Napfényvitamint a vírusok ellen
- Dátum: 2020.10.17., 08:23
- Vörös Sándor
- D-vitamin, egészség, koronavírus, napfény, vitamin, vitaminhiány
Egyre rövidebbek a nappalok és az időjárás sem kedvez, hogy minél több D-vitaminhoz jusson szervezetünk. Hazánkban az emberek túlnyomó többsége, az orvosok szerint vitaminhiányos lesz a hideg évszak végére. Ezért ezt pótolni kell, de mennyit és hogyan? 2014-ben pedig teljesen megváltozott Magyarországon az ajánlás. Most a pandémia idején pedig jobban szükségünk van rá, mint eddig gondoltuk.
A D-vitamin a csontok és az immunrendszer fejlődésén túl részt vesz a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Illetve sok súlyos betegség megelőzésében, egyes daganatos betegségtől a szív-érrendszeri betegségeken át a gyermekkori cukorbetegségig. A koronavírus kapcsán pedig a kutatások szerint jelentősen csökkenti a megfertőződés és az intenzív kezelés esélyét. Az is megállapították, hogy a legtöbb betegnek alacsony volt a vitaminszintje.
Az ajánlott bevitelt NE-ben kapjuk meg, ami nemzetközi egységet jelent. Viszont van, hogy az adott vitamin dobozán µg (mikrogramm) szerepel. Ez a gramm ezred része. Ne essünk kétségbe 10 µg = 400 NE. 2014-től Felnőtteknek az ajánlott 1500-2000 NE/nap, ami 50µg. (Kicsiknek ez a mennyiség 10-25µg, gyermekeknek 12,5-25µg) A biztonságos határ 250 µg körül van.
Rögtön meg is néztem a saját multivitaminomat, melyben 12 µg van két kapszulára vonatkoztatva, ami a napi szükséglet nagyjából két és félszerese a doboz szerint. Ezt azt jelenti, hogy ez a régi ajánlás szerinti mennyiség. Ha pedig biztosra akarunk menni laborvizsgálattal megállapítható, hogy mennyi pótlásra van szükségünk.
Nem kérdés, hogy olyankor amikor tehetjük sétáljunk egyet a napsütésben. Ételek tekintetében pedig a következők segíthetnek a vitamin bevitelben. Ilyenek a tengeri halak a hering, makréla, szardínia, lazac, tonhal, valamint a kaviár. A margarinban is megtalálható. Szóba jöhet még a D-vitaminnal dúsított gabonapelyhek, a tojás és a gombák.
Az egészségünk megőrzéséhez, nemcsak vírusos időszakban fontos a jó D-vitamin ellátottság. Ugyanakkor most nagyobb szükségünk van rá mint korábban gondoltuk. A napi ajánlott mennyiséget ne lépjük túl. Sétáljunk a napsütésben, amikor csak lehet. Pótoljuk étrendkiegészítővel, de az ételekről se feledkezzünk meg. Tengeri halakat, margarint mértékkel fogyasszunk, de egy gombás tojásrántotta is jó választás akár egy jó reggelihez a legjobbakból.
Jó étvágyat!
Vörös Sándor
Lézeres arcmaszkok – szike helyett: az esztétikai megújulás új generációja
Az esztétikai orvoslás és a kozmetológia az elmúlt évtizedben látványos irányváltáson ment keresztül. A páciensek egyre inkább a nem invazív, fájdalommentes, gyors regenerációt kínáló megoldásokat keresik, amelyekkel elkerülhető a szike, az altatás és a hosszú gyógyulási idő.
Természetes gyógymódok elfertőződött sebre
Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.