Szelfizés – jó vagy sem?
- Dátum: 2020.10.30., 02:58
- Liszli Kornélia
- aktuális élmény, balesetek, digitális technológia, élménymegosztás, közösségi média, önarckép, őszinte, pozitív, veszélyes
Mióta létezik a szelfi mint fogalom? Mik az előnyei, illetve hátrányai a szelfizésnek? Vannak-e veszélyei?
A szakirodalomban vita van ennek a jelenségnek a megjelenéséről. Az egyik álláspont szerint a szelfi története egészen a reneszánszig nyúlik vissza, mert abban az időszakban kezdett fontossá válni az individuum, az identitás, és az arc. Tehát eszerint a digitális technológia egyszerűbbé tette csak az önarcképek készítését.

Egy másik álláspont szerint viszont a szelfivel egy egészen új jelenség született. A szelfi mint elnevezés valamikor 2002 körül, egy ausztrál fórumban bukkant fel: valaki egy átmulatott éjszaka után, a sebeiről rakott fel képet, és selfie-nek nevezte a képet.
A szelfi már jó pár évvel ezelőtt beszivárgott hétköznapi életünkbe és a közbeszédbe is. Az Oxford Dictionary 2013-ban az év szavává választotta a szelfit, és ezzel a definícióval illette: ,,olyan fotó, amelyet valaki önmagáról készít webkamerával vagy okostelefonnal, és feltölti azt egy közösségi média platformra.” A szelfizés ma már egy napi szinten előforduló jelenség, aminek vannak előnyei, de persze hátrányai is.
Amikor készítünk magunkról egy szelfit, akkor könnyen meg tudjuk osztani az aktuális élményünket ismerőseinkkel, barátainkkal. Ha elmegyünk egy rendezvényre, vagy egy buliba, azt másnap úgyis elmesélnénk a barátainknak. Viszont egy szelfi posztolással vagy küldéssel, rögtön bele tudnak ők is csatlakozni az életünkbe. Tehát ez a közösségi médiának egy pozitív része.
Azonban túlzásba sem szabad esni! Fontos, hogy őszinte legyen az élménymegosztás, ne egy mesterséges dolog legyen. Ne posztoljunk csak azért, hogy meglegyen a megfelelő napi vagy heti darabszám a Facebook-on vagy az instán. Illetve az sem szerencsés, ha versengésből, barátaink legyőzéséből töltünk fel szelfiket, hogy ki kap több lájkot az adott képre. Addig jó ez a dolog, amíg őszinte!

A szelfi veszélyes is lehet…
2011 és 2018 között legalább 259-en vesztették életüket szelfizés miatt. A balesetek között nemcsak extrém helyszínek vannak mint pl. felhőkarcolók vagy magas sziklák, sok turista csak óvatlan vagy éppen szerencsétlen volt.
Felmerült több országban is az ötlet, hogy a legveszélyesebb és legnépszerűbb turistacélpontok körül úgynevezett „no selfie” zónákat kell létrehozni, így talán megelőzhetők lennének a balesetek. A legnagyobb hazai biztosító öt magyarországi helyszínt javasolt szelfimentessé tenni: a Halászbástyát, a Rám-szakadékot, a Bokodi-tavat, a Turul-emlékművet és a Batsányi-kilátót.
Tehát csak óvatosan és okosan a szelfizéssel! Ne essünk túlzásokba és vigyázzunk magunkra szelfi készítés közben!
Liszli Kornélia
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.
Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?
Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
Miért szeretjük a horrorfilmeket?
Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.