Menü

Az ok, amiért nyári időszámítást szeretnék

Két hete jelent meg a Hajrá Egészségen egy átfogó cikk az óraátállítás és az időszámítások kérdéséről, különösen annak kapcsán, hogy az Európai Unió szeretné megszüntetni az évente két alkalommal történő rendszeres óraátállításokat. Hadd mutassak be egy személyes, mondhatni gyakorlati oldalt, hangsúlyozva azt, hogy tiszteletben tartom a korábbi cikk leírt általános szempontokat.

A lakóhelyemtől mintegy 20-25 kilométerre dolgozom. Nem nagy távolság ez, semmiképpen sem panaszként mondom, hiszen ha belegondolunk egy átlag budapesti munkavállaló is utazik naponta ennyit, sőt, akár többet is, akkor tényleg semmi okom arra, hogy morogjak. Nem teher az, hogy oda-vissza számolva napi egy órahosszát busszal, vagy éppen ha egy jó barátom hoz és visz, akkor autóval utazzak.

A tél viszont minden értelemben különösen nehéz. Mondjuk hó, legalábbis állandó és jelentősebb mennyiségben, már több éve nincs Magyarországon, ez legalább nem okoz állandó balesetveszélyt, bár a Föld bolygónak a hó hiánya akkor, amikor pedig annak lennie kéne, semmiképp sem jó. Akkor miért is nehéz a tél és a téli időszámítás? Vegyük azt, hogy a munkaidő vége 16 órakor van. Ha hozzávesszük, hogy a szorgalmas munkavállalónak, mondhatnánk az átlag munkavállalónak, nem esik ki a toll a kezéből amint 16-ot üt az óra, akkor máris negyed öt van. Egyszer csak pedig azon kapjuk magunkat, hogy ekkor már be kell kapcsolni a világítást, akár irodában ülünk, akár kint vagyunk az utcán.

Nem tudom ki hogy van vele, de én bizony néha elvesztem az időérzékemet ekkortájt. Gyakorlatilag azt hiszem, hogy késő este van már, mikor még csak pár óra hossza telt el a munkaidő befejezése óta, és mondjuk este 7, esetleg 8 órát mutatnak az órák. Ilyenkor bizony át kell programozni az agyam, hogy még nem a lefekvésnek van itt az ideje, hanem a késő délutáni, kora esti teendőknek.

Valljuk be, sokan vagyunk ezzel hasonlóan, És ez számomra nem kellemes. Ennek valamiképpen pont az ellenkezőjét érzem nyáron, és ami lényeges, a nyári időszámítás alatt. Akkor valahogy jobban be tudom tájolni azt, hogy reálisan a napnak melyik szakában vagyok éppen. Én személyesen, noha, mint mondtam, elfogadom az ellenkező érveket is, de mégis inkább, a nyári időszámítás, mint állandó jelleg mellett lennék. Pusztán azért, mert több a nappali órák száma. Szeretem a téli estéket, de szeretni fogom, ha naponta egy órával kevesebb jut neki.

dr. Boros Tamás

Mikulás a világ körül

Így várják a Télapót a világ más országaiban!

Most érdemes lesz kirakni a cipőket

Nemcsak a mindennapjainkat írja át a vírushelyzet, hanem jeles napjainkat, ünnepeinket, hagyományainkat és eddigi szokásainkat is. A legközelebbi ilyen Szent Miklós napja, ami kérdéseket vet fel a kisgyermekes szülőkben, és az ilyenkor Mikulás és esetleg a krampusz szerepet öltőkben. Hogyan oldjuk meg ezt a helyzetet zökkenőmentesen mindkét oldalon?

Az advent története és jelentése

Advent a keresztény kultúrában a karácsony első napját megelőző negyedik vasárnaptól a karácsonyig számított időszak. Első napja, Szent András nevéhez kötődik, valamint ekkor kezdődik a karácsonyi ünnepkör, amely Vízkeresztig tart. De mit jelent ez az egész ünnep a mai világban?

A világjárvány árnyékában sem nagyon halasztanák tovább a sport világversenyeket

Európában erősen növekszik a koronavírusban fertőzöttek és sajnos az elhunytak száma is, ám a nemzetközi szövetségek mégiscsak megrendezik aktuális világversenyeiket, még ha olykor csúsztatva is. Pedig jelen pillanatban egyértelműnek tűnik, bárki bármikor elkaphatja a fertőzést, ami veszélyes a többiekre nézve, és semmiképpen sem fog valós képet mutatni az erőviszonyokról

Kreatív adventi koszorú ötletek

Végre elérkezett az év legjobban várt időszaka: vasárnap elkezdődött az advent.