Menü

Immunerősítő tippek a járvány idejére

Az immunrendszer szervezetünk védekező mechanizmusa, vagyis az egészségünkre fenyegetést jelentő idegen anyagokkal szembeni ellenállóképesség forrása. Ide tartozhatnak szervek, szövetek, de akár sejtek is. Elég csak a fehérvérsejtjeinkre gondolni, amik olyan védekező reakciókat indítanak el bizonyos esetekben, amik velünk születtek. De ilyen veleszületett védettséget biztosít a gyomornedvünk sósavtartalma is, ami a szájon át bekerült baktériumok ellen véd. Ezeket nevezzük veleszületett immunitásnak.

Ezen kívül beszélhetünk szerzett immunitásról is, ami akkor alakul ki, ha találkozunk egy adott baktériummal vagy vírussal, ami után a szervezetünk megtanulja kezelni azt. Ez lehet természetes, vagyis amikor átesünk például a bárányhimlőn, vagy lehet mesterséges, amikor oltást kapunk. Ilyen a kanyaró, torokgyík és egyéb olyan betegségek, amiken ma már nem kell átesnünk ahhoz, hogy védettek legyünk ellene. Ezt az orvostudománynak és a védőoltásoknak köszönhetjük és nagyban hozzájárul az átlagéletkor emelkedéséhez, mivel némelyik ilyen betegség akár halálos kimenetelű is lehet.

Az immunrendszer bár egy nagyon jól működő védőgát, fokozott kitettség esetén nem árt, ha mi is erősítjük és segítjük a működését. Ilyen módszerek a következők:

vitaminok szedése
ásványi anyagok, nyomelemek szedése
sok zöldség és gyümölcs fogyasztása
forró tea mézzel, gyömbérrel és citromlével
gyógyteák
forró fürdő
teafaolaj és fahéj keveréke párologtatóba
rendszeres kézfertőtlenítés
alapvető higiénia
káros szokások mellőzése

A fenti felsorolásban említettük a párologtató használatát. Most, hogy szinte mindent fertőtlenítünk, nem árt, ha a lakásunkban a levegőre is odafigyelünk. A teafaolaj és a fahéj baktérium és vírusölő tulajdonsága miatt, ha párologtatóba csepegtetjük, a levegőt is tisztítja amellett, hogy kellemes illatot áraszt. De ilyen hatást érhetünk el citromfű, eukaliptusz vagy szegfűszeg illóolaj használatával is.

Egy másik házi praktika a különböző gyógyteák használata. Ezeket egyszerű drogériákban és gyógyszertárakban is megtaláljuk. Hasznos lehet kiegészíteni a hatásukat méz, gyömbér és citrom hozzáadásával. A gyömbér egyfajta természetes antibiotikum, a citrom, mint tudjuk, jó C-vitamin forrás, a méz pedig nyugtatja a torkot, valamint szintén antibakteriális hatással bír.

Ezeket a módszereket alkalmazva és elegendő pihenéssel biztosak lehetünk, hogy az immunrendszerünk elég támogatást kap a jelenlegi fokozott igénybevételhez. Fontos, hogy rendszeresen alkalmazzuk ezeket a módszereket, mert így érhetjük el a tartós hatást. Vigyázzunk magunkra és egymásra.

Balogh Emese

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.