Az ok, amiért nyári időszámítást szeretnék
- Dátum: 2020.11.07., 16:32
- Boros Tamás
- időszámitás, nyári, nyereség, óraállitás, téli
Két hete jelent meg a Hajrá Egészségen egy átfogó cikk az óraátállítás és az időszámítások kérdéséről, különösen annak kapcsán, hogy az Európai Unió szeretné megszüntetni az évente két alkalommal történő rendszeres óraátállításokat. Hadd mutassak be egy személyes, mondhatni gyakorlati oldalt, hangsúlyozva azt, hogy tiszteletben tartom a korábbi cikk leírt általános szempontokat.

A lakóhelyemtől mintegy 20-25 kilométerre dolgozom. Nem nagy távolság ez, semmiképpen sem panaszként mondom, hiszen ha belegondolunk egy átlag budapesti munkavállaló is utazik naponta ennyit, sőt, akár többet is, akkor tényleg semmi okom arra, hogy morogjak. Nem teher az, hogy oda-vissza számolva napi egy órahosszát busszal, vagy éppen ha egy jó barátom hoz és visz, akkor autóval utazzak.
A tél viszont minden értelemben különösen nehéz. Mondjuk hó, legalábbis állandó és jelentősebb mennyiségben, már több éve nincs Magyarországon, ez legalább nem okoz állandó balesetveszélyt, bár a Föld bolygónak a hó hiánya akkor, amikor pedig annak lennie kéne, semmiképp sem jó. Akkor miért is nehéz a tél és a téli időszámítás? Vegyük azt, hogy a munkaidő vége 16 órakor van. Ha hozzávesszük, hogy a szorgalmas munkavállalónak, mondhatnánk az átlag munkavállalónak, nem esik ki a toll a kezéből amint 16-ot üt az óra, akkor máris negyed öt van. Egyszer csak pedig azon kapjuk magunkat, hogy ekkor már be kell kapcsolni a világítást, akár irodában ülünk, akár kint vagyunk az utcán.

Nem tudom ki hogy van vele, de én bizony néha elvesztem az időérzékemet ekkortájt. Gyakorlatilag azt hiszem, hogy késő este van már, mikor még csak pár óra hossza telt el a munkaidő befejezése óta, és mondjuk este 7, esetleg 8 órát mutatnak az órák. Ilyenkor bizony át kell programozni az agyam, hogy még nem a lefekvésnek van itt az ideje, hanem a késő délutáni, kora esti teendőknek.
Valljuk be, sokan vagyunk ezzel hasonlóan, És ez számomra nem kellemes. Ennek valamiképpen pont az ellenkezőjét érzem nyáron, és ami lényeges, a nyári időszámítás alatt. Akkor valahogy jobban be tudom tájolni azt, hogy reálisan a napnak melyik szakában vagyok éppen. Én személyesen, noha, mint mondtam, elfogadom az ellenkező érveket is, de mégis inkább, a nyári időszámítás, mint állandó jelleg mellett lennék. Pusztán azért, mert több a nappali órák száma. Szeretem a téli estéket, de szeretni fogom, ha naponta egy órával kevesebb jut neki.
dr. Boros Tamás
A rutin, mint anyag, amire szükségünk van
Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
Lélek és csillagok: mely jegyek a legfogékonyabbak a spiritualitásra?
A „spirituális csillagjegyek” kifejezés nem hivatalos asztrológiai kategória, inkább egy modern értelmezés, amely azokat a jegyeket emeli ki, amelyek különösen fogékonyak a belső világra, az intuícióra, az önismeretre és a transzcendens tapasztalatokra.
A roppanás varázsa – miért imádjuk a sült ételeket?
Aranybarna bunda, forró belső és az a bizonyos első harapás, amikor minden a helyére kerül. A rántott harapnivalók és a húsok iránti rajongás mögött mindig ott rejlik az élvezet. Azonban mi vonz minket ennyire a bundázott ételek és a street food klasszikusok felé?
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.