Menü

Az önbántalmazás lehetséges okai

Általában feszültségkezelési nehézség miatt kezdik el vagdosni magukat a kamaszok, mert a negatív érzések elhatalmasodnak rajtuk. Tehetetlennek érzik magukat, nem tudnak szabadulni ettől az állapottól.

Úgy érzik, hogy az önbántalmazás az egyetlen, illetve legerősebb eszközük erre az, ha a figyelmüket egy konkrét testi fájdalomra fókuszálják, ezáltal éreznek megkönnyebbülést. Az önbántalmazással keletkező fizikai fájdalom pedig elnyomja a lelki szenvedést. Lehetséges önbüntető céllal is a vagdosás, ha az illető úgy érzi, hogy ő rossz, nem érdemel semmi jót, sem szeretetet, elfogadást, csak a büntetés jár neki. Akik vagdossák magukat, gyakran alacsony önértékeléssel rendelkeznek, magányosnak érzik magukat, nem akarnak másokat megbántani, így az indulataik, agressziójuk önmaguk ellen fordul és önbántalmazásban ölt testet, mert valamilyen irányba ki kell fejezni az érzelmeket.

Hogyan lehet megakadályozni az önbántalmazást?

A megelőzés lenne nagyon fontos. Alakítsunk ki és tartsunk fenn bizalmas és őszinte viszonyt a kamasz gyerekünkkel, amelyben nem csak kötelességei, de jogai is vannak. Tudnia kell, hogy pozitívan állunk hozzá, szeretjük és értékeljük, büszkék vagyunk rá, és ezt ki is fejezzük. Még egy dacos, magába zárkózó, durva stílusban kommunikáló tinédzserben is meg lehet találni azt, amiért szerethető. Ennek a megélésére épp’ olyan nagy szüksége van, mint bármilyen más életkorban. Ha megelőzni nem sikerült, ez a légkör később is kialakítható, csak sokkal több energiába kerül, de vagdosás esetén nagy szükség van rá.

Az okok száma végtelen, és minden ember esetében egyedinek tekinthető.

Családi problémák

Sok önbántalmazónak komoly családi problémái vannak. Egy elveszített hozzátartozó, egy alkoholista szülő, vagy épp a figyelem hiánya mind, mind hozzájárul ahhoz, hogy az egyén magába forduljon, és a problémáit elhallgatva a csendes „megnyugváshoz” folyamadjon.

Iskolai bántalmazások

Az iskola a diák második otthona, de sokaknak hasonlít inkább egy rémálomhoz, mintsem a mókához és kacagáshoz a barátokkal. A kirekesztés, a csúfolódás és a sikertelenség csak ronthatják az érzelmileg egyébként is labilis tinik önértékelését.

Alacsony önbecsülés

Ha valaki folyamatosan csak azt hallja, hogy ő értéktelen, és nem ért semmihez – eközben pedig nem kap megerősítést az ellenkezőjéről – az önbecsülése elkezd rohamosan leépülni, ami végül szorongáshoz, feszültséghez, és önbántalmazáshoz vezethet.

Sok önbántalmazó számol be arról, hogy miután kárt tettek magukban, enyhült a belső szorongás, és már nem törődtek annyira a lelki fájdalmukkal. Ez azonban csak ideiglenes és hamis ábrándokba ringat!

A fizikai fájdalom ugyan eltereli egy ideig a figyelmet a problémákról, azok viszont hamarosan újra visszatérnek.

Szerző: Udvari Fanni

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.