Menü

Az ok, amiért nyári időszámítást szeretnék

Két hete jelent meg a Hajrá Egészségen egy átfogó cikk az óraátállítás és az időszámítások kérdéséről, különösen annak kapcsán, hogy az Európai Unió szeretné megszüntetni az évente két alkalommal történő rendszeres óraátállításokat. Hadd mutassak be egy személyes, mondhatni gyakorlati oldalt, hangsúlyozva azt, hogy tiszteletben tartom a korábbi cikk leírt általános szempontokat.

A lakóhelyemtől mintegy 20-25 kilométerre dolgozom. Nem nagy távolság ez, semmiképpen sem panaszként mondom, hiszen ha belegondolunk egy átlag budapesti munkavállaló is utazik naponta ennyit, sőt, akár többet is, akkor tényleg semmi okom arra, hogy morogjak. Nem teher az, hogy oda-vissza számolva napi egy órahosszát busszal, vagy éppen ha egy jó barátom hoz és visz, akkor autóval utazzak.

A tél viszont minden értelemben különösen nehéz. Mondjuk hó, legalábbis állandó és jelentősebb mennyiségben, már több éve nincs Magyarországon, ez legalább nem okoz állandó balesetveszélyt, bár a Föld bolygónak a hó hiánya akkor, amikor pedig annak lennie kéne, semmiképp sem jó. Akkor miért is nehéz a tél és a téli időszámítás? Vegyük azt, hogy a munkaidő vége 16 órakor van. Ha hozzávesszük, hogy a szorgalmas munkavállalónak, mondhatnánk az átlag munkavállalónak, nem esik ki a toll a kezéből amint 16-ot üt az óra, akkor máris negyed öt van. Egyszer csak pedig azon kapjuk magunkat, hogy ekkor már be kell kapcsolni a világítást, akár irodában ülünk, akár kint vagyunk az utcán.

Nem tudom ki hogy van vele, de én bizony néha elvesztem az időérzékemet ekkortájt. Gyakorlatilag azt hiszem, hogy késő este van már, mikor még csak pár óra hossza telt el a munkaidő befejezése óta, és mondjuk este 7, esetleg 8 órát mutatnak az órák. Ilyenkor bizony át kell programozni az agyam, hogy még nem a lefekvésnek van itt az ideje, hanem a késő délutáni, kora esti teendőknek.

Valljuk be, sokan vagyunk ezzel hasonlóan, És ez számomra nem kellemes. Ennek valamiképpen pont az ellenkezőjét érzem nyáron, és ami lényeges, a nyári időszámítás alatt. Akkor valahogy jobban be tudom tájolni azt, hogy reálisan a napnak melyik szakában vagyok éppen. Én személyesen, noha, mint mondtam, elfogadom az ellenkező érveket is, de mégis inkább, a nyári időszámítás, mint állandó jelleg mellett lennék. Pusztán azért, mert több a nappali órák száma. Szeretem a téli estéket, de szeretni fogom, ha naponta egy órával kevesebb jut neki.

dr. Boros Tamás

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Ősz a kertben – a csendes álom ideje

A hűvös napok érkezésével az udvar is átváltozik. A harsány nyári színek helyét átveszik a szürkésebb árnyalatok, a virágágyások fölött pedig ott lebeg a nyugalom látszata. Sokan ilyenkor hajlamosak elengedni a kültéri munkát, mondván úgyis vége a szezonnak. Pedig éppen ilyenkor dől el, milyen lesz tavasszal a kert, hiszen a minőségi gondoskodás minden percét visszaadja a környezetünk.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A természet sokszínű csodája – a biodiverzitás jelentősége

A biodiverzitás fogalma magában foglalja az élővilág minden formáját és kapcsolatát – a legapróbb mikroorganizmusoktól a hatalmas emlősökig, a tengeri algáktól a trópusi esőerdők fáiig. A biodiverzitás nemcsak azt jelenti, hogy sokféle faj él a bolygón, hanem azt is, hogy ezek az élőlények együtt, egy összetett rendszerben működnek.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.