A zene, mint gyógyír
- Dátum: 2020.11.06., 12:01
- Liszli Kornélia
- boldogsághormon, ellenállóbb immunrendszer, hatékony gyógyszer, jókedv, kedvező hatás, készségek fejlődése, mentális egészség, örömhormon, zenehallgatás
Már az ősember is foglalkozott művészetekkel: az őskori barlangrajzokon is láthatunk kezdetleges hangszereket, táncoló alakokat. Tehát az ember megjelenésével egykorú a zene is. Az évezredek, évszázadok során a zene fokozatosan egyszerűsödött, tisztult.
A zenei tevékenység (a zenélés és a zenehallgatás is) az élet számos területén kedvező hatással van ránk. „A zene egy igazán hatékony gyógyszer.”- állítja egy amerikai tanulmány.
A zenei aktivitás elősegíti az egyéb kognitív (észlelés, figyelem, emlékezet, memória, számolás, nyelvhasználat, stb.) és érzelmi - társas készségek fejlődését. Jó hatással van a mentális egészségünkre: egy kellemes hangulatú zene növeli a jókedvet, és csökkenti a stresszt. A kutatások szerint növeli a szerotonin – „örömhormon” – szintjét az agyban. A zene ritmusának követése pedig dopamin boldogsághormont termel szervezetünkben, így csoki fogyasztás helyett is hallgathatunk zenét…
Sőt, a fizikumunkon is javíthat a zenehallgatás. Megfigyelések szerint, a zene hatására lépéseink száma is növekedik, vidám zene hallgatása közben gyorsabban futunk, és nagyobb súlyt is bírunk el, illetve megemelkedik a kalória égetés is.
Ez azért jól hangzik, nem? Fittebbek és könnyebbek lehetünk, miközben jólérezzük magunkat. (Jelentősebb fogyáshoz sajnos ennél azonban több kell.)
A zene nyugodttá is tesz. Ha kedvenc zenénket hallgatjuk, akkor akár 30%-kal is csökkenhet a bennünk lévő feszültség és szorongás mértéke (kivéve a rocknál). Emellett a lassú zene a szervezetünkben lévő kortizol stresszhormon mértékét is csökkenti.
Tehát bátran hallgassunk klasszikus zenét is a pop mellett, ha egy kicsit ki szeretnénk kapcsolni. Egy hosszú, fárasztó nap után biztos, hogy jól fog esni mindenki számára, még annak is, aki egyáltalán nem ehhez a stílushoz van szokva. Próbáld csak ki!
A zene segít, hogy jobban fókuszálj. Antonio Vivaldi zeneszerző „Négy évszak” című műve például serkenti az agyműködést.
A vidám zenék gyorsítják a munkát. Emellett az ütemes zenék megdolgoztatják az agyat, így kreatívabbá is tesznek. Ezért is lenne jó, ha minden munkahelyen engedélyeznék a zenehallgatást, a jobb és gyorsabb munkavégzés érdekében.
Reggeli ébresztőnek is tökéletes egy-egy ritmusosabb, pörgősebb zene hallgatása. Lehet, hogy még a kávé se fog kelleni…
És a legjobb, hogy a zenétől erősebb és ellenállóbb lesz az immunrendszerünk, mivel a zenehallgatás arra sarkallja a szervezetet, hogy több immunoglobin-A nevű anyagot termeljen a vírusok és baktériumok ellen.
Tehát nyugodtan hallgassunk zenét otthon, a barátainkkal, a munkahelyen (ha lehet), és sportolás közben is. Csak hasznunk származhat belőle, de azért vigyázzunk, ne hallgassuk túl hangosan…
Liszli Kornélia
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.