Menü

Rendkívül kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk

Hiába tudják az emberek, hogy nagyon fontos lenne a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, mégis kevésszer teszik ezt meg. A magyarok pedig még az európai átlag alatt is teljesítenek, erről ír többek közt a Citygreen nevű portál.

A 2000-es évek elejéhez képest nőtt a fogyasztás mértéke, mégis hozzávetőleg csak a felét fogyasztjuk annak, ami a napi előírt átlag lenne. A kisgyerekes családok is alig érik el a napi 300 gramm friss gyümölcs és zöldség fogyasztást naponta, ezzel pedig az európai statisztikák végén kullogunk, még abban a tekintetben is, hogy hány magyar eszik legalább egyszer naponta zöldséget vagy gyümölcsöt.

Ahogy írják, zöldségfogyasztás tekintetében a legutolsók vagyunk, ugyanis a hazai lakosság mindössze 30%-a fogyaszt naponta zöldséget. Az első Írország 84%-kal, de öt ország kivételével szinte mindegyik Európai Uniós állam eléri az 50%-ot.

A gyümölcsfogyasztás tekintetében a 40%-ot értük el, ami persze jobb adat, de még mindig lehetne fejlődni ebben is.

Természetesen nemcsak ennek köszönhető ez az alacsony érték, vonják le a konzekvenciát. A megtermesztett, valamint, importált zöldségek és gyümölcsök tudnák fedezni a hazai igényeket, nem készlethiány okozza a problémát. Sokkal inkább az, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára is növekszik, csak az alma ára a duplájára nőtt az elmúlt egy évben.

A szükséges napi vitamin-, ásványi anyag és rostbevitel fedezése miatt legalább 4 adagot, vagyis min. 400 grammot kellene fogyasztanunk, de a szakemberek 600 gramm körüli mennyiséget javasolnak. Ennek a mennyiségnek 1/3 része gyümölcsből, 2/3 része pedig zöldségből kellene állnia. Azt már csak én teszem hozzá, hogy ezekben az időkben, amikor nem pusztán az influenza, hanem egy vírus is fenyeget minket, minél több zöldséget és gyümölcsöt kellene enni.

Nehéz ez hiszen az árak, amelyek nagyon fontosak a magyar vásárlóknak, főleg az alapvető élelmiszerek ára az egekben van részben(?) a gazdaság tavaszi leállásának a hatására. Azonban ezek az élelmiszerek rendkívül fontosak a C- és D-vitamin bevitele mellett, erősítik az immunrendszert. Így én azt javaslom, bármennyire is fáj a pénztárcának, vásároljunk belőlük minél többet. Most is és akkor is, amikor majd éppen nem lesz járvány. Én például, bevallom helytelenül, csak télen helyezek nagy hangsúlyt a vitamin gyógyszerekere, ám a gyümölcsökre egész évben. Meg kell találni a kedvenceinket és azokról nyugodtan kijelenthetjük, hogy még finomak is.

Mi fán terem a családtörténeti kutatás?

Ha célirányosan keresünk a neten. Az is lehet, hogy már nem ismeretlen számunkra a fogalom mibenléte. Első hallásra nem feltétlenül tűnik egyszerűnek a dolog. Ugyanakkor bizton állíthatom, hogy manapság mindenféle anyagi befektetés nélkül, egy kis segítséggel, és tanulással, úgy akár háromszáz évre visszamenőleg lehet ősöket, unokatestvéreket találni az anyakönyvekben. Méghozzá úgy, hogy szinte ki sem kell mozdulni a lakásból. A dolog izgalmas. Hogyan érdemes elkezdeni? Miért hasznos ez számunkra? Erről hoztam pár tapasztalatot.

Menstruáció környezettudatosan

Menstruációs termékek, amik nemcsak kényelmesek, de a környezetünknek sem jelentenek terhet.

Így javítják a kertben termelt zöldségek a gyermekek egészségét!

Az otthon termesztett zöldségeknek és gyümölcsöknek számos pozitív hatásuk van az életünkre és az egészségünkre. Ezt egy nemrég publikált kutatás is alátámasztja.

Ultraibolya sugárzás elleni védelem télen

Úgy tűnik, mintha csak télen nem érne bennünket ultraibolya sugárzás. Tény, hogy a rövidebb világos időszakok miatt alapjában véve kevesebb a sugárterhelés. Valamint a zord, ködös, vastagon felhős, csapadékos időjárás, csökkenti a kitettséget. Ugyanakkor lassan már több, már fél órával később nyugszik le a nap. Illetve úgy ahogy máskor időközönként kisüt a nap. Ez azt jelenti, hogy lassan, de folyamatosan emelkedni fog a sugárzás mértéke is, attól függetlenül, hogy a tél közepén vagyunk. Hogyan és mit védjünk télen az UV sugaraktól?

Elő a bakancsokkal

A tél igen változékony arcát mutatja hazánkban. Az elmúlt napokban sok helyen havazott is. Bár említésre méltó hó mennyiség leginkább az északibb országrészekben van most is. Viszont attól, hogy nem feltétlenül kell sok hóra számítanunk attól a beígért szibériai levegő következtében igen hideg időre számíthatunk. Szóval fogunk fázni, ha nem készülünk fel rá. Hidegre pedig legérzékenyebb testrészünk a talpunk. Ideje elővenni a bakancsokat, ha még nem tettük vagy érdemes beruháznunk egy párra. Nade, hogyan válasszunk? Mit tehetünk, hogy lábunkat védjük?