Rendkívül kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk
- Dátum: 2020.12.20., 13:38
- Boros Tamás
- egészség, életmód, evés, gyümölcs, mindennapok, zöldség
Hiába tudják az emberek, hogy nagyon fontos lenne a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, mégis kevésszer teszik ezt meg. A magyarok pedig még az európai átlag alatt is teljesítenek, erről ír többek közt a Citygreen nevű portál.
A 2000-es évek elejéhez képest nőtt a fogyasztás mértéke, mégis hozzávetőleg csak a felét fogyasztjuk annak, ami a napi előírt átlag lenne. A kisgyerekes családok is alig érik el a napi 300 gramm friss gyümölcs és zöldség fogyasztást naponta, ezzel pedig az európai statisztikák végén kullogunk, még abban a tekintetben is, hogy hány magyar eszik legalább egyszer naponta zöldséget vagy gyümölcsöt.
Ahogy írják, zöldségfogyasztás tekintetében a legutolsók vagyunk, ugyanis a hazai lakosság mindössze 30%-a fogyaszt naponta zöldséget. Az első Írország 84%-kal, de öt ország kivételével szinte mindegyik Európai Uniós állam eléri az 50%-ot.
A gyümölcsfogyasztás tekintetében a 40%-ot értük el, ami persze jobb adat, de még mindig lehetne fejlődni ebben is.
Természetesen nemcsak ennek köszönhető ez az alacsony érték, vonják le a konzekvenciát. A megtermesztett, valamint, importált zöldségek és gyümölcsök tudnák fedezni a hazai igényeket, nem készlethiány okozza a problémát. Sokkal inkább az, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára is növekszik, csak az alma ára a duplájára nőtt az elmúlt egy évben.
A szükséges napi vitamin-, ásványi anyag és rostbevitel fedezése miatt legalább 4 adagot, vagyis min. 400 grammot kellene fogyasztanunk, de a szakemberek 600 gramm körüli mennyiséget javasolnak. Ennek a mennyiségnek 1/3 része gyümölcsből, 2/3 része pedig zöldségből kellene állnia. Azt már csak én teszem hozzá, hogy ezekben az időkben, amikor nem pusztán az influenza, hanem egy vírus is fenyeget minket, minél több zöldséget és gyümölcsöt kellene enni.
Nehéz ez hiszen az árak, amelyek nagyon fontosak a magyar vásárlóknak, főleg az alapvető élelmiszerek ára az egekben van részben(?) a gazdaság tavaszi leállásának a hatására. Azonban ezek az élelmiszerek rendkívül fontosak a C- és D-vitamin bevitele mellett, erősítik az immunrendszert. Így én azt javaslom, bármennyire is fáj a pénztárcának, vásároljunk belőlük minél többet. Most is és akkor is, amikor majd éppen nem lesz járvány. Én például, bevallom helytelenül, csak télen helyezek nagy hangsúlyt a vitamin gyógyszerekere, ám a gyümölcsökre egész évben. Meg kell találni a kedvenceinket és azokról nyugodtan kijelenthetjük, hogy még finomak is.
A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.
Tisztítsd a klímát!

Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.
Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.
Télből tavaszba

A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?
Ahogy véget ér a téli idő, egyre több a kullancs

Lassan véget ér a téli idő, egyre több a kullancs. A kullancscsípés és a Lyme kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben.