Menü

A zene, mint gyógyír

Már az ősember is foglalkozott művészetekkel: az őskori barlangrajzokon is láthatunk kezdetleges hangszereket, táncoló alakokat. Tehát az ember megjelenésével egykorú a zene is. Az évezredek, évszázadok során a zene fokozatosan egyszerűsödött, tisztult.

A zenei tevékenység (a zenélés és a zenehallgatás is) az élet számos területén kedvező hatással van ránk. „A zene egy igazán hatékony gyógyszer.”- állítja egy amerikai tanulmány.

A zenei aktivitás elősegíti az egyéb kognitív (észlelés, figyelem, emlékezet, memória, számolás, nyelvhasználat, stb.) és érzelmi - társas készségek fejlődését. Jó hatással van a mentális egészségünkre: egy kellemes hangulatú zene növeli a jókedvet, és csökkenti a stresszt. A kutatások szerint növeli a szerotonin – „örömhormon” – szintjét az agyban. A zene ritmusának követése pedig dopamin boldogsághormont termel szervezetünkben, így csoki fogyasztás helyett is hallgathatunk zenét…

Sőt, a fizikumunkon is javíthat a zenehallgatás. Megfigyelések szerint, a zene hatására lépéseink száma is növekedik, vidám zene hallgatása közben gyorsabban futunk, és nagyobb súlyt is bírunk el, illetve megemelkedik a kalória égetés is.

Ez azért jól hangzik, nem? Fittebbek és könnyebbek lehetünk, miközben jólérezzük magunkat. (Jelentősebb fogyáshoz sajnos ennél azonban több kell.)

A zene nyugodttá is tesz. Ha kedvenc zenénket hallgatjuk, akkor akár 30%-kal is csökkenhet a bennünk lévő feszültség és szorongás mértéke (kivéve a rocknál). Emellett a lassú zene a szervezetünkben lévő kortizol stresszhormon mértékét is csökkenti.

Tehát bátran hallgassunk klasszikus zenét is a pop mellett, ha egy kicsit ki szeretnénk kapcsolni. Egy hosszú, fárasztó nap után biztos, hogy jól fog esni mindenki számára, még annak is, aki egyáltalán nem ehhez a stílushoz van szokva. Próbáld csak ki!

A zene segít, hogy jobban fókuszálj. Antonio Vivaldi zeneszerző „Négy évszak” című műve például serkenti az agyműködést.

A vidám zenék gyorsítják a munkát. Emellett az ütemes zenék megdolgoztatják az agyat, így kreatívabbá is tesznek. Ezért is lenne jó, ha minden munkahelyen engedélyeznék a zenehallgatást, a jobb és gyorsabb munkavégzés érdekében.

Reggeli ébresztőnek is tökéletes egy-egy ritmusosabb, pörgősebb zene hallgatása. Lehet, hogy még a kávé se fog kelleni

És a legjobb, hogy a zenétől erősebb és ellenállóbb lesz az immunrendszerünk, mivel a zenehallgatás arra sarkallja a szervezetet, hogy több immunoglobin-A nevű anyagot termeljen a vírusok és baktériumok ellen.

Tehát nyugodtan hallgassunk zenét otthon, a barátainkkal, a munkahelyen (ha lehet), és sportolás közben is. Csak hasznunk származhat belőle, de azért vigyázzunk, ne hallgassuk túl hangosan

Liszli Kornélia

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.