Menü

Edzés vagy tanulás: muszáj választani?

Nem tudom. Néha úgy érzem muszáj. Máskor meg úgy, hogy nem. Csakazértsem. Egyrészt óriási lelkiismeret furdalásom van, ha a fociedzés megvonásával készülök büntetni a fiaim, holott a sport annyira fontos része a testi-lelki-szellemi fejlődésüknek, hogy hangoztatom is: elvből nem tiltom el a mozgástól őket egy-egy rossz jegyért. Az érem másik oldalán azonban ottvan, hogy más hatásos büntetés nincs a kezemben, ezzel tudom motiválni őket, hiszen a hétvégi meccseket a világért sem szeretnék kihagyni, inkább megtanulják az angol szavakat, megcsinálják a fránya matek házit.

Sajnos manapság sok szülő kényszerül választásra a sport és a tanulás között, s végül általában a tanulás felé billen a mérleg. Mondhatni feláldozzák a szellemi tevékenység oltárán a mozgást. Mert a kettő együtt nehezen megy, vagy egyik a másik rovására. Valóban így van ez?

Tény, hogy a szülők tudják, hogy szüksége van a gyereknek a mozgásra, de amikor este 7-kor érünk haza edzésről a fiúkkal és sírósan, nyűgösen, kimerülten indul a leckeírás, akkor magam is elhatározom, hogy ez így nem megy együtt.

Mintha kötelező lenne dönteni a kettő között. Sajnos sokszor a tanárok kényszerítik választásra a gyereket (és a szülőket), mert túl sok az elfoglaltság iskola után, na de pont azt elvenni, amit szeretnek, ami kikapcsolja őket, amire szükségük van az egész napi hajtás után? A stressz levezetését vonjuk meg? Én értem, hogy a gyerek fáradt, mert az iskolai tanórákat követően rohan az aktuális három–négy különóra valamelyikére, majd a nap végén igyekszik elkészíteni a másnapi leckét.

De vajon jó döntés-e elvenni az edzést, ha romlik a tanulmányi eredmény?

Valószínű sokan rávágjátok: igen!

Pedig köztudott és bizonyított tény, hogy a mozgás és tanulás együtt nagyon hatékony! Gondoltam ezt a mondatot még leírom háromszor, de inkább csak vastagon kiemelem.

A testmozgás és a tanulás nagyon pozitív kapcsolatban van egymással. Az edzés felpörgeti a véráramlást az agyban, s friss aggyal könnyebben megy a tanulás. A testmozgás segít a koncentráció növelésében.

Nagyon jó, ha sportol a gyerek. Sokkal egészségtudatosabbak társaiknál, jobban odafigyelnek az életmódjukra, táplálkozásukra. Megkockáztatom, talán kevesebbet isznak vagy dohányoznak, tudják kezelni a stresszt. Arról nem is beszélve, hogy az átlagosnál jobbak az emberi kapcsolataik, hiszen a sport és a társas értékek kapcsolata szorosan összefügg, megtanulnak alkalmazkodni, csapatban dolgozni. A sport megköveteli a sportoló jellemének következetes fejlesztését: fegyelmezettséget, lemondásokat, pontosságot, odaadóan végzett edzésmunkát, a sporttársak, eszközök, berendezések megbecsülését. A sport megköveteli a sportolótól az önfegyelmet, higgadtságot.

A sportoló gyerekek jobban bírják a terhelést, nem depressziósak. Céltudatosak és nem jellemző rájuk a kimerültség. Amíg pedig sportolnak, addig sem a kütyüt, a telefont nyomkodják valamelyik parkban a padon. Csak mondom.

Martinka Dia

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.