Menü

A zene, mint gyógyír

Már az ősember is foglalkozott művészetekkel: az őskori barlangrajzokon is láthatunk kezdetleges hangszereket, táncoló alakokat. Tehát az ember megjelenésével egykorú a zene is. Az évezredek, évszázadok során a zene fokozatosan egyszerűsödött, tisztult.

A zenei tevékenység (a zenélés és a zenehallgatás is) az élet számos területén kedvező hatással van ránk. „A zene egy igazán hatékony gyógyszer.”- állítja egy amerikai tanulmány.

A zenei aktivitás elősegíti az egyéb kognitív (észlelés, figyelem, emlékezet, memória, számolás, nyelvhasználat, stb.) és érzelmi - társas készségek fejlődését. Jó hatással van a mentális egészségünkre: egy kellemes hangulatú zene növeli a jókedvet, és csökkenti a stresszt. A kutatások szerint növeli a szerotonin – „örömhormon” – szintjét az agyban. A zene ritmusának követése pedig dopamin boldogsághormont termel szervezetünkben, így csoki fogyasztás helyett is hallgathatunk zenét…

Sőt, a fizikumunkon is javíthat a zenehallgatás. Megfigyelések szerint, a zene hatására lépéseink száma is növekedik, vidám zene hallgatása közben gyorsabban futunk, és nagyobb súlyt is bírunk el, illetve megemelkedik a kalória égetés is.

Ez azért jól hangzik, nem? Fittebbek és könnyebbek lehetünk, miközben jólérezzük magunkat. (Jelentősebb fogyáshoz sajnos ennél azonban több kell.)

A zene nyugodttá is tesz. Ha kedvenc zenénket hallgatjuk, akkor akár 30%-kal is csökkenhet a bennünk lévő feszültség és szorongás mértéke (kivéve a rocknál). Emellett a lassú zene a szervezetünkben lévő kortizol stresszhormon mértékét is csökkenti.

Tehát bátran hallgassunk klasszikus zenét is a pop mellett, ha egy kicsit ki szeretnénk kapcsolni. Egy hosszú, fárasztó nap után biztos, hogy jól fog esni mindenki számára, még annak is, aki egyáltalán nem ehhez a stílushoz van szokva. Próbáld csak ki!

A zene segít, hogy jobban fókuszálj. Antonio Vivaldi zeneszerző „Négy évszak” című műve például serkenti az agyműködést.

A vidám zenék gyorsítják a munkát. Emellett az ütemes zenék megdolgoztatják az agyat, így kreatívabbá is tesznek. Ezért is lenne jó, ha minden munkahelyen engedélyeznék a zenehallgatást, a jobb és gyorsabb munkavégzés érdekében.

Reggeli ébresztőnek is tökéletes egy-egy ritmusosabb, pörgősebb zene hallgatása. Lehet, hogy még a kávé se fog kelleni

És a legjobb, hogy a zenétől erősebb és ellenállóbb lesz az immunrendszerünk, mivel a zenehallgatás arra sarkallja a szervezetet, hogy több immunoglobin-A nevű anyagot termeljen a vírusok és baktériumok ellen.

Tehát nyugodtan hallgassunk zenét otthon, a barátainkkal, a munkahelyen (ha lehet), és sportolás közben is. Csak hasznunk származhat belőle, de azért vigyázzunk, ne hallgassuk túl hangosan

Liszli Kornélia

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.

Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.