Menü

Napfényvitamint a vírusok ellen

Egyre rövidebbek a nappalok és az időjárás sem kedvez, hogy minél több D-vitaminhoz jusson szervezetünk. Hazánkban az emberek túlnyomó többsége, az orvosok szerint vitaminhiányos lesz a hideg évszak végére. Ezért ezt pótolni kell, de mennyit és hogyan? 2014-ben pedig teljesen megváltozott Magyarországon az ajánlás. Most a pandémia idején pedig jobban szükségünk van rá, mint eddig gondoltuk.

A D-vitamin a csontok és az immunrendszer fejlődésén túl részt vesz a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Illetve sok súlyos betegség megelőzésében, egyes daganatos betegségtől a szív-érrendszeri betegségeken át a gyermekkori cukorbetegségig. A koronavírus kapcsán pedig a kutatások szerint jelentősen csökkenti a megfertőződés és az intenzív kezelés esélyét. Az is megállapították, hogy a legtöbb betegnek alacsony volt a vitaminszintje.

Az ajánlott bevitelt NE-ben kapjuk meg, ami nemzetközi egységet jelent. Viszont van, hogy az adott vitamin dobozán µg (mikrogramm) szerepel. Ez a gramm ezred része. Ne essünk kétségbe 10 µg = 400 NE. 2014-től Felnőtteknek az ajánlott 1500-2000 NE/nap, ami 50µg. (Kicsiknek ez a mennyiség 10-25µg, gyermekeknek 12,5-25µg) A biztonságos határ 250 µg körül van.

Rögtön meg is néztem a saját multivitaminomat, melyben 12 µg van két kapszulára vonatkoztatva, ami a napi szükséglet nagyjából két és félszerese a doboz szerint. Ezt azt jelenti, hogy ez a régi ajánlás szerinti mennyiség. Ha pedig biztosra akarunk menni laborvizsgálattal megállapítható, hogy mennyi pótlásra van szükségünk.

Nem kérdés, hogy olyankor amikor tehetjük sétáljunk egyet a napsütésben. Ételek tekintetében pedig a következők segíthetnek a vitamin bevitelben. Ilyenek a tengeri halak a hering, makréla, szardínia, lazac, tonhal, valamint a kaviár. A margarinban is megtalálható. Szóba jöhet még a D-vitaminnal dúsított gabonapelyhek, a tojás és a gombák.

Az egészségünk megőrzéséhez, nemcsak vírusos időszakban fontos a jó D-vitamin ellátottság. Ugyanakkor most nagyobb szükségünk van rá mint korábban gondoltuk. A napi ajánlott mennyiséget ne lépjük túl. Sétáljunk a napsütésben, amikor csak lehet. Pótoljuk étrendkiegészítővel, de az ételekről se feledkezzünk meg. Tengeri halakat, margarint mértékkel fogyasszunk, de egy gombás tojásrántotta is jó választás akár egy jó reggelihez a legjobbakból.
Jó étvágyat!

Vörös Sándor

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.