A vérszegénység okai
- Dátum: 2021.01.05., 06:16
- Udvari Fanni
- egészség, idegrendszer, lélek, szervezet, szülés, vashiány, vérszegénység, vitamin
Az anaemia, vagyis a vérszegénység a vörösvértestek számának és a vörösvértestek mennyiségét jelző paraméterek (pl. hemoglobin, hematokrit) szintjének csökkenését jelenti.
Mi a vészes vérszegénység?
A XIX. században még "vészes"-nek leírt vérszegénység, a B12-vitamin felfedezésével mára már a legjobban gyógyítható hematológiai betegséggé szelídült. "Vészes"-nek azért nevezték el, mert a vérsejtek megfogyatkozása drámai volt, a vörösvérsejtek száma akár a normális egytizede alá is süllyedhetett. Miután felfedezték, hogy a betegség lényegében B12-vitamin (kobalamin, kobaltot tartalmazó amin-vegyület) hiányra, illetve felszívódási zavarra vezethető vissza, a betegséget ma már nem mondhatjuk "vészes"-nek.

A vészes vérszegénység előfordulása
A valódi, felszívódási zavarra visszavezethető vészes vérszegénység jellemzően a 60 év felettiek betegsége. Nőknél valamivel gyakrabban fordul elő. A 60 év feletti népesség mintegy 2%-ánál mutatható ki anaemia perniciosa.
Hogyan ismerhető fel a vérszegénység?
Az anémia miatt a sejtekhez jutó oxigén mennyisége kevesebb, vagyis oxigénhiányos állapotok lépnek fel. A tünetek és maga a betegség lassan, lappangva alakul ki, tüneteit nem mindig könnyű beazonosítani. A vérszegénység tünetek közé tartozik a gyakori fáradtság, tompaság, szédelgés, a bőr elhalványodása, sápadtság, ingerlékenység, fejfájás, hajhullás, körömrepedezés, fülzúgás, Vashiányos fajtájánál a nyelési fájdalom, a nyelv égő érzése is tapasztalható. Egyes esetekben kísérhetik emésztőszervi panaszok, mint az étvágytalanság, székrekedés, felpuffadás, hányinger.
Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a teljes populáció mintegy 30%-a vashiányos. A vas hiánya a hemoglobin alacsony szintjével jár együtt, ami többek között fáradékonyságban, sápadtságban, vagy szapora szívverésben nyilvánulhat meg.
Vashiány szempontjából rizikócsoportba tartoznak:

termékeny korú nők erős menstruációs vérzéssel,
várandós nők,
szoptató anyák,
újszülöttek, csecsemők, kisgyermekek,
daganatos betegek,
szívelégtelenségben szenvedő betegek,
vegetáriánusok, vegánok,
szigorú, egyoldalú diétát követők,
emésztőcsatorna, illetve annak vérzésével járó betegségek esetén,
szívelégtelenségben szenvedő betegek.
Vörösvértest-süllyedés
A felgyorsult vörösvértest-süllyedés a szervezet kóros folyamaira hívhatja fel a figyelmet. Így egyaránt állhat a háttérben valamilyen fertőző betegség, gyulladás, vérszegénység, daganatos megbetegedés vagy akár a pajzsmirigy túlműködése is. A lelassult vörösvértest-süllyedés oka lehet a szívelégtelenség, a vörösvértest membránjának elváltozásai vagy a vörösvértest-többlet is.
A vérszegénység jelentősége terhességben

Terhességben a vérszegénységnek azért nagy a jelentősége, mert a vas alacsony szintje lelassíthatja a magzati agy fejlődését. Amennyiben az első trimeszterben az anya szervezetében kevés a vas, az gátolhatja a kicsi központi idegrendszerének egészséges kifejlődését. A fentieken túl, a terhesség alatti vashiányos vérszegénység a koraszüléssel, valamint az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll.
Szintén fokozott a veszélye ilyen esetben a halva szülésnek és a csecsemő halálnak, tehát nem szabad figyelmen kívül hagynunk ezt a problémát.
Szerző: Udvari Fanni
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.