Menü

A zene, mint gyógyír

Már az ősember is foglalkozott művészetekkel: az őskori barlangrajzokon is láthatunk kezdetleges hangszereket, táncoló alakokat. Tehát az ember megjelenésével egykorú a zene is. Az évezredek, évszázadok során a zene fokozatosan egyszerűsödött, tisztult.

A zenei tevékenység (a zenélés és a zenehallgatás is) az élet számos területén kedvező hatással van ránk. „A zene egy igazán hatékony gyógyszer.”- állítja egy amerikai tanulmány.

A zenei aktivitás elősegíti az egyéb kognitív (észlelés, figyelem, emlékezet, memória, számolás, nyelvhasználat, stb.) és érzelmi - társas készségek fejlődését. Jó hatással van a mentális egészségünkre: egy kellemes hangulatú zene növeli a jókedvet, és csökkenti a stresszt. A kutatások szerint növeli a szerotonin – „örömhormon” – szintjét az agyban. A zene ritmusának követése pedig dopamin boldogsághormont termel szervezetünkben, így csoki fogyasztás helyett is hallgathatunk zenét…

Sőt, a fizikumunkon is javíthat a zenehallgatás. Megfigyelések szerint, a zene hatására lépéseink száma is növekedik, vidám zene hallgatása közben gyorsabban futunk, és nagyobb súlyt is bírunk el, illetve megemelkedik a kalória égetés is.

Ez azért jól hangzik, nem? Fittebbek és könnyebbek lehetünk, miközben jólérezzük magunkat. (Jelentősebb fogyáshoz sajnos ennél azonban több kell.)

A zene nyugodttá is tesz. Ha kedvenc zenénket hallgatjuk, akkor akár 30%-kal is csökkenhet a bennünk lévő feszültség és szorongás mértéke (kivéve a rocknál). Emellett a lassú zene a szervezetünkben lévő kortizol stresszhormon mértékét is csökkenti.

Tehát bátran hallgassunk klasszikus zenét is a pop mellett, ha egy kicsit ki szeretnénk kapcsolni. Egy hosszú, fárasztó nap után biztos, hogy jól fog esni mindenki számára, még annak is, aki egyáltalán nem ehhez a stílushoz van szokva. Próbáld csak ki!

A zene segít, hogy jobban fókuszálj. Antonio Vivaldi zeneszerző „Négy évszak” című műve például serkenti az agyműködést.

A vidám zenék gyorsítják a munkát. Emellett az ütemes zenék megdolgoztatják az agyat, így kreatívabbá is tesznek. Ezért is lenne jó, ha minden munkahelyen engedélyeznék a zenehallgatást, a jobb és gyorsabb munkavégzés érdekében.

Reggeli ébresztőnek is tökéletes egy-egy ritmusosabb, pörgősebb zene hallgatása. Lehet, hogy még a kávé se fog kelleni

És a legjobb, hogy a zenétől erősebb és ellenállóbb lesz az immunrendszerünk, mivel a zenehallgatás arra sarkallja a szervezetet, hogy több immunoglobin-A nevű anyagot termeljen a vírusok és baktériumok ellen.

Tehát nyugodtan hallgassunk zenét otthon, a barátainkkal, a munkahelyen (ha lehet), és sportolás közben is. Csak hasznunk származhat belőle, de azért vigyázzunk, ne hallgassuk túl hangosan

Liszli Kornélia

Tiflopedagógia – tudod mi ez?

Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.

Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?

A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.

Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez

A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni

A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.