Menü

Félelem a jövőtől

Ahhoz, hogy bármi pozitív változást tudj elérni az életedben, fel kell számolnod azon hozzáállásodat, hogy félsz. Rá kell szoknod arra, hogy a félelem gondolata helyett, másik pozitív gondolatot válassz. Mondjuk a szeretet gyógyító és felszabadító érzését. És nem elég egyszer és mindenkorra felülemelkedned a félelmeiden, hanem ahogy Napoleon Hill mondja:

Ki kell űznöd az agyadból a határozatlanságot, a kétséget és a félelmet is.

És nem elég elfojtani, elnyomni magadban a negatív érzéseidet. Rengeteg energiát emésztenek fel, ahogy ott benned a mélyben léteznek. Elveszik az energiád, az életerőd a teremtéstől, az alkotástól és a kreativitástól

Rengeteg félelem van:

A jövőtől való félelem. Félelem a bizonytalanságtól, a szegénységtől, a kritikától, bírálattól, a betegségtől. Félelem az öregségtől, a haláltól.

És talán mind közül a legerősebb félelem a szeretet elvesztésétől lehetséges, azaz attól, hogy nem fognak szeretni. ( Bőgni ér)

Sokan nap, mint nap, mindent megtesznek azért, hogy ne érezzék a különböző félelem érzését.

Így már azelőtt letörik saját kezdeményező készséget, mielőtt megjelenne egy vágy (cél), csak ne érezzék a vele együtt járó félelem érzését. Maradnak a komfortzónában, még ha büdös is, még ha unalmas is, még ha kicsit fáj is. (lehangoló, ám hidd el a végére jobban leszel)

1 Megértés fázisa

Értsd meg mi a félelem. Nem több, mint elmeállapot. Egy gondolat. Te hoztad létre (valószínűleg szülői kondicionálás eredményeként). Mivel te vagy a létrehozója, neked áll hatalmadban felülemelkedni rajta.

A félelem gondolata csak egy aprócska részed. Mégis engeded, hogy uralja a döntéseidet, cselekedeteidet, sőt még a célkitűzésedet is korlátozza.

2 Célkitűzés fázisa

Tisztán kell látnod, hogyan akarsz élni, milyen érzésekkel akarsz rendelkezni, hogyan akarod érezni magad, nap-nap után.

Meg kell határoznod a hozzáállásodat, a gondolkodásmódodat. Egyszerűen úja kell építened önmagad. Tűzz ki célokat.

3 Döntés fázisa

El kell köteleződnöd amellett, hogy felülemelkedsz az érzéseiden, és megteremted azt a csodás és szabad életet, amire vágysz.

És természetesen meg kell hoznod a döntést, hogy uralod és jól kezeled a félelmeidet. Azaz, mondd ki: Úgy döntötem, hogy…. és itt mondd, ami a legfőbb célod. Pozitív kijelentésként.

A döntés, maga az elköteleződés. Nélküle semmi sem változik és semmi sem valósulhat meg. A döntéssel hatalmazza fel magadat és az energiát hogy a kívánt állapot szerint formálódjon a világod. Ezzel ülteted el a szenvedélyed magját, mely szüli a lelkesedést, amely cselekvésre fog inspirálni.

4 Cselekvés fázisa

Csak és kizárólag, akkor foglalkozz a „hogyanokkal”, azaz csak akkor kezdj cselekedni, ha túl vagy az első három lépésben. Hiszen az első két lépés fog leföldelni, ezek lesznek a fix pontjaid. Tedd meg az első lépést, itt és most. Azzal, amid van, ahol vagy, aki vagy. Mert a cselekvés fogja tüzelni a szenvedélyed és lelkesít egyre jobban és jobban. Ha csak gondolkodsz a cselekvésről, az mindig lehúz, és elfáraszt.

A jövő tehát egyrészt ismeretlen (hiszékeny emberek pénzét emiatt vághatják zsebre jósok), másrészt egyre kiszámíthatatlanabb. A mai szülők nemzedéke abban nőtt fel, hogy megtanul egy mesterséget, aztán munkába áll, és fokozatosan előrehalad a fizetési meg esetleg a ranglétrán is.

Ma aki elvégez egy képzést, egy főiskolát, egyáltalán nem tudhatja, hogy egy hónap múlva mi fog történni a szakmájában. De ne féljünk, csakis előre nézzünk!

Szerző: Udvari Fanni

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.