Szelfizés – jó vagy sem?
- Dátum: 2020.10.30., 02:58
- Liszli Kornélia
- aktuális élmény, balesetek, digitális technológia, élménymegosztás, közösségi média, önarckép, őszinte, pozitív, veszélyes
Mióta létezik a szelfi mint fogalom? Mik az előnyei, illetve hátrányai a szelfizésnek? Vannak-e veszélyei?
A szakirodalomban vita van ennek a jelenségnek a megjelenéséről. Az egyik álláspont szerint a szelfi története egészen a reneszánszig nyúlik vissza, mert abban az időszakban kezdett fontossá válni az individuum, az identitás, és az arc. Tehát eszerint a digitális technológia egyszerűbbé tette csak az önarcképek készítését.

Egy másik álláspont szerint viszont a szelfivel egy egészen új jelenség született. A szelfi mint elnevezés valamikor 2002 körül, egy ausztrál fórumban bukkant fel: valaki egy átmulatott éjszaka után, a sebeiről rakott fel képet, és selfie-nek nevezte a képet.
A szelfi már jó pár évvel ezelőtt beszivárgott hétköznapi életünkbe és a közbeszédbe is. Az Oxford Dictionary 2013-ban az év szavává választotta a szelfit, és ezzel a definícióval illette: ,,olyan fotó, amelyet valaki önmagáról készít webkamerával vagy okostelefonnal, és feltölti azt egy közösségi média platformra.” A szelfizés ma már egy napi szinten előforduló jelenség, aminek vannak előnyei, de persze hátrányai is.
Amikor készítünk magunkról egy szelfit, akkor könnyen meg tudjuk osztani az aktuális élményünket ismerőseinkkel, barátainkkal. Ha elmegyünk egy rendezvényre, vagy egy buliba, azt másnap úgyis elmesélnénk a barátainknak. Viszont egy szelfi posztolással vagy küldéssel, rögtön bele tudnak ők is csatlakozni az életünkbe. Tehát ez a közösségi médiának egy pozitív része.
Azonban túlzásba sem szabad esni! Fontos, hogy őszinte legyen az élménymegosztás, ne egy mesterséges dolog legyen. Ne posztoljunk csak azért, hogy meglegyen a megfelelő napi vagy heti darabszám a Facebook-on vagy az instán. Illetve az sem szerencsés, ha versengésből, barátaink legyőzéséből töltünk fel szelfiket, hogy ki kap több lájkot az adott képre. Addig jó ez a dolog, amíg őszinte!

A szelfi veszélyes is lehet…
2011 és 2018 között legalább 259-en vesztették életüket szelfizés miatt. A balesetek között nemcsak extrém helyszínek vannak mint pl. felhőkarcolók vagy magas sziklák, sok turista csak óvatlan vagy éppen szerencsétlen volt.
Felmerült több országban is az ötlet, hogy a legveszélyesebb és legnépszerűbb turistacélpontok körül úgynevezett „no selfie” zónákat kell létrehozni, így talán megelőzhetők lennének a balesetek. A legnagyobb hazai biztosító öt magyarországi helyszínt javasolt szelfimentessé tenni: a Halászbástyát, a Rám-szakadékot, a Bokodi-tavat, a Turul-emlékművet és a Batsányi-kilátót.
Tehát csak óvatosan és okosan a szelfizéssel! Ne essünk túlzásokba és vigyázzunk magunkra szelfi készítés közben!
Liszli Kornélia
Elektromos vagy hagyományos fogkefe? Így válassz tudatosan
A megfelelő szájápolás alapja a rendszeres és alapos fogmosás, azonban nemcsak az számít, hogy hányszor mosunk fogat, hanem az is, milyen eszközt és technikát használunk hozzá. Sokan felteszik a kérdést: vajon az elektromos vagy a hagyományos fogkefe a jobb választás?
Lélek és csillagok: mely jegyek a legfogékonyabbak a spiritualitásra?
A „spirituális csillagjegyek” kifejezés nem hivatalos asztrológiai kategória, inkább egy modern értelmezés, amely azokat a jegyeket emeli ki, amelyek különösen fogékonyak a belső világra, az intuícióra, az önismeretre és a transzcendens tapasztalatokra.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Magyar konyha újragondolva
A magyar konyha gazdag hagyományai nem zárják ki az egészségtudatos szemléletet, sőt, megfelelő átalakítással jól illeszthetők a modern életmódhoz. A kérdés nem az, hogy lemondjunk-e róla, hanem az, hogyan tudjuk okosan újragondolni ezeket a recepteket.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.