Menü

A maszkhasználat jótékony hatásai

Több évvel ezelőtt, legalább évente egyszer-kétszer biztosan összeszedtem valamilyen vírust. Még korábban akár évente 4-5 alkalommal is. Volt, hogy az influenza sem került el. Viszont nincs ezen mit csodálkozni. Hallgatóként a legnagyobb kockázatot a nagy és hallgatótársakkal teli előadóterem, a közösségi közlekedés, illetve a nagy átmenőforgalmú terek jelentették alapesetben. Ehhez hozzájön a közös eszközhasználat (számítógép, billentyűzet és egér, stb.), illetve akár alul vagy túl öltözünk, a változó időjárás már csak természetes.

A pandémia miatt sok minden változott, a korlátozások és a maszkviselési kötelezettség, a kéz és eszközhigiéniára való fokozott odafigyelés, a mostani időszakra olyan mértékű lett, hogy valószínűleg az influenzajárvány is elmarad, a korábbi évektől eltérően. Ha jól emlékszem, akkor gondban is voltak kissé a védőoltás összeállításánál, hiszen a Föld déli féltekén is hasonló jelenség játszódott le.

Ami a maszkhasználatot illeti, személy szerint megszoktam már. Időnként kimosom, illetve amelyikben kell abban cserélek betétet. Egy bizonyos, hogy az utóbbi közel két évben számottevően nem szedtem össze, olyan kórokozót, ami megbetegített volna.

Ezen elgondolkodva jutottam néhány dologra. Nyilván a korlátozások hatására, a társasági érintkezések száma drasztikusan lecsökkent. Ugyanakkor, úgy vélem kezdetben mindenkiben volt vagy lehet, hogy még mindig van szorongás emiatt. Ez viszont nem túl jó. Ugyanakkor ennek következtében sokkal jobban odafigyelünk a maszkhordásra, kézmosásra, még a boltba se járunk annyira, és otthon dolgozunk ha lehet. Így minden téren kisebb a kitettségünk és a munkahelyi stressz sem érvényesül.

Ugyanakkor azért érdemes kimozdulni olykor, egy sétára, egy futásra, kerékpározásra, így csökkenthető az esélye annak, hogy becsavarodjunk. Persze az sem árt, ha a napi szintű ezzel kapcsolatos tájékozódásunknak is gátat szabunk, viszont lassan már immunisak leszünk erre is. Ha odafigyelünk, akkor remélhetőleg minden rendben lesz és lassan visszatér egy más fajta, de normális élet.

Az is eszembe jutott, hogy korábban egyrészt vírusos időszakokban kellett volna komolyabban foglalkozni a maszkviselés gyakorlatával, úgy kevesebb légúti betegséggel kellett volna megküzdenem. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a szervezetnek meg kell tanulnia kezelni a kis betolakodókat. Ezt a tudást pedig frissíteni is kell olykor, még ha kellemetlen is. Azt mondják, hogy ami nem öl meg az erősebbé tesz. Viszont a mostani viszonyok között ettől jóval többről van szó. Ugyanakkor szerintem egy életre megjegyezzük, hogy legalább télen kültéren, egyébként üzletekben, zárt közösségi terekben a maszk az életünk része marad.

Másrészt a levegőben lévő szennyező anyagok eleve terhelik a légzőrendszerünket, mint kémiai komponensek és a szálló por is. Ez utóbbiról is, mint tudjuk változatos összetételű aeroszolok alkotják. A vírusok tekintetében a korom, azaz szén részecskék magukhoz kötik a vírusokat, illetve a vízmolekulák szintén. Így pedig könnyen bejuthatnak a szervezetbe. Tehát egy jó maszk, nem csak vírusok kiszűnésére alkalmas. Csökkenti a szervezetünk terheltségét, így jobban meg tud küzdeni a kórokozókkal.

Végül pedig egy érdekesség az orrunkról mindezek kapcsán. Még szüleinktől hallottuk, hogy az orrunkon keresztül lélegezzünk, a szánk helyett. Noha így is tudunk levegőt venni. Na de maradjunk az orrunknál. Mint ismeretes, hogy a levegővétel során felmelegszik a testünkbe érkező levegő. Ugyanakkor, ami az orrnyílást és annak formáját illeti, egyesek keskenyebbekkel, mások tágabbakkal rendelkeznek. Ha belegondolunk genetikai és környezeti szempontból, akkor logikusnak tűnik, hogy előbbiek jobban fel tudják melegíteni a beérkező levegőt, utóbbiakkal ellentétben. Egyes megállapítások szerint ez alapján vagyunk inkább északi vagy déli típusú emberek. Viszont mindezt félre téve a maszk segít a belélegzett levegő felmelegítésében, így nem fagy le az orrunk, ami így télen kifejezetten hasznos is tud lenni. Jó egészséget!

Vörös Sándor

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.