozatosan csökken. A hosszú ideig történő alvásmegvonásnál legyengül az immunrendszer és növekszik az esély a szív és érrendszeri megbetegesekre.

Ha az ember nem alszik eleget, érzelmi tartalékai lecsökkenek, kevésbé képes alkalmazkodni. Az események sokkal jobban megviselik érzelmeit. Hetvenkét órás vagy hosszabb ébrenlét után az ember gyakran úgy érzi, hogy üldözik, és enyhén paranoiás lesz.

Ha egy ember nem aludhat, az élet fenntartásához szükséges funkciók mindegyike sérül. Az immunrendszer már nem tud minket megfelelően megvédeni, és ezek a negatív hatások még erőteljesebben jelentkeznek, ha sérültek, betegek vagyunk.

A gyógyulási folyamatok is lelassulnak és a fájdalomérzet erősebbé válik. Végül a létfontosságú szervek működése leáll és örökre elalszunk. A szakértők szerint az alvásmegvonás 14 nap után halálos.

Félünk a jövőtől

Ha már ennyi negatív érzelmet és gondolatot magunkra húzunk az alváshiány által, akkor már senki sem lepődik meg azon, hogy a jövőtől is jobban félünk. Elvégeztek egy kísérletet egyéjszakás alváshiányos állapotban, illetve kipihenten is. A résztvevőknek képeket mutogattak, és némelyiknél jelezték, hogy most a nyugalom megzavarására alkalmas kép fog következni. Alváshiányos állapotban sokkal nagyobb volt az erre adott testi félelmi reakció, amit a rájuk kötött műszerekkel mértek, mint kipihenten. Az alanyok jobban féltek pusztán azért, mert fáradtak voltak.

Kevésbé bírjuk a párunkat

Ez is beleillik az eddigi mintába: ha az egész világ rosszabb hely, amikor nem alszunk, akkor nyilván a partnerünk is kevésbé jó fej. Ezt is találták: alvásmegvonás után a párok jóval kevesebb hálát és tiszteletet éreztek egymás iránt, mint amikor kipihentek voltak. Ebben az az érdekes, hogy elég volt a pár egyik felének fáradtnak lenni, és mindkét tagra igazzá vált, hogy kevésbé pozitív érzésekkel fordul a másik felé.

Nemcsak a belső érzelmi világunk sínyli meg tehát az alváshiányt, de a kapcsolataink is. Az empátia az egyik legfontosabb tulajdonság ahhoz, hogy virágzó kapcsolataink legyenek. Minél fáradtabbak vagyunk, annál kevésbé tudunk empátiát érezni mások iránt.

Minél kevesebbet alszunk, annál negatívabb élményeket tapasztalunk meg az érzelmi életünk terén.

Szerző: Udvari Fanni

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.